1. TOVÁBB ZSUGORODOTT A MAGYAR IPAR
Nem tud kimászni a gödörből a magyar ipar, a 2023 óta tartó lejtmenet folytatódott: júniusban majdnem 5 százalékkal maradt el az előző évitől az ipari termelés, miközben májushoz képest is több mint 1 százalékkal csökkent. Az első fél évben így az ipar kibocsátása majdnem 4 százalékkal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest. Több ágazatban – például a járműgyártásban – jelentős visszaesés következett be, míg az élelmiszer-, elektronikai és villamos berendezésgyártás minimális növekedést mutatott. Mindeközben legalább a fogyasztás javult: júniusban a kiskereskedelmi forgalom 0,5 százalékkal meghaladta az előző havit – korrigálva valamelyest a májusi visszaesést –, míg az éves növekedés 3 százalék volt. Összességében a boltok forgalma javuló tendenciát mutat, ez húzza most a GDP-növekedést.
2. ORBÁN VITÁN FELÜL
A dolgok jelenlegi állása szerint kizárt a vita a 2026-os választási kampányban a miniszterelnök és ellenzéki kihívója között. Orbán Viktor egy podcastban világossá tette, két okból nem hajlandó leülni Magyar Péterrel, egyrészt fizetett embernek tartja, s ő „azokkal vitatkozik csak, akik fizetik, tehát Ursula von der Leyennel és Manfred Weberrel, bábokkal nem”. Másfelől pedig Orbán nem tud mit kezdeni azzal, hogy Magyar „másfél éve még minden beszédét az első sorból tapsolta meg, most meg azt gyalázza, amit addig tapsolt, ezzel nincs mit kezdeni”. Magyar Péter szerint Orbán „vitázni gyáva, s nők szoknyája mögé bújik”. Közben a Kormányinfón bejelentették, felállítják az Otthon Start Programirodát, a kockázatmentes hitel igénybevételéhez 180 napos magyar tb-jogviszony szükséges, árkorlát is lesz a luxusingatlanok kizárása érdekében, s arra számítanak, hogy öt év alatt ötvenezer lakás épül, valamint két héten belül elfogadják az iparvédelmi és munkahelyvédelmi akcióterveket.
3. ELLENZÉKI JOGÁSZRA LŐNEK
Tovább pörög a Fleck-ügy, a kormányoldal nem hagyná annyiban Fleck Zoltán alkotmányjogász kijelentését, amelyet egy tiszás rendezvényen tett arról, hogy ellenzéki győzelem esetén akár zsarolással és fenyegetéssel is nyomást kellene gyakorolni az államfőre, nehogy megpróbálja a Fideszt hatalmon tartani. Azóta a kormánylapban ifjú Lomnici Zoltán alkotmányjogász Fleck büntetőjogi felelősségét vetette fel, a miniszterelnöki irodát vezető államtitkár alkotmányos rend elleni uszításról beszélt, a szuverenitásvédelmi hivatal vezetője pedig fel is jelentette az ELTE oktatóját alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása bűntett előkészületének gyanújával. Közben az egyetem is elhatárolódott Flecktől, mondván, habár nem korlátozhatják oktatóik intézményen kívüli véleménynyilvánításait, ám azzal felelősen kell élni, zsarolással nem fenyegethetőek közjogi méltóságok. Maga Fleck azzal védekezik, hogy ő csak világos állásfoglalást akart kiprovokálni a hatalomtól, hogy nem nyúlnak bele a választási eredményekbe.
4. KUTYAELNÖK A CÉLKERESZTBEN
Nem feltétlenül a várt helyről érte támadás a kutyapárt elnökét, Kovács Gergely a 444 hírportál baráti tüzében próbálja elmagyarázni kapcsolatát a kormányfő milliárdos vejével. Kovács már az írás megjelenése előtt „hülyeségnek” nevezte a szerinte lejárató cikket, amely felidézi a pártelnök polgármesterként történt év eleji találkozását a XII. kerületben befektető Tiborcz Istvánnal, akivel sokmilliós fejlesztésekről állapodtak meg parkfelújítástól bölcsődei beruházásokig. A lap és forrásai azt állítják, éppen Tiborcz látogatása miatt állt le a Hegyvidéken a korrupcióellenes átvilágítás és ezért indul önállóan a kutyapárt a választásokon, rontva a Tisza esélyeit. Kovács szerint nem állt le az átvilágítás, „csak más formában folytatódik”, az egész cikk „90 százalékban valótlan”, s két vele szembeforduló korábbi frakciótársának bosszúja áll mögötte.
5. SZAPORODÓ TRAFIBOXOK
Már országszerte 206 helyszínen üzemelnek a hazai gyártmányú, Trafibox nevű szerkezetek, amelyekben időszakosan mobil sebességmérőt helyeznek el, vagyis kívülről az autósok számára nem látni, éppen működik-e a sebességmérés. A mindenképpen lassításra ösztönző trükkös dobozokat eddig 98 településen állították fel az önkormányzatok a helyi rendőrséggel együttműködve, s hatásuk látszik a gyorhajtási bírságok emelkedésén is, a rekordot döntő tavalyi 850 ezer esetszám mellett a büntetések 2024-ben elérték az 56,3 milliárd forintot, jócskán meghaladva a 2023-as 30 milliárdot.
