1. BRÜSSZEL A MAGYAROKRA MUTOGAT TRUMP ELŐTT
Bár még tűzszünet sincs, az orosz elnök máris megüzente, hogy ha nyugati csapatok jelennének meg a harcok beszüntetése után Ukrajnában, azok azonnal az orosz csapatok célpontjai lennének. Vlagyimir Putyin az európai vezetők párizsi csúcstalálkozójával kapcsolatban arról is beszélt, annyira távol állnak egymástól Moszkva és Kijev elképzelései, hogy nem sok értelmét látja tárgyalni az ukrán elnökkel. Az európai csúcsba egy időre a távolból Donald Trump is bekapcsolódott, s elsősorban azt kifogásolta, hogy az európai országok miért vásárolnak még mindig orosz energiahordozót, mire a jelenlévők azt mondták, hogy Magyarország és Szlovákia teszi ezt. A magyar külügyminiszter később úgy reagált, más európai országok is vesznek orosz olajat, csak kerülőutakon, nem nyíltan, mint Magyarország. A magyarok és szlovákok közben megint azon fáradoznak, hogy orosz oligarchák neveit húzzák le az újra bővülő brüsszeli szankciós listáról.
2. CSAK NYŰGLŐDIK AZ IPAR
Júliusban a magyar ipari termelés kerek egy százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, bár két százalékkal meghaladta a drámai júniusi adatot. A KSH által közzétett első becslés alapján a legtöbb ágazatban volt némi növekedés, ám az akkumulátorgyártás továbbra is a gyenge pont, amelynek mélyrepülése húzza lefelé a magyar ipar teljesítményét. Ez egyébként azért is furcsa, mert az elmúlt időben egész Európában (és idehaza is) magukra találtak az e-autó eladások, júliusban például negyven százalékkal többet adtak el belőlük a földrészen, mint egy évvel korábban.
3. MAGYARORSZÁG ADÓSSÁGCSAPDÁBAN
Középtávon sem fog csökkenni a magyar költségvetés GDP-arányos hiánya – jósolja legfrissebb előrejelzésében a Nemzetközi Valutaalap. Az IMF szakértői szerint 2030-ban a költségvetési hiány még mindig 4,3 százalék lesz, miközben az államadósság a 2024-es 73,5 százalékról 78,6 százalékra nőhet. A kamatkiadások 2030-ra elérhetik az ötezer milliárd forintot, ami jelentős terhet jelent az országnak, miközben a magyar GDP-növekedés idén csak 0,7 százalék, és 2029-re is csak 2,5 százalékra gyorsulhat, messze elmaradva a kormány által várt 3-6 százaléktól. Az IMF szerint a hiányt összehangolt költségvetési kiigazításokkal kellene három százalék alá csökkenteni.
4. GIGANTIKUSAT NŐTT A MÉSZÁROS-VAGYON
Az épülő hatvanpusztai Orbán-birtok mellett elkészült az ahhoz közeli alcsútdobozi golfklub felújítása is. A renoválás eredményeiről Hadházy Ákos ellenzéki képviselő számolt be, az összefüggést pedig a földrajzi közelség mellett az adja, hogy a golfklub is idősebb Orbán Győző cégének nevén van, miközben a pályát és a létesítményt Tiborcz István és Mészáros Lőrinc érdekeltsége üzemelteti. A felújítás Hadházy és fotói szerint „puccosra sikerült”, állítólag csak az étterem szőnyege negyvenmillió forintot kóstált. Volt miből invesztálni az intézménybe, ugyanis a Forbes becslése szerint az elmúlt egy évben a Mészáros-család céges vagyona két és félszeresére nőtt, 627 milliárd forintról 1549 milliárdra. Ezzel pedig magasan vezetik immár a leggazdagabb magyarok listáját, mögöttük 501 milliárddal a szerszámgépipar nagyágyúja, a Felcsuti-család áll, őket Csányi Sándor famíliája követi 400 milliárddal.
5. A KÖTCSEI JÁTSZMA
Igazi politikai nagyváros lesz egyetlen vasárnapra a Somogy megyei faluból, Kötcséből, ahol évek óta a kormányzó jobboldal tartja őszi évadnyitó piknikjét, s ahol ott van az Antall-kúria, sőt Gyurcsány Ferencnek is van udvarháza. A felbolydulás oka, hogy a kampány tematizálásáért vívott harcban Magyar Péter rászervezett egy nagygyűlést a fideszes rendezvényre, a résztvevőket pedig igyekszik egymástól távol tartani a rendőrség. A játszmában lépett Orbán Viktor is, aki szerint a tiszások és a „kiskakas” balhét akarnak, a piknik programja viszont először nyilvános lesz, egész napos Facebook-közvetítéssel. Nem késett Magyar Péter válasza sem, bejelentette, hogy Antall József családjának kúriájából indul gyalog a rendezvényükre a faluban, Orbánnak pedig a Gyurcsány-házat ajánlotta startolásra, hozzátéve: „kiderül majd, mennyire fél a török császár a kiskakastól”.
