1. EURÓPA ALTERNATÍV BÉKETERVET KÉSZÍT
Teljes a zűrzavar az új amerikai béketerv körül. Az oroszok azt állítják, hivatalosan meg sem kapták a javaslatot, amelyet pedig a Kreml és a Fehér Ház közösen dolgozott ki. Az ukrán elnök tud róla, de kínosan vigyáz, hogy ne utasítsa el nyíltan a Kijevnek kedvezőtlen tervet, s ne haragítsa magára ezzel az amerikai elnököt. Volodimir Zelenszkij csak annyit mondott, hogy nagyra értékeli Donald Trump béketeremtő erőfeszítéseit és kész a közös munkára. A háttérben azonban az ukránok és európai szövetségeseik is mindent megtesznek, hogy napokon belül saját alternatív béketervet dolgozzanak ki, s ezzel kevésbé oroszbarátra hangszereljék az amerikai elképzeléseket. A leginkább kifogásolt pontok értelmében az ukránok eddig el nem foglalt területeket is átadnának az oroszoknak, valamint a jelenleginek csaknem a felére csökkentenék a fegyveres erejüket.
2. KÖNYÖRÖG, AKASSZÁK FEL
Még az eddiginél is mélyebbre süllyedt a két nagy amerikai párt viszonya, miután a republikánus elnök halálbüntetéssel fenyegetett meg demokrata törvényhozókat. Az ügy hátterében az áll, hogy Donald Trump az elmúlt hónapokban több demokrata vezetésű városba is katonákat küldött a bevándorlás és a bűnözés elleni harc jegyében. Most néhány demokrata szenátor és képviselő egy videóban hívta fel a katonák figyelmét arra, hogy alkotmányellenes utasításokat nem kell végrehajtaniuk. Trump a videót zendülésre felhívásnak nevezte, amiért szerinte halálbüntetés jár, s követelte, hogy statuáljanak példát, majd továbbosztott egy akasztásra buzdító posztot. Közben a kultúrharc újabb jeleként az amerikai kormányzat az emberi jogok megsértésének nyilvánította a faji- és nemi sokszínűséget előíró szabályokat, így akár szankciókat is kivethet az ilyeneket alkalmazó országok ellen.
3. BEZÁR A SZABAD EURÓPA
A Szabad Európa szerkesztősége a mai napon befejezte a munkáját az amerikai finanszírozás megvonására hivatkozva. A Szabad Európa magyar nyelvű adása 2020-ban indult újra, amikor az amerikai Kongresszus ismét veszélyben lévőnek ítélte hazánkban a sajtószabadságot. Trump hatalomra jutása után takarékossági okok miatt faragták le a globális médiaügynökség költségvetését, majd november elején – Orbán Viktor amerikai látogatása előtt – bejelentették a magyar Szabad Európa finanszírozásának leállítását. Pár héttel korábban, októberben a Szabad Európa interjút közölt az ellenzék vezetőjével, Magyar Péterrel, amit egy kormányközeli elemző a belügyeinkbe való beavatkozásként értékelt.
4. FIDESZ-TISZTÚJÍTÁS HELYETT TÖRTÉNELEMÓRA
Szakít saját hagyományaival a Fidesz, s idén nem tart tisztújító kongresszust, habár kétévente szokott, s legutóbb 2023 novemberében volt. A tolódás oka az, hogy a legutóbbi kongresszuson a kétéves szabályt megváltoztatták a küldöttek, s az új szabály szerint tisztújítást a pártban immár a mindenkori parlamenti választásokat követő 180 napon belül kell rendezni. Orbán Viktor legutóbbi elnöki mandátuma így három évnyire hosszabbodik, a miniszterelnök egyébként mai szokásos közrádiós megszólalásában azt mondta, Magyarország egy olyan hely, ahol „mindig két párt volt és két párt lesz”. A kormányfő szerint a politikai erőtérben lévő kisebb erők ellenére mindig két meghatározó karakter van a magyar politikában, egy jobboldali és egy baloldali, s ebben a tízmilliós országban „nincs is három meg négy párt feltöltésére alkalmas minőségi személyi állomány”.
5. MÉLYPONTON A BERUHÁZÁSOK
Az év első kilenc hónapjában 4,1 százalékkal csökkent a beruházások teljesítménye Magyarországon az előző év azonos időszakához képest, míg az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal mérséklődött. Ez nem nagy visszaesés, viszont 2022 közepe óta folyamatos a csökkenés, 2021-hez képest az idei harmadik negyedévben már 19,6 százalékos a zuhanás mértéke. A beruházások mostani csökkenéséhez leginkább a szállítás, raktározás és a feldolgozóipar ágazata járult hozzá.
