1. AZ „EGY ÉV” ÉRTELMEZÉSE FOLYIK
Pert indít Magyarország az Európai Unió Bíróságán, miután az orosz szankciók miatti magyar vétók kivédésére Brüsszel azt találta ki, hogy az orosz energiabehozatal tilalma nem szankció, hanem kereskedelempolitikai döntés, amelyhez már nem kell a tagállamok egyhangú döntése. A trükköt az európai jogállamiság megsértésének nevezte Orbán Viktor ma reggeli rádióinterjújában. A miniszterelnök kitart amellett, hogy az orosz energiára a magyaroknak adott amerikai szankciók alóli mentesség addig áll fenn, míg Donald Trump az amerikai elnök, s nálunk nemzeti kormány van. Az amerikai külügyminiszter eközben azt állítja, egy évre szól a mentesség, Orbán viszont azt mondja, „személyfüggő megállapodás született, a bürokraták majd írásba foglalják, de ennek nincs jelentősége”. Közben Szijjártó Péter is „pusztán technikai kérdésnek” nevezte a Trump-Orbán kézfogás írásba foglalását.
2. MANFRED WEBER LETT A BRÜSSZELI BALOLDAL MUMUSA
Leomlott az Európai Parlamentben a szélsőjobbot eddig körülvevő tűzfal: a jobbközép Néppárt ugyanis az Orbán Viktor alapította Patrióták támogatásával fogadtatta el azokat a változtatásokat, amelyek a környezetvédelmi szabályozás lazításával könnyítenek a cégek bürokratikus terhein. A módosításokat a szocialisták és a zöldek is ellenezték a környezet és az európai munkavállalók védelmére hivatkozva, ezután fogadta el a szélsőjobbról érkező segítséget a gazdasági versenyképességet mindenek fölé helyező Néppárt. Eddig íratlan szabály volt, hogy a jobbközéptől a balközépen és a liberálisokon át a zöldekig ívelő összefogás egymás között keresi a kompromisszumot, ez az első jelentős eset, hogy ez nem így történik. Ami persze nagy diadal a szélsőjobbnak, de leginkább mégis a Néppárt befolyását mutatja, amelynek vezetője, a magyar kormány által amúgy gyűlölt Manfred Weber a jelenlegi helyzetben szabadon döntheti el, hogy balról vagy jobbról kér támogatást egy-egy ügyben.
3. HASÍT AZ ÉPÍTŐIPAR
Rég nem látott élénkülést mutat a magyar építőipar. Szeptemberben az egy évvel ezelőttihez képest 15,2 százalékkal, augusztushoz mérten 16,4 százalékkal bővült az építőipar a KSH jelentése szerint. Jóllehet a viszonyítási alap gyatra: tavaly szeptemberben 8,2, augusztusban 15,2 százalékos volt a zuhanás. Bizakodásra ad okot a szeptember végi építőipari szerződésállomány, amely 40,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A KSH összesítette a külföldiek tavalyi magyarországi ingatlanvásárlásait is. Összesen 309 milliárd forintért 6600-an vettek lakást, legtöbbet a németek (1369), főleg Nyugat- és Dél-Dunántúlon és a kínaiak (708), őket a románok és a szlovákok követték, a brit vásárlók száma lecsökkent, míg a vietnámiaké és oroszoké nőtt. A kínaiak és vietnámiak többsége a fővárosban, míg a románok és szlovákok inkább a határ menti megyékben vásároltak ingatlant.
4. NEM VAGYUNK EÜ-NAGYHATALOM
Riasztó átlag alatti adatok mellett egy-két magyar pozitívum is található a fejlett országokat tömörítő OECD friss egészségügyi jelentésében. A nemzetközi gazdasági szervezet felmérése azt mutatja, Magyarországon bővelkedik kórházi ágyakban, csak nem jut elég orvos és ápoló melléjük, ráadásul kiemelkedően magas az 55 év feletti doktorok aránya, habár az orvostársadalom elöregedése nem csak itt gond. Magyarországon a születéskor várható élettartam 76,7 év, 4,4 évvel kevesebb az OECD-átlagnál, míg a megelőzhető halálozások és az öngyilkosságok aránya jóval magasabb. A magyarok 24,9 százaléka dohányzik, ami szintén magasabb a 14,8-as OECD-átlagnál. A pozitívumok közt található az, hogy a magyarok 96 százaléka részesül alapvető egészségügyi szolgáltatásokból, a gyermekek teljes oltottsága pedig magasabb az átlagosnál. Az ország egy főre jutó eü-kiadása (3303 dollár) azonban mélyen az átlag (5967) alatti, prevencióra viszont OECD-átlag szerint költünk.
