1. EDDIG CSAK VITATKOZTAK VELE, MOST LE IS LŐTTÉK
Halálos merényletet követtek el a legnagyobb amerikai konzervatív diákszervezet létrehozója és vezetője ellen, aki a fiatalok körében a legbefolyásosabb trumpista aktivistának számított. A 32 éves Charlie Kirköt egy épület tetejéről lőtték nyakon, amikor az utahi egyetemen tartott szabadtéri előadást, amelyen ott volt felesége és két kisgyereke is. A mesterlövész tettesnek sikerült elmenekülnie. Kirk azzal vált híressé, hogy a balliberális fellegváraknak számító egyetemeken szállt vitába a diákokkal, sikeresen képviselve konzervatív nézeteit. A merényletet minden politikai oldalon elítélték, Donald Trump különösen élesen, Kirknek ugyanis fontos szerepe volt elnökké választásában. A magyar kormányzat vezetői is megszólaltak, Orbán Viktortól Kocsis Mátéig egymás után hívták fel figyelmet a „baloldali gyűlöletpropaganda” veszélyeire, a Fidesz frakcióvezetője a magyar ellenzéket és Magyar Pétert külön is megemlítette.
2. NEM KÉRNEK A SZOLIDARITÁSUNKBÓL
A magyar kormány ismét hangsúlyozta korlátlan szolidaritását Lengyelországgal az orosz dróntámadás kapcsán, ám Varsó nem kér a szép magyar szavakból. A mai kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt mondta, a „tisztázatlan” incidenst úgy kell kezelni, mintha a NATO-t érte volna támadás, de ugyanitt előtte Bóka János EU-ügyi miniszter megint Brüsszelt vádolta háborúpártisággal. Radek Sikorski külügyminiszter a magyar politika megváltoztatását követelte a szolidaritási nyilatkozat helyett. A lengyelek az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé is viszik a légtérsértést, amely Moszkva szerint nem volt szándékos. Közben a magyar külügyminiszter az ukrán miniszterelnök-helyettessel tárgyalt Budapesten és azt mondta, nem lehet a két állam közötti kapcsolatokban mélypontról beszélni, mert még innen is lehet lejjebb, a jelenlegi rossz viszonyért pedig csak Kijev a felelős.
3. BIZALMATLANSÁGI ÉS TITKOS TALÁLKA
Két bizalmatlansági indítvány is benyújtanak az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság ellen, az egyiket a Fidesz pártcsoportja, a populista jobboldali Patrióták, míg a másikat a szélsőbaloldali EP-frakció. Júliusban egy ilyen román indítvány már elbukott von der Leyennel szemben, a szabály szerint újabbra két hónappal később kerülhet sor, ehhez a 720 fős EP tíz százalékának aláírása szükséges. A mostani két új indítvány érvelésében közös pontok a felhatalmazás nélkül kötött, EU-ra hátrányos amerikai vámmegállapodás, a dél-amerikai Mercosur szerződés méltánytalanságai, a klímaválság kezeletlensége és az átláthatóság hiánya. Közben ma az EU leggazdagabb országai, a „nettó befizetők” Franciaország és Németország vezetésével titkos találkozón egyeztetnek Bécsben az unió következő hétéves költségvetéséről, s stratégiájukról a „kohéziós barátok” olasz-lengyel-spanyol csoportjával szemben, a magyar kormány egyelőre kimarad ezekből az egyeztetésekből.
4. HAMAR ÁTESETT A TŰZKERESZTSÉGEN
Hatalmas tüntetésekkel kezdődött az új francia kormányfő első munkanapja. Mintegy 200 ezren vonultak utcára az ország különböző részein, s a tüntetések több helyen a rendőrökkel való összecsapásba torkolltak. A „Mindent blokkoljunk” néven még a nyáron szerveződött mozgalom a nyugdíjakat és az egészségügyet érintő tervezett megszorítások ellen, amelyek a kormány szerint szükségesek az államcsőd elkerüléséhez. Az interneten szerveződött mozgalomhoz most (szélső)balos politikusok és szakszervezetisek is csatlakoztak. Bár nem sikerült megbénítaniuk az országot, megmutatták, milyen reménytelen a 39 éves új kormányfő, Sebastien Lecornu helyzete, aki igazából csak Emmanuel Macron államfő támogatását bírja, sem a parlament, sem a választópolgárok bizalmát nem élvezi.
5. AZ ADÓT ÉRZIK A TISZA VESZTÉNEK
Láthatóan az adóemelések ügyére és folyamatos gyanújára építené a kormányoldal a Tisza Párttal kapcsolatos ellencsapásait. Ma kormányközeli hírportál számolt be a tiszások gazdasági programján dolgozó forrásokból arról, hogy Magyar Péterék a társasági adót megemelnék 9-ről 25 százalékosra, s progresszív adórendszert vezetnének be a tőkejövedelmekre is 20-30-40 százalékos kulcsokkal. Magyarék tagadják a tervet azzal, hogy új adót kizárólag az ötmilliárd feletti vagyonokra vetnének ki. A nyilvánosság elé állt a tiszás alelnök Tarr Zoltán is, akinek több adóemeléses spekulációja kiszivárgott, s elismerte, hibázott, és jobban kell figyelniük jelöltjeiknek a szavaikra, ezért kommunikációs tréningre mennek. Nekilendült a szuverenitásvédelmi hivatal is a Tiszának, elnöke levélben érdeklődött új applikációjuk külföldi fejlesztéséről és költségeiről.
