1. MARAD A KAMATSTOP
Fél évvel meghosszabbítja a kormány a kamatstopot, az intézkedés újabb 30 milliárdot hagy 300 ezer család zsebében, jelentette be Gulyás Gergely a kormányinfón. A kormány befagyasztotta a villamos energia lakossági rendszerhasználati díját is, ez a tétel jövőre nem lesz nagyobb a rezsiszámlán. A nyugdíjasok februárban a 13. havi nyugdíjon felül megkapják a megígért 14. havi nyugdíj egy heti részét is, ami 170 milliárd forint pluszkiadást jelent a 2026-os költségvetésben.
2. OLLÓ ÉS KISKANÁL A KAMPÁNYBAN
Nem dől hátra a Fidesz utcai harcosa, Lázár János miniszter ezúttal egy meleg beltéri klubesten beszélt arról, hogy nehéz lesz megnyerniük a választást, habár nem tapasztal kormányváltó hangulatot, de kormányellenest igen. Lázár nagy csatára számít, amely előtt „a szavazóikat kiskanállal kell összeszedni”. A feltüzelt minisztert kissé megnyugtathatja, hogy először közöltek olyan közvéleménykutatást a nem kormánypárthoz sorolható intézetek körében, amely szerint zárult az olló némileg a Fidesz és a Tisza között, az IDEA Intézet szerint a biztos pártválasztók közt 47-40 az állás az ellenzéki vezető erő javára, ami 4 százalékpontos különbségcsökkenés náluk. A felmérésük szerint a többiek közül csak a DK ugraná meg éppen csak a parlamenti küszöböt, pártelnökük, Dobrev Klára ma azt állította, a Tisza határozatlan időre ismét elhalasztani készül novemberre ígért jelöltállítását – Magyar Péter erre még nem reagált, egy interjúban viszont arról beszélt, nincs esélye a választási eredmény hatalmi megpuccsolásának.
3. KARÁCSONYNAK PÉNZ ÉS HELYETTES KELL
Nem képviseltette magát ma a kormány a fővárosi szakszervezetek egyeztetésén. Gulyás Gergely miniszter szerint a szakszervezeti sztrájkbizottsággal a főváros vezetésének kell tárgyalnia, nekik semmi dolguk a kialakult helyzettel. A tárgyaláson jelen lévő főpolgármester szerint a szakszervezeti dolgozókat joggal háborítja fel a kormány kioktató stílusa, s bár az egyeztetés valóban a főváros munkavállalóinak ügye, ám Budapest pénzügyi helyzetét a kormány lehetetleníti el. Karácsony Gergely egyébként készen áll a tárgyalásra, s elmegy „akár Felcsútra, akár a Karmelitába is”. Közben a városvezető helyzetét nehezíti a Kúria ítélete is, amely a kormányhivatal beadványa nyomán immár jogerősen arra kötelezi a fővárost, hogy 30 napon belül válasszanak meg legalább egy főpolgármester-helyettest, mert most jogszerűtlen a működés.
4. UTOLÉRNI ROMÁNIÁT
Négy év után megelőztük a görögöket az uniós átlagfizetési listán – már nem csak a bolgároknál rosszabb a helyzet, mint nálunk. Az Eurostat adatai szerint tavaly az uniós átlag évi 39 808 euró volt, valamivel több, mint a magyar (18 461 euró) duplája. Bulgáriában átlagosan évi 15 387 eurót, Görögországban 17 954 eurót kerestek az emberek, míg 20 ezer euró feletti átlaggal megelőz minket Szlovákia, Románia és Lengyelország. A listát Luxemburg (83 ezer euró), Dánia (71 ezer euró) és Írország (61 ezer euró) vezeti. Egyébként 2010-re romlott annyit a helyzet, hogy már csak négy ország volt mögöttünk, majd 2014 és 2019 között már csak kettő, 2020 és 2023 között pedig csupán Bulgária.
5. MAGYAR CÉGCSÁPOK A RÉGIÓBAN
Az amerikai szankciók teremtette helyzetben a Mol veheti meg a szerb NIS olajcég egy részét. A magyar óriásvállalat a 11,3 százalékos üzletrész megvásárlásával kihúzhatná a csávából a szerbeket, mert így többségbe kerülnének a nem orosz befektetők a cégben a már csak 44,9 százalékban tulajdonos Gazpromnyefty visszaszorulásával, s feloldhatnák a korlátozásokat. Kérdés azonban, hogy megelégednének-e az amerikaiak ezzel a megoldással, s megérné-e a Molnak kontroll nélküli kisebbségi tulajdon az amúgy befektetési célpontnak számító régióban. Közben az amerikai külügyminiszter jelezte, a magyar kormányzati állítással szemben csak egy évre szólnak a szankciós felmentések, a magyar külügyminiszter pedig újabb washingtoni tárgyaláson akarja tisztázni a helyzetet. Lendületben van a leggazdagabb magyar is a régióban, a szlovák hatóságok jóváhagyták, hogy Mészáros Lőrinc cége felvásárolhassa északi szomszédunk egyik legnagyobb, Doprastav nevű építőipari cégét.