5. LEHETŐSÉG VÁLASZTÁSI CSALÁSRA
Elhunyt erdélyi magyarok címére is kiküldték a jövő évi választásra szóló regisztrációs levelet. A nemzeti választási iroda jogszerűnek tartja az eljárást, mert a választást megelőző évben a központi névjegyzék alapján küldik ki a leveleket, amelyből csak akkor törlik ki a külföldön elhunytat, ha a halálesetet magyar anyakönyvezésen keresztül bejelentették, vagy ha tíz évig nem szavazott valaki. Vagyis ha az elhunyt családja nem jelzi külön, a név aktív maradhat, ami visszaélésre ad lehetőséget, ugyanis a halott nevében is leadhatják a levélszavazatot. A választási iroda emlékeztetett arra, hogy elhunyt nevében szavazni börtönbüntetéssel járó bűncselekmény.
6. TÍZMILLIÁRDOS ÁLLAMI APANÁZSOK
A NER-es nagyvállalkozóknak 40, a Honvéd fő szponzorának 49 milliárd forintot ad a magyar állam. Negyven milliárddal többet költ a tervezettnél a kormány az autópálya koncessziókra az idén. A költségvetésben gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díja címen szerepel az a tétel, amit az autópályák üzemeltetőjének fizet az állam. 2025-re 370 milliárd kiadást terveztek, ennek túllépését hagyta most jóvá a kormány – indokolás nélkül. A sztrádákat 2022 szeptembere óta 35 évre szóló koncessziós szerződés alapján Mészáros Lőrinc és Szíjj László közös cége fejleszti és üzemelteti, amely 2024 végéig 31 milliárd nyereséget termelt. Mindeközben Szijjártó Péter, a Honvéd FC frissen megválasztott elnökeként 49 milliárdos állami támogatást jelentett be a klub új fő szponzorának, a Vulcan Shield Globalnak. A csúcstechnológiás szigetelőanyagokat gyártó szingapúri cég 280 milliárdos békéscsabai gigaberuházásával 2500 munkahelyet teremt a Viharsarokban.
7. VILÁGHÍRŰ SÉF NYIT ÉTTERMET TIBORCZ SZÁLLODÁJÁBAN
A Dorothea Hotel épületében nyit éttermet Gordon Ramsay. A világhírű séf Tiborcz István luxusszállodájával kötött stratégiai együttműködés alapján jövő nyáron nyitja meg éttermét. Az étlapon magyar ételek is lesznek a brit és amerikai klasszikusok mellett. A sztárséf szerint Budapest „gyönyörű város, érdekes építészettel és gazdag kulturális és kulináris történelemmel”. És örül, hogy csatlakozhat ehhez a csodálatos gasztronómiai színtérhez.
8. MEGHEKKELT HEKKER
Thaiföldön elfogtak egy olyan orosz hekkert, akinek köze lehetett a magyar külügyminisztérium szervereinek feltöréséhez, bár ennél azért nagyobb jelentőségű, hogy a 2016-os amerikai elnökválasztásba is beleavatkozhatott és számos európai intézmény megtámadásában is részt vehetett. Alekszej Lukasev az orosz katonai hírszerzés tisztje, akinél az FBI-jal együttműködő thai hatóságok számítógépeket, mobiltelefonokat és 140 millió forint értékű kriptovalutát is lefoglaltak. Washington már kérte is a kiadatását. Egy másik Magyarországot érintő orosz titkosszolgálati ügyben olyan információk kerültek elő, amelyek szerint a magyar kormányzat annak ellenére adott állampolgárságot a pedofilügyek miatt is hírhedté vált Hilarion metropolitának, hogy az megbukott a magyar nemzetbiztonsági átvilágításon az orosz hírszerzéshez fűződő kapcsolatai miatt.
9. EURÓPAI ANARCHISTÁK AMERIKA TERRORLISTÁJÁN
Egy héttel a magyar kormány washingtoni látogatása után az amerikai kormányzat terrorszervezetnek nyilvánította azt a német antifasiszta csoportot, amelynek tagjai 2023 elején Budapesten vertek össze szélsőjobboldalinak nézett járókelőket. Az Antifa Ost Németországban is követett el erőszakos támadásokat, több tagjuk ellen is büntetőeljárás folyik. Az amerikai listára még három európai szélsőbalos szervezet került fel: egy még 1945-ben alapított olasz anarchista csoport, valamint két kisebb görög anarchista társaság.
10. MÉG NEM DŐLT EL A TOVÁBBJUTÁS
Hiába győzött, nem lett egyszerűbb a magyar válogatott helyzete a labdarúgó vb-selejtezők finisében. Marco Rossi kapitány csapata Örményországban küszködő teljesítménnyel nehezen nyert 1-0-ra Varga Barnabás fejesgóljával, s így 8 ponttal várja a sorozat utolsó fordulóját. Meglepetésre azonban Írország megverte Portugáliát, így csak egy ponttal lemaradva áll mögöttünk, vagyis a pótselejtezőt érő csoportmásodik helyhez vasárnap a Puskás Arénában pontot kell szereznünk az írektől, vereség esetén kiesnénk, miközben győzelem és újabb portugál botlás akár még csoportelsőséget is hozhat.