6. LUXEMBURGI ATOMCSAPÁS
Az unió bírósága jogerős ítéletével megsemmisítette az Európai Bizottság 2017-es jóváhagyását a Paks II atomerőmű-beruházás állami támogatására. Korábban az EU törvényszéke még rendben találta bizottság döntését, ám Ausztria fellebbezésére a luxemburgi bíróság felülbírálta. Az indokolás szerint a bizottság nem vizsgálta, összhangban van-e az uniós közbeszerzési szabályokkal az, hogy a magyar állam közvetlenül bízott meg egy orosz vállalatot a két új reaktor megépítésével. Az ítéletre reagáló Bóka János azt mondta, a paksi bővítés folytatásának attól még semmilyen jogi akadálya nincs. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter szerint „a bíróság nem állapított meg uniós jogsértést Magyarországgal szemben”.
7. A BANKOK SZERINT SÉRÜL A JOGBIZTONSÁG
A lakossági jelzáloghitelek kamatstopjának év végéig szóló meghosszabbítása miatt az OTP, az OTP Jelzálogbank, az Erste, a K&H és a Raiffeisen ismét az Alkotmánybírósághoz fordultak. Szerintük a rendelet alkotmányossági megalapozottság nélkül avatkozik be magánjogi hitelszerződésekbe, különösen utólag, és aránytalanul korlátozza kamatfeláruk érvényesítését, miközben a kormány már nem hivatkozhat veszélyhelyzetre. Az intézkedés még 2021-ben lépett életbe a Covid-járványra hivatkozva, azóta többször is meghosszabbították. A kamatstop idén 55 milliárd forintos költséget jelent a bankoknak.
8. NÉGYMILLIÁRDJUK VAN A NAGYON GAZDAG MAGYAROKNAK
Átlagosan négymilliárd forint a leggazdagabb magyar családok vagyona egy nemzetközi kutatás szerint. Ennek nagyjából fele céges vagyon, egy milliárd fekszik ingatlanban, 660 millió van pénzügyi eszközökben és félmilliárdot vittek ki külföldre. Mindeközben a világ leggazdagabb embereinek listáján az Oracle társalapítója, az amerikai Larry Ellison megelőzte Elon Muskot, miután az Oracle részvényárfolyama több mint 40 százalékkal nőtt a tegnapi tőzsdenyitás után. A szoftvergyártó cég piaci értéke elérte a 958 milliárd dollárt, Ellison részesedésének értéke így 393 milliárd dollárra nőtt, amivel lekörözte Musk 384 milliárd dolláros vagyonát.
9. MEGY A VONAT BEREGSZÁSZRA
Péntektől közvetlen vonatjáratokkal érhető el Magyarországról Kárpátalja. A Tisza EuroCity vonatokkal Budapestről, de akár Bécsből is átszállás nélkül lehet eljutni Ungvárra, Beregszászra pedig Záhonyból indítanak járatokat. A vasúthálózat fejlesztését Kárpátalja könnyebb elérése érdekében a magyar, az osztrák és az ukrán vasúttársaság együttműködése tette lehetővé. A MÁV közben lekapcsolta az Elvira menetrendtervezőt és internetes jegyvásárlási rendszert, az átirányító üzenet az emma.mav.hu-ra visz. A megújult oldal nemcsak a vasúti közlekedés adatait tartalmazza, hanem busz- és HÉV-menetrendeket és budapesti BKK-járatok aktuális helyzetét is.
10. KINŐTTE A VÉBÉ A DUNA ARÉNÁT
Úgy fest, 2027-ben már nem a vizes világbajnokságok rendezésére épített Duna Aréna lesz a következő budapesti vébé fő helyszíne, hanem az MVM Dome multifunkciós gigacsarnoka. A sportért felelős államtitkár, egyben a két év múlva esedékes világbajnokság frissen kinevezett kormánybiztosa ezt a döntést várja a kabinettől augusztus óta, a költözés pedig indoklása szerint egyáltalán nem járna többletköltségekkel. Az MVM Dome mellett az szólna, hogy jóval nagyobb a befogadóképessége, a Népligetben 20 ezer néző is szurkolhatna, míg a Duna Aréna csak 6 ezres kapacitású, miután a 2017-es átadása utáni vizes vébét követően ideiglenes plusz lelátóit visszabontották. Az uszoda azonban nem kerülne ki teljesen a vb programjából, a műúszó és műugró verseny ott maradna.
