1. ÁLLAMI ALKALMAZOTTAKNAK KEDVESKEDNEK
Otthonteremtési programot indít a kormány a közszolgálatban dolgozóknak, a részletekről a jövő heti kormányülésen döntenek, de már tudni lehet, hogy tanárok, rendőrök, katonák, köztisztviselők, orvosok igényelhetik az évente nettó egymillió forintos támogatást, amely lakáshitel törlesztésére is felhasználható. A támogatásra január elsejétől lehet jelentkezni, nem jár automatikusan, számítások szerint 300 ezer ember kaphatja meg, s összevonható az Otthon Start hitellel. Szeptembertől egyébként megemelik a területi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők bérét is, a kisvárosokban dolgozók 15 százalékkal magasabb fizetést kapnak. Növelik az ötezer főnél kisebb településeken az élelmiszerüzletek támogatását, a falusi kisboltok hárommillió forintra pályázhatnak.
2. HARMINCEZERREL KEVESEBBEN
Lehangoló magyar demográfiai adatok érkeztek 2025 első félévéről, idén júniusban is kevesebb gyerek (5921) született, mint egy évvel ezelőtt, a visszaesés 2,6 százalékos. Ezzel a havi születésszám továbbra is a történelmi mélypont közelében maradt. Eközben a természetes népességfogyás nem volt kimagasló a nyár első hónapjában, a halálozási szám (9148) kissé visszaesett 2024 júniusához képest. Összességében az első félévben egy szekszárdnyi vagy pápányi lélekszámmal csökkent Magyarország lakossága.
3. ORBÁN ÁTNYOMNÁ, MAGYAR VISSZAVONNÁ
Ami késik, nem múlik, legalábbis Orbán Viktor megosztó nagytakarítási törvényének megszületése kapcsán. A miniszterelnök a viták miatt visszavont és nyárra félretett törvényről most azt mondta egy lengyel újságírónak, hogy azt mindenképpen elfogadja majd a jobboldali parlamenti többség, ellenkező esetben a Fidesz lesz a vesztes a külföldről pénzelt NGO-k elleni harcában. Orbán azt is hozzátette, hogy a törvényjavaslat körüli összetett vitákat látva egy nagyon egyszerű megoldás felé haladnak, a terv szerint a politikai tevékenységet végző civil szervezetekre ugyanazok a szabályok vonatkoznának, mint a pártokra. Kérdés persze, meddig lenne hatályos egy ilyen Brüsszelben gyűlölt jogszabály, ha kormányváltás következne, Magyar Péter mindenesetre egy másik törvényről, a települések önazonosságát lehetővé tévő, a betelepülést korlátozni engedő jogszabályról már kimondta, a Tisza Párt kormányon azt visszavonná, s nem ez lenne az egyetlen ilyen.
4. A SZÜLŐKÉ A LEGTÖBB PANASZ
Tavaly összesen 1275 panasz érkezett az oktatási jogok biztosához, kétharmaduk a szülőktől. Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman beszámolója szerint számos beadvány jött iskolai bántalmazások (lelki, verbális és fizikai) miatt, gyakorta tanárok ellen emeltek panaszt gyereket megalázó viselkedésért. Az ombudsman a legsúlyosabb jogsértésnek a tanulók testi fenyítését nevezte, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a tanárokat a közösségi médiában obszcén módon gyalázó diákok akár büntetőjogilag is felelősségre vonhatók, a mobiltelefonok elvételét illető panaszok pedig nem sértik a tanulók tulajdonjogát. Közben kiderült az is, hogy a tanárszakokra jelentkezők emelkedő száma még mindig jóval kisebb annál, ahányan befejezik a pedagóguspályát: osztatlan képzésekre 2265 diákot vettek fel idén, míg öt év alatt 14 ezer tanár ment nyugdíjba.
5. MATOLCSY ARANYAT ÉRT
Hosszú szünet után ismét megszólalt a nemzeti bank minden oldalról támadott exelnöke, aki ezúttal azt bizonygatta, nemcsak hogy megvan a keresett jegybanki aranytartalék, de hála neki többet ér, mint valaha. Matolcsy György szerint az elmúlt 12 év egyik legnagyobb sikere volt, hogy az aranytartalékot három tonnáról 110-re növelték, miközben az értéknövekedés az arany árának emelkedése miatt százszoros lett. A 110 tonna meglétét egyébként a napokban az új jegybanki vezetés is megerősítette. Az MNB-alapítványok botrányai egyébként téma volt a mai kormányinfón, ahol Gulyás Gergely azt mondta, hogy hatékony, gyors nyomozásra számítanak, bár egyelőre konkrét károkról „csak feltételezések” vannak.
