1. NÉLKÜLÜNK DRÓNOZNAK
Bár Donald Trump azt mondta, ha beszélne Orbán Viktorral, rá tudná venni, hogy álljon le Magyarország az orosz energiaimporttal, nem következett be fordulat az amerikai elnök és a magyar kormányfő telefonbeszélgetése után. A tárgyalásról Szijjártó Péter külügyminiszter számolt be, csak vázlatosan sorolva az érintett (szokásos) témákat. Közben kiderült, hogy végül csak Magyarországot nem hívják meg a holnapi EU-s dróncsúcsra, amelyen a keleti uniós tagállamok védelmi miniszterei vesznek részt. Eredetileg arról volt szó, hogy a másik oroszbarát kormány, a szlovák sem kap meghívást, de ők végül ott lesznek. A drónok most leginkább a dánokat foglalkoztatják, akiknek néhány nappal ezelőtt a koppenhágai repteret kellett lezárniuk, most pedig az aalborgi légikikötőt és még három másik kisebbet is. Ugyanakkor továbbra is csak gyanú az orosz szál, bizonyíték nem került elő. A korábbi lengyel és baltikumi légtérsértések ügyében megszólalt Macron francia elnök is, aki kollégáinál kevésbé harcias, s úgy véli, ugyan határozottan kell reagálni ilyen esetben, de nem kell lelőni az orosz gépeket.
2. OLAJOZZÁK A NEMZETI KONZULTÁCIÓT
Az orosz energiára vonatkozik majd a nemzeti konzultáció egyik kérdése, jelentette be Gulyás Gergely a kormányinfón. Arra lesznek kíváncsiak, hogy szerintünk „olcsóbb” orosz gáz és olaj helyett „drágább forrásokból” szerezzék-e be azt, akkor is, ha emiatt nő majd a rezsink, tehát még mindig a fizikai-földrajzi okokra hivatkozik a kabinet. Amikor a minap az Adria-kőolajvezetéket ajánlották megoldásnak, arra az volt válasz, hogy a vezeték nem képes Magyarország és Szlovákia számára elegendő, évi 14 millió tonna kőolajat szállítani. A horvátok viszont rögtön cáfolták a Mol-t: a biztonságos üzemeltetéshez ajánlott sebességgel éves szinten körülbelül 14,5 millió tonnára képes az Adria. Közben kiderült, hogy Bulgária jövőre felmondaná az oroszokkal kötött tranzitszerződését, ami gondot jelenthet nekünk is, ugyanis Török Áramlaton keresztül hazánkba is érkezik orosz földgáz.
3. MEGTORLÁS SEMJÉN MIATT
Folytatódik a Szőlő utcai javítóintézet kapcsán kirobban politikai botrány, miután a kormány vizsgálata azt állítja, kiskorúak nem érintettek a prostitúcióval gyanúsított igazgató bűnügyében, ahogyan politikusok sem kerültek látókörbe. A kormánypárti vezetők ellentámadásba mentek át, a Semjén Zsoltot ért súlyos dehonesztálás miatt felelősségrevonás kell a miniszterelnök szerint, míg Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető megtorlást és „forró őszt” ígért a „mocskos vádakért” Dobrev Klára DK-elnöknek, s Gulyás Gergely miniszter is büntetőjogi kategóriának nevezte „a sajtó asszisztálásával megjelent rágalmakat”. A kormányoldal megtervezett lejáratásról beszél, amelynek egyik terjesztője, Káncz Csaba külügyi szakértő egy brit titkosszolgálati fedőcégtől kapott korábban javadalmazást, de ő állítása szerint nem tudott a kémháttérről. A tanúként kihallgatott Káncz számítógépét Hadházy Ákos ellenzéki politikus állítása szerint egy rágalmazási eljárás miatt rendőrök foglalták le. Közben az ellenzékkel került egy platformra a magánéleti melegbotrányai miatt felfüggesztett fideszes sztárpap, Bese Gergő arról írt oldalán, hogy tavaly nyáron az alkotmányvédelmi hivatalban azt mondták neki, vagy maga vet véget életének, vagy elhagyja az országot – Bese maradt és jó bőrben van.
4. ELTŰNT ÖTVENEZER DOLGOZÓ
Nem csökkent a munkanélküliség augusztusban. A KSH adatai szerint a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,6 millió, a munkanélkülieké 215 ezer volt. A munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt, az előző havinál 0,1 százalékkal magasabb. Az elsődleges munkaerőpiacon 50 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint az előző év azonos időszakában. A 2025. június–augusztusi időszakban a férfi munkanélküliek száma 115 ezer, a nőké 102 ezer volt. A ráta mindkét nem esetében 4,4 százalék volt, ugyanannyi mint az előző év azonos időszakában. A munkakeresés átlagos időtartama 11 hónap volt, a munkanélküliek 30 százaléka legalább egy éve nem talált állást.