6. ELBOCSÁT A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA
Az egyik leggazdagabb magyar, Gattyán György cégcsoportjánál 200 embert építenek le a mesterséges intelligencia térnyerése miatt – a csoportos felmondás a Docler-Byborg budapesti irodáját érinti. A cég szerint a digitális átalakulás és a mesterséges intelligencia alkalmazása lehetővé teszi a munkafolyamatok automatizálását, így humántőke helyett AI megoldásokat vezetnek be a céges működésben. Az AI egyébként már nem csak a munkát, de a dicsőséget is elveszi: először a történelemben ugyanis két AI-modell aranyérmet nyert a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián – a Google DeepMind és az OpenAI rendszerei hatból öt feladatot megoldva érték el az arany szintet.
7. NÁLUNK ÉRT ÖSSZE A CDU SZÉLE A SZÉLSŐJOBBAL
Miniatűr német belpolitikai botrány lett abból, hogy a nagyobbik kormánypárt, a keresztény-demokraták egyik parlamenti képviselője részt vett a magyar kormány káderképzőjének, az MCC-nek a rendezvényén, ahol ráadásul találkozott és elcsevegett a német szélsőjobb vezetőjével is. A CDU hivatalos közleményben határolódott el Saskia Ludwigtól, akinek nem is tudott a fellépéséről, a párt egyszersmind hangsúlyozta, hogy továbbra is érvényben van az együttműködés tilalma a szélsőséges AfD-vel. Az eset csak azért nem okozott nagyobb vihart, mert az 57 éves kelet-német képviselő mindig is látványosan pártjának azon kisebbségéhez tartozott, amely a CDU és az AfD közötti koalíciót szorgalmazza.
8. DRÓNOKAT RAKÉTÁKÉRT
Három órán át tárgyalt az orosz elnök az amerikai elnök különmegbízottjával, ám hogy ennek a Kreml szerint konstruktív megbeszélésnek lesz-e kézzelfogható eredménye, azt még nem tudni. Steve Witkoff egy nappal azelőtt utazott Moszkvába, hogy lejárna Donald Trump ultimátuma, amely vámokkal próbálja tönkretenni az orosz gazdaságot, hacsak Vlagyimir Putyin nem egyezik bele az ukrajnai tűzszünetbe. Trump az olasz olaj egyik legfőbb vásárlójára, Indiára gyorsan be is jelentette egy újabb 25 százalékos büntetővám kivetését a korábbi 25 százalékon felül. Előzőleg Trump telefonon egyeztetett az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkij később elmondta, sok más mellett arról is beszéltek, hogy Ukrajna saját gyártású drónokat adna cserébe amerikai fegyverekért.
9. A KUTATÓKAT NEM VÉDTE MEG AZ OLTÁS
Bár kinevezése előtt azt ígértre, nem fogja ezt csinálni, mégis tovább folytatja oltásellenes hadjáratát az amerikai egészségügyi miniszter. Ifjabb Robert Kennedy bejelentette, hogy leállítja az úgynevezett mRNS-vakcinák fejlesztését, ezek azok az újtípusú oltások, amelyeket viszonylag gyorsan lehet kifejleszteni és rengeteg betegség ellen bevetni, a velük való munkájáért kapta meg a magyar Karikó Katalin a Nobel-díjat. A döntést költségcsökkentéssel indokolták, és azt ígérik, hogy az így megtakarított félmilliárd dollárt más oltástípusok fejlesztésére fogják fordítani.
10. MEGHALT ION ILIESCU
Nagyon hosszú és nagyon ellentmondásos életút végén elhunyt a rendszerváltás utáni Románia első államfője. Ion Iliescu 95 éves korában tüdőrákban halt meg, stílszerűen a titkosszolgálat bukaresti kórházában. Az egykor lelkes, ám később félreállított kommunista vezető 1989-ben a Ceausescu-házaspárt elüldöző népfelkelés élére állt, s magához ragadta a hatalmat, amelyet aztán az első szabad választásokon meg is tartott. Két részletben összesen tíz éven át volt államfő, ő volt az, aki elindította Romániát az EU- és a NATO-csatlakozás útján, de az ő öröksége a politika és a titkosszolgálatok összefonódása, s a mindent átszövő korrupció is. Az erdélyi magyarok se jó szavakat, se jó tetteket nem kaptak tőle, első elnöksége alatt történtek a hírhedt bányászjárások, amelyekért soha nem vonták felelősségre, ennek ellenére az erdélyi magyarok szavazatainak köszönhetően is lett másodszor is elnök, hiszen az ellenfeléhez, a szélsőséges Corneliu Vadim Tudorhoz képest egy szocdemmé vedlett posztkommunista még mindig elfogadhatóbb választásnak tűnt.
