1. ITT A DIGITÁLIS BÉKEHADTEST VEZÉRKARA
A miniszterelnök bejelentette az első huszonöt megalapított digitális polgári kör tematikáját és vezetőit. Közülük a szuverenitásvédelmit Szánthó Miklós irányítja, a sportolóit Baji Balázs korábbi gátfutó, a migrációellenest Dezső Tamás történész, a nőit Marsi Anikó tévéműsorvezető, az álhírellenes zebrát Kocsis Máté frakcióvezető, a jó arcokat Dopeman, a büszkeséget Schmidt Mária, az egészséges nemzetet Takács Péter államtitkár, a bántalmazott nőket Vitályos Eszter kormányszóvivő, a beszélgetőset Skrabski Fruzsina újságíró. Orbán Viktor szerint már 55 ezren csatlakoztak ezekhez az online körökhöz, vagyis elkezdődött a „digitális honfoglalás”. A foglalás nem terjed ki a kormányfői pozícióra, bár Orbán elmondta, Áder Jánost más politikai helyzetekben korábban már többször győzködte a poszt átvételéről, s potenciális utódként most megemlítette Varga Juditot, Szijjártó Pétert és Lázár Jánost is. Orbán Viktor közben ma Dopeman műsorában pedig azt mondta, a magyarokat nem a gazdagok irritálják, hanem az arcukba nyomott kérkedés a gazdagsággal.
2. HATALMASAT NŐTT A GAZDAGOK VAGYONA
Átlépte a 12 ezermilliárd forintot a magyar gazdagok privátbanki számláin lévő összvagyon, ezzel együtt az egy privátbanki számlára eső összeg átlaga 190 millió forint fölé emelkedett úgy, hogy a pénzek többsége nem forintos befektetésekben fial. Ez pedig egy év alatt 16 százalékos növekedést jelent, miközben a privátbanki ügyfélszámlák száma is bővült 64 ezerre – ezeket összesen 489 privátbankár kezeli a szektorban. A gazdagok gazdagodása a privátbanki belépő limitek emeléséhez is vezetett, a CIB-nél a 60 milliós küszöböt 100 millióra növelték, az Erste, Raiffeisen és K&H privát szegmense 150 milliónál kezdődik, az OTP kiemelt toprészlege pedig 300 millióról indul. Az egy ügyfélszámlára eső vagyonban a Bank Gutman az első, náluk az átlag 1,1 milliárd, miközben a teljes privátbanki vagyon majdnem harmadát az OTP kezeli. A szolgáltatók közül a legnagyobb vagyonbővülést a Hold Alapkezelő produkálta 18,5 százalékkal. Eközben nagyot nőtt a földkerekség leggazdagabb magyarja is, az amerikai konzervatív üzletember Péterffy Tamás az elektronikus tőzsdei kereskedés királyaként egy év alatt megduplázta vagyonát, így 75-78 milliárd dolláros szintjével már a világ 21. leggazdagabb embere – ez a teljes magyar lakosság pénzügyi vagyonának negyede.
3. MÉSZÁROSRA FÚJ A SZÍVÓSZÁLKIRÁLY
Miközben nagysikerű terméke, a tejet megízesítő szívószál óriási nemzetközi üzlet lett, az ő gazdasági karrierjét a NER éppen megkeseríteni próbálta, állítja Felföldi József nagyvállalkozó, aki szerint egy négy évvel korábbi ellenséges felvásárlási kísérlet miatt ábrándult ki a Fideszből, és kezdett egyre aktívabban az ellenzéki oldalon politizálni – olyannyira, hogy őszre már korrupcióellenes tüntetést szervez a parlamenthez. Felföldi azt állítja, egyik fián keresztül tett ajánlatot cégére „Mészáros Lőrinc csapata” úgy, hogy jelezték, azt mindenképpen elveszik tőle. A vádra reagált a Mészáros-csoport, leszögezve, fogalmuk sincs, kicsoda Felföldi József, s sosem léptek vele kapcsolatba, mások cégeit nem szokták elvenni, úgyhogy a vállalkozó nevezze meg, kit gyanúsít ezzel.
4. NYUGDÍJEMELŐ NÉPSZAVAZÁS
Szimbolikus népszavazás jöhet a legalacsonyabb nyugdíjakról – legalábbis ezt kezdeményezte az Országos Nyugdíjas Parlament, miután a statisztikai hivatal adatai szerint ma minimum 140 ezer forintra van szükség a „nagyon szűkös megélhetéshez”, de jelenleg több mint 440 ezren ennél kevesebbet kapnak. A szervezet célja, hogy törvényben garantálják, hogy egyetlen 65 év feletti, Magyarországon élő magyar állampolgár jövedelme sem lehet kevesebb a KSH által évente közzétett megélhetési küszöbnél. A népszavazási kérdést már be is nyújtották a választási bizottsághoz, indoklásukban pedig a költségvetési vonatkozással szemben az Alaptörvény emberi méltóságról szóló elveire hivatkoznak, és sürgetik a társadalmi szolidaritáson alapuló időskori megélhetés biztonságának érvényesülését.