5. RÉGEN LÁTOTT OPTIMIZMUS
Amíg a politikában a Fidesz forrót, addig a gazdaságban viszont vidámabb őszt ígérnek az előjelek, legalábbis a GKI gazdaságkutató felmérése szerint, amelyben a magyar cégek és fogyasztók is optimistábban látják szeptemberben az ország gazdasági jövőjét. A GKI várakozásokat összesítő üzleti bizalmi indexe augusztus után szeptemberben is nőtt 2 ponttal, s így tizenegy hónapja nem volt már ennyire magas. A szektorokon belül a szolgáltatói és az ipari bizalom emelkedett, a kereskedelmi és építőipari stagnált, utóbbi a legborúlátóbb ágazat. Javult a fogyasztói bizalmi mutató is 2 ponttal és éves csúcsra ért, mert csökkent az inflációtól és munkanélküliségtől való félelem, s javult az emberek derűlátása a nagyobb fogyasztási cikkekre elkölthető pénzüket illetően.
6. BEZÁRÁSSAL FENYEGETIK IVÁNYIÉKAT
Hatósági eljárást indított a Fővárosi Kormányhivatal a Dankó utcai hajléktalanellátó intézmények működési engedélyének visszavonására. Az Iványi Gábor egyháza fenntartásában Józsefvárosban működő Fűtött Utca nevű intézményt és az Oltalom Központot zárná be a kormányhivatal. Ezek krónikus betegséggel, végtaghiánnyal élő, önellátásra képtelen embereket is fogadnak egész évben, utcai szociális munkát is végeznek, a kerület és a mentőszolgálat is ide küldi a máshová nem befogadható hajléktalanokat. Iványi Gábor azt mondta, amíg ilyen óriási az igény munkájukra, a végsőkig küzdenek az intézményeikért. A kormányhivatal állítólag a tisztasági festést hiányolja és a matracok állapotával elégedetlen.
7. ÖT ÉV EGY FRANCIA ELNÖKNEK
Bűnösnek találta a bíróság Nicolas Sarkozy korábbi francia államfőt, akit ma öt éves börtönbüntetésre ítéltek, amelynek letöltését fellebezés esetén is el kezdenie. A vád bűnszövetkezetben való részvétel volt a korábbi jobboldali vezető ellen, amelyet 2007-es elnökválasztási kampányának líbiai finanszírozásakor követett el azzal, hogy tudatosan engedte munkatársainak több millió eurós támogatás megszerzését a Kadhafi-rezsimtől. A magyar származású, 2007-2012 között köztársasági elnök Sarkozyt ugyanakkor felmentették a közpénzzel való visszaélés és a passzív korrupció vádjai alól. Sarkozy kálváriája nem ezzel kezdődött, Becsületrendjétől már korábban megfosztották, s tavaly hat hónapon át elektronikus nyomkövetőt kellett viselnie.
8. A DISNEY JOBBAN JÁR A RAJZFILMEKKEL
Egyelőre a szólásszabadság és a liberális média sikerét hozta Donald Trump kísérlete arra, hogy betiltsa Amerika egyik legismertebb műsorvezetőjét. Jimmy Kimmel az ABC késő esti showját vezette, a többi ilyen műsorhoz hasonlóan folyamatosan olvadó nézőszámmal, amikor a jobboldali aktivista, Charlie Kirk megölése kapcsán viccelődött kevés empátiával. Az ABC tulajdonosa, a Disney óriásvállalat a Fehér Házból érkező nyomásra felfüggesztette Kimmelt, amivel óriási felháborodást váltott ki a szólásszabadságért aggódók körében. Így most visszarakták Kimmelt a képernyőre, aki most még keményebben támadva az elnököt rekordnézettséget ért el, miközben a Disney készülhet Trump bosszújára. Közben a fokozódó amerikai politikai erőszak jegyében rálőttek egy illegális migránsokat begyűjtő texasi központra. A tettes feltehetően a deportálásokat végző ügynököket akarta eltalálni, ám végül egy migránst ölt meg, majd magával is végzett.
9. PÉLDÁT MUTATUNK AFRIKÁBAN
Három, a Nyugattal szemben Moszkva felé forduló afrikai állam puccsal hatalomra került vezetője közös közleményben jelentette be, hogy országuk kilép a Nemzetközi Törvényszékből. Mali, Niger és Burkina Faso diktátorai elfogultnak tartják a hágai bírákat – kilépésük kevesebb mint fél évvel követi Magyarország hasonló döntését.
10. ÉLETTANI DÍJ FOCISTA ORVOSNAK
Magyar kutató, Hegyi Péter orvos kapta meg az egyik legrangosabb, négyévente odaítélt élettani tudományos díjat, a Robert F. Pitts Lecture Awardot. A SOTE Transzlációs Medicina Központját vezető Hegyi doktor a hasnyálmirigy fiziológiájának kutatásában ért el kiemelkedő eredményeket, a területtel 25 éve foglalkozik. Az 53 éves Hegyi egyébként a futball világából szintén ismerős, mivel korábban FIFA-játékvezetőként tevékenykedett, Angliában dolgozó kutatóorvosként az ottani focibírói testület tagja is volt, itthon pedig 114 élvonalbeli meccsen működött közre.