6. ZENÉSZEKRE UTAZIK A DROGSZIGOR
A drogokat lazán kezelő könnyűzenei világ az egyik fő célpontja a kormányzati drogszigornak, a razziasorozat a híres rapper, T. Danny után most a népszerű popelőadó ByeAlexre és zenekarára csapott le, és talált is némi tiltott szert lakásaikon. Három ember ellen indult eljárás kábítószer birtoklása miatt, az énekes szabadlábon védekezhet, s ezért az őt tehetségkutató műsorában zsűritagként alkalmazó RTL nem lép fel vele szemben. A drogügyi kormánybiztos jelezte, Delta nevű akciójuk kezdete óta nyolcezer eljárás indult, fennakadtak celebek is, esetükben nem a kormányellenes szövegek váltják ki a rendőri figyelmet, hanem az, hogy a kábítószert népszerűsítő előadók sok százezer követőt veszélyeztetnek.
7. FOCIULTRÁNAK ÖLTÖZÖTT LEVÉLTÁROSOK
Fekete pólóban dolgoztak ma a levéltárosok, így tiltakoztak az alacsony fizetésük és a kialakult bérfeszültség miatt. A kormány 15 százalék emelést ígért nekik, de ezt kevésnek tartják, mert utoljára 2022 rendezték a bérüket, így a belengetett korrekció még az inflációt sem követi. Egy 25 éve dolgozó, diplomás levéltáros keresete kevesebb, mint bruttó 450 ezer forint, a fiatalok ennyiért már nem mennek el levéltárosnak, így bérfeszültséget okoz, ha egy frissen belépettnek annyi fizetést kell adni, mint annak, aki 10-15 éve dolgozik – ezért bérrendezést is követelnek. Közben a bíróságok egy havi fizetésnek megfelelő év végi juttatást adnak a dolgozóiknak, amit maguk gazdálkodtak ki, a kormány ehhez nem nyújtott plusz forrást.
8. MONDD, HOL VANNAK A KATONÁK
Az orosz fenyegetés árnyékában vissza is állítják, meg nem is a sorkötelezettséget Németországban – erről állapodott meg hosszú huzavona után a koalíciós kormány két pártja. Eszerint minden 18 éves férfinak orvosi alkalmassági vizsgálaton kell átesnie, s ha nincsen elég önként jelentkező, akkor az alkalmasnak találtak közül sorsolással töltik fel a létszámot. A szolgálat hat hónapig tart, nőknek nem kötelező, de önként ők is jelentkezhetnek, akkor annyival kevesebb férfira lesz szükség. A cél 260 ezer aktív és 200 ezer tartalékos katona.
9. JANUÁRBAN ÚJRA KEZDHETIK
Véget ért az amerikai szövetségi kormányzat leghosszabb leállása: végül a szenátus demokrata kisebbsége nem bírta a nyomást, közülük többen is a republikánusok mellé álltak, s január végéig megszavazták a finanszírozást. A képviselőházban pedig már a sima többség is elég volt a republikánusoknak. Ez azt jelenti, hogy 43 nap után újra kapnak (visszamenőleg is) fizetést a szövetségi alkalmazottak, a szegény családok megkapják segélyeiket, és helyreállhat a rend a légiközlekedésben is. A történtek komoly válságot okoztak a demokratáknál, akik a hozzájárulásukért cserébe eredetileg az egészségbiztosítási rendszernél kértek engedményt, amit végül nem kaptak meg.
10. A BOTRÁNY, AMI SOHA NEM ÉR VÉGET
A vereség után demokrata képviselők azzal vágtak vissza, hogy nyilvánosságra hoztak a néhai pedofil pénzember, Jeffrey Epstein aktájából több dokumentumot, amelyek arra utalnak, hogy Donald Trump tudott barátja lányokat kizsákmányoló hálózatáról. Olyan azonban nincs köztük, amely azt bizonyítaná, hogy a jelenlegi elnök – akkor még üzletemberként – maga is kapcsolatba került volna a kihasznált fiatal nőkkel. Ezek után a republikánusok is gyorsan több tízezer oldalnyi aktát publikáltak, amelyek közül néhány viszont demokrata kötődésű emberekre vet rossz fényt. Ugyanakkor a fentiek még mindig nem jelentik azt, hogy a teljes Epstein-aktát nyilvánossá tették volna.