5. FRISSÍTENEK A REZSIBOKSZON
Szeptembertől változik az energiaszámlákon lévő rezsicsökkentéses megtakarítás mértékének számolása: mostantól az aktuális piaci árakhoz mérik a megtakarítás összegét, nem pedig a 2022-es tőzsdei csúcshoz. Eddig ugyanis utóbbival számoltak az áram és a gáz áránál, így ez jelentősen torzította a valós megtakarítás mértékét. A félrevezető kimutatást mostantól az adott elszámolási időszak aktuális havi tőzsdei átlagáraival hasonlítják össze – így a fogyasztók reálisabb képet kapnak a tényleges spórolásról. A rezsicsökkentés feltételei nem változnak, csak a számlán megjelenő tájékoztatás módja újul meg.
6. A BALATON KOTRÁSA KÖVETKEZIK
Azonnali beavatkozásról döntött a nyári szezon utolsó szakaszában a kormány a Balatonnál. Lantos Csaba energiaügyi miniszter határozatban kapta feladatul a tó medrében lévő iszapcsapdák vízminőségvédelmi kotrását, amire a nemzetgazdasági tárcától kap rögvest másfél milliárd forintot. A gyors kotrási munkát az algavirágzás miatt rendelhette el a kormány, eközben pedig olyan középtávú beavatkozásokat is meghatároztak, mint a nádgazdálkodás fejlesztése, a déli parti kisvízfolyások minőségjavítása és az önkormányzati üzemszerű strandok kotrása.
7. VISSZATÉRŐ VENDÉG
Hiába ítélték börtönre Boszniában az ottani szerbek elnökét már másodfokon is, Magyarországon annál inkább szívesen látott vendég Milorad Dodik. A magyar miniszterelnök a Karmelitában fogadta a balkáni politikust. Orbán Viktor előzőleg közölte, hogy nem fogadja el a bírósági ítéletet, amely azért szabott ki Dodikra egy évet, mert megpróbálta elszabotálni a három nemzetiségű álló állam alkotmányos működését. Az Európai Unió a boszniai szövetségi államot támogatja, Orbán Viktor viszont éppen ezért az állandóan elszakadással fenyegetőző boszniai szerb vezetőt, akit Budapesten kívül csak Belgrádban és Moszkvában fogadnak örömmel.
8. TRUMPTÓL KÉRNEK SEGÍTSÉGET
Izraelből hatszáz volt katonai és titkosszolgálati vezető írt nyílt levelet az amerikai elnöknek, hogy gyakoroljon nagyobb nyomást az izraeli kormányfőre, hogy az vessen véget a gázai háborúnak. Benjamin Netanjahu azonban éppen a háború kiterjesztésével akarja végképp legyőzni a Hamaszt, s izraeli források szerint a hadsereg az övezet teljes megszállására készül. Jelenleg Gáza háromnegyedét uralja közvetlenül Izrael, a fennmaradó részen tömörül a kétmillió palesztin többsége. A teljes megszállást egyébként a jelenlegi katonai vezetés sem tartja jó ötletnek.
9. TRUMPTÓL KAPNAK SEGÍTSÉGET
Brazíliában viszont inkább azt szeretnék, ha Donald Trump végre nem gyakorolna nyomást rájuk. Washington most éppen azt ítélte el, hogy a brazil hatóságok házi őrizetbe helyezték a Trump-rajongó volt elnököt, az ügyet a Fehér Ház politikai boszorkányüldözésnek tartja. Jair Bolsonaro ellen puccskísérlet miatt folyik eljárás és most egyebek között éppen azért nem maradhatott tovább szabadlábon, mert ő is és a fia is az amerikai vezetésnél lobbizik, hátha így el tudják kerülni a börtönt. A washingtoni retorziók és fenyegetések azonban eddig csak elszántabbá (és népszerűbbé) tették a legnagyobb dél-amerikai ország vezetését.
10. A STRANDOK OLCSÓBBAK
Egymillió forint feletti büntetést is fizethetnek azok a turisták, akik tátrai tavakban fürdenek. A jégkorszakból hátramaradt, ezért nagyon kényes élővilággal rendelkező tátrai vizekbe mindig is tilos volt belemenni, s a bírságok mostanra jelentősen megemelkedtek. A helyszínen jelenleg háromszáz eurós büntetést lehet kiszabni, ám közigazgatási eljárásban akár háromezer is lehet a tarifa.