6. TÖBBNAPOS LEÁLLÁS AZ MBH-NÁL
Mától vasárnapig nagyszabású informatikai fejlesztést hajtanak végre az ország második legnagyobb bankjánál, az MBH-nál, a működés hétfőn áll majd helyre. Ez idő alatt nem lehet a fiókokban ügyet intézni, az online felületek, a kártyás fizetések és az ATM-es készpénzfelvételek is akadozhatnak. A fejlesztés után gyorsabb és korszerűbb ügyintézést ígérnek. És remélhetőleg biztonságosabbat is, Mészáros Lőrinc bankja volt ugyanis a tavaszi kibercsalások legfőbb célpontja.
7. A LIDL A CSÚCSON
Hiába üti a kormány az élelmiszer-multikat, van, amelyiknek ez meg se kottyan: a Lidl elképesztő számokat közölt a legutóbbi üzleti évéről. Eszerint annak ellenére, hogy 61 helyett 72 milliárd forint adót kellett befizetnie, s hogy a bérköltség is csaknem 25 százalékkal 68 milliárd közelébe emelkedett, gyakorlatilag megmaradt a 26 milliárd feletti profit. A forgalmuk pedig még 14 százalékkal nőtt is, ahogy az üzleteik száma is gyarapodott. A piacvezető Lidl mögött azonban már korántsem ilyen idilli a kép: a Spar harmadik éve súlyosan veszteséges, legutóbb 25 milliárdos hiányt hoztak össze, az Aldi pedig még ennél is valamivel többet. Ehhez képest a Tesco mínusz tízmilliárdja egész jó adat.
8. CSAPÁSOKAT ADNAK ÉS KAPNAK
Japán és az Európai Unió után Dél-Koreát is bezsákolta az amerikai elnök, Szöul ugyanazt a kereskedelmi megállapodást kapta, mint Brüsszel és Tokió, azaz 15 százalékos vám terheli legtöbb amerikai exportját. Elmérgesedtek viszont a Brazíliával és Indiával folytatott amerikai tárgyalások, úgyhogy Donald Trump közölte, holnaptól életbe lépnek a büntetővámok. India 25 százalékot kap, hiába kulcsfontosságú stratégiai ország és hiába van jó személyes kapcsolat Trump és a szintén populista indiai kormányfő között. Washington ugyanis régóta kifogásolja, hogy India nagyon zártan tartja saját piacait, ráadásul a fegyvereit továbbra is főleg az oroszoktól vásárolja, emiatt még egy extra vám is jön majd, bár azt nem tudni, mennyit. Trump külön megemlítette India bűnlajstromában az oroszoktól vett olajat is, amelyet más országoknál is szankciókkal akar sújtani, ha az oroszok nem kötnek tűzszünetet Ukrajnával. Brazíliának még keményebb, ötven százalékos vám jut, azért, mert Trump szerint politikai okokból üldözik korábbi szövetségesét, a volt brazil elnököt. Egyelőre azonban Brazília (amely azon kevés ország közé tartozik, amelyiknek több az amerikai importja, mint az exportja) beleáll a harcba és a brazil elnöknek még nőtt is a támogatottsága a „jenki ultimátum” nyomán.
9. EGY TISZTESSÉGTELENSÉGBEN MEGŐSZÜLT DIPLOMATA
Bár szexbotránynak indult, de komoly biztonság-, bel- és külpolitikai következményei is lehetnek a brüsszeli osztrák nagykövet bukásának. Az Európai Unióhoz delegált Thomas Oberreiter azután mondott le, hogy kiderült, a hatvanhoz közeli, három évtizede a külügyben szolgáló karrierdiplomata mellékállásban egy erőszakos, nőgyűlölő szexblogot üzemeltet. A távozással azonban az ügynek aligha van vége, először is, mert a botrány feltehetően eleve egy nagy adatszivárgás részeként pattant ki, s fennáll a gyanú, hogy ebben orosz hekkereknek is részük volt. Oberreiter ezenkívül közel áll a kormánykoalíció legnagyobb erejéhez, a jobbközép Néppárthoz, míg a botrány kirobbantói az ellenzéket vezető szélsőjobb (és Moszkva-barát) Szabadságpárttal ápolnak jó kapcsolatot.
10. KILENCVENEN TÚL IS VAN ÉLET
A következő választásokon is elindul a világ legöregebb diktátora, aki a biztonság kedvéért gyorsan ki is záratta legveszélyesebb riválisát a versenyből. A 92 éves Paul Biya 43 éve irányítja a nyugat-afrikai Kamerunt, az októberi elnökválasztás után már a nyolcadik ciklusát kezdené meg. A harmincmilliós ország választási bizottsága természetesen sietve engedélyezte az indulását, másik 12 gondosan válogatott jelöltével együtt, miközben hetven további jelentkezőt kizárt a versenyből, köztük Biya fő ellenzéki kihívóját is.