6. ÖNJÁRÓ MÁRKI-ZAY ÉS TOROCZKAI
Újabb tanújelét adta az ellenzék korábbi miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter annak, hogy miért nem bizonyult sikeres csúcspolitikusnak. Hódmezővásárhely polgármestere, aki mozgalmával félreáll a Tisza Párt útjából, azt nyilatkozta, hogy Magyar Péter feltétel nélküli támogatásához „a magyar választóknak kell értelmi színvonalban felnőniük”. Márki-Zay saját 2022-es vesztes kampányát változatlanul sikeresnek gondolja, s azt is kimondta, szerinte „a Fidesz szavazói gazemberek”. A politikus egyébként elvárja Magyar Pétertől, hogy „minden diktatúrában ellenálló települést” jelentős támogatásban részesítsen kormányra kerülve. Közben megszólalt a Závecz Research mai felmérésében parlamenti küszöb fölé mért Mi Hazánk elnöke is, Toroczkai László semmiféle kormánykoalíciós együttműködést nem tud elképzelni a Tisza Párttal, ugyanakkor a pártja kezében lévő bizonyítékok alapján szerinte több fideszes politikusnak börtönbe kell majd mennie – ezúttal L. Simon László nevét említette meg konkrétan.
7. A NAPI MENÜ: VAJAS KENYÉR
Az biztos, hogy a sok finomfőzelékre nem fognak panaszkodni a balmazújvárosi diákok: a városban ugyanis megszűnt a közétkeztetés. A példátlan helyzetben 1400 bölcsis, ovis és iskolás gyermek maradt étkezés nélkül. Ráadásul a szülőknek tiltott meleg étel bevitele, így az első nap csak három szelet vajas kenyeret kaptak a gyerekek. A kialakult helyzet oka, hogy a politikailag megosztott képviselő-testület hónapok óta nem tudta lezárni a közétkeztetés közbeszerzési eljárását, és az új tanévre az eddigi szolgáltatóval sem sikerült szerződést kötni. Jelenleg kormányzati intézkedéssel a Hajdúböszörményi Tankerületi Központ szállít hideg élelmet a gyerekeknek, s jövő hétfőtől készen állnak, hogy átvegyék az étkeztetést.
8. BRÜSSZELBEN IS MI FIZETÜNK
Tavaly mintegy 2,5 milliárd forintból végzett lobbitevékenységet a NER-káderképzőjének, a Matthias Corvinus Collegiumnak a brüsszeli irodája. Az Orbán Balázshoz, a kormányfő politikai igazgatójához köthető, hét fővel működő MCC helyi lerakatának a feladata az európai döntéshozók befolyásolása. Az egyik befolyásolási kísérlet, amely egész biztosan nem sikerült, az a költségek elrejtése volt. Több brüsszeli felszólítás és fenyegetés is kellett ahhoz, hogy a magyar intézet most végül eleget tegyen a brüsszeli átláthatósági követelményeknek és nyilvánosságra hozza a tavalyi gazdálkodási adatait.
9. MEGINGATTA A BRIT KORMÁNYT AZ INGATLANBOTRÁNY
Belebukott lakásbotrányába a brit kormány miniszterelnök-helyettese, a Munkáspárt baloldalának legkarizmatikusabb alakja. Angela Rayner ráadásul a lakhatási ügyekért felelős miniszter is volt, amikor kiderült, hogy különféle nem legális trükkökkel, mintegy 18 millió forintnyi illetéket felejtett el befizetni 360 millióba kerülő második lakásának megvásárlásakor, miközben harmadikként még egy kormányzati lakást is igénybe vett. Pedig a 45 éves politikusnőt sokan már lehetséges miniszterelnökként is emlegették, amire egyébként életrajza is predesztinálta, elképesztő hátrányos helyzetű családból indulva emelkedett a politika első vonalába. A botrány újabb szög az egy éve hivatalban lévő munkáspárti kormány (s egyszersmind a brit kétpártiság) koporsójába, a felmérésekben a Munkáspárt és a konzervatívok is gyalázatosan állnak, fölényesen vezet a jobboldali populista Reform.
10. NEMCSAK KÁVÉSZÜNETEKRE TALÁLKOZTAK
Kirúgták Európa egyik legnagyobb élelmiszer-multijának az első számú vezetőjét, mert kiderült, viszonya van egy beosztottjával. A francia Laurent Freixe így mindössze egy évig volt a Nestlé főnöke, helyét most a Nespresso üzletág vezetője veszi át. A svájci élelmiszer-óriásnak a szapora vezetőváltásokon kívül sem mennek túl jól az elmúlt években a dolgai, két legfőbb európai konkurense, a francia Danone és a brit Unilever részvényei is jobban hasítanak, mert sem a kávé-, sem a csokieladások nem igazán nőnek.