6. LEMONDOTT VIRÁG BARNABÁS, AZ MNB ALELNÖKE
Matolcsy György utolsó fontos embere is távozott MNB vezetéséből. Lemondott alelnöki megbízatásáról Virág Barnabás, aki a jegybank monetáris politikájáért felelt a Matolcsy-éra utolsó éveiben. Mandátuma jövő nyáron járt volna le, de az, hogy Varga Mihály jegybankelnök a saját emberére akarja őt cserélni, nyílt titok volt. Virág elnöki tanácsadóként marad a nemzeti bankban. Utódja Banai Péter Benő, a pénzügyi tárca volt államháztartásért felelős államtitkára lesz, akit jövő héten kedden hallgat meg az Országgyűlés gazdasági bizottsága.
7. ROGÁN ANTAL ACÉLIPARI STRATÉGIAI OSZTÁLYA
Acélipari stratégiai osztályt hozott létre Rogán Antal a miniszterelnöki kabinetirodán. Az osztály a magyar acélipar megmentéséért felelős kormánybiztos, Fenyvesi Csaba Gábort munkáját segíti majd, akit egy hónapja neveztek ki. A stratégiai osztályt azonban nem ő, hanem a kabinetiroda közigazgatási államtitkára fogja vezetni. Bárhogy is burjánzik a kormányzati bürokrácia az acélipar megmentése körül, mindez azt a célt szolgálja, hogy a felszámolás sorsára jutott Dunaferr romjaiból a kormány kimentse és életet leheljen abba, amit még működtetni érdemes. Ezért minősítette a kormány „stratégiailag kiemelt jelentőségűnek” a felszámolást, amit „állami felszámoló” intézhet, immár a kormánybiztossal egyeztetve. A Dunaferr csődje miatt amúgy több ezer dunaújvárosi és környékbeli ember veszítette el a munkáját, akik jövő tavasszal szavazni fognak – és a Fidesznek sem mindegy, hogy kire.
8. KARÁCSONY FELESLEGES KÖRT FUT
Megjelölte főpolgármester-helyettesét Karácsony Gergely. A pozícióra Tüttő Kata szocialista várospolitikust szeretné megválasztatni, ám erre vajmi kevés esélye van. Magyar Péter Tisza-elnök már jelezte, hogy a fővárosi „szocialista polip egyik intézőjét” jelölni olyan, mintha Hagyó Miklóst vagy Leisztinger Tamást venné maga mellé, s Tüttő öt szavazatnál többre aligha számíthat. Pontosan így jellemezte a lépést a Podmaniczy-frakciót vezető Vitézy Dávid is, jelezve, Karácsonyék az elmúlt egy évben mindössze egyszer jelöltek helyetteseket, de a javaslatot visszavonták. Az MSZP-ben bízó főpolgármestert szorítja az idő, mivel a helyettes nélküli városházi működés törvénysértő, s rövidesen a főispán jelölhet ki a posztra embert, ha a közgyűlés képtelen valakit megválasztani.
9. KORMÁNYFŐI FOCIÖNTUDAT
Tulajdonképpen nincs szükség az akadémiákra a magyar futballban, pontosabban nem lenne, ha a kluboknak lenne pénzük utánpótlás-nevelésre, vagyis tíz év múlva már nem lesz rájuk szükség – ezt a rendszer atyja, Orbán Viktor mondta egy különös és maratoni hosszúságú podcast-beszélgetésben, amelyben a paksi edző Bognár Györggyel és Hajdú B. István köztévés futballkommentátorral vitatták meg a magyar labdarúgás helyzetét a vb-kudarc fényében. A kormányfő távol tartja magát a szövetségi kapitány sorsától, szerinte legjobb a magyar edző, ha nincs, örülni kell egy jó külföldinek. Orbán szerint a kiesés lehetőséget kínál a magyar futball helyzetének megvitatására, ő egyébként a gyerekeket hiányolja a rendszerből, s az iskolák, óvodák környékén keresné a megoldásokat. A magát öreg focirókának tartó kormányfő nem más nemzetektől várja a megoldást – „nekünk két vb-döntővel ne mondja meg senki” –, hanem a magyar focistílus lefektetését sürgette (tizenöt éve a sportágat fókuszában tartva ez talán furcsán kései felismerés), valamint arról beszélt, hogy tőkeerős hazai klubok jelentik az előrelépést, de nem állami pénzből.
10. AZ OLASZOK A LEGKEVÉSBÉ LAZÁK
Olaszország lett az első alpesi ország, amelyik ettől a szezontól minden síelőnek kötelezővé tette a sisakviselést. Eddig csak a gyerekeknek kellett védeniük a fejüket, mostantól azonban mindenki 150 eurós büntetésre számíthat, aki sisak nélkül síel, snowboardozik vagy éppen szánkózik. A többi országban ezt egyelőre meghagyják személyes döntésnek, hiszen a síelők 95 százaléka már amúgy is hord sisakot. Az olasz pályákon dolgozó csendőröknek nem a sisakfigyelés az egyetlen dolguk, szondáztatniuk is kell a gyanúsan mozgókat, az alkoholos befolyásoltság alatti síelés ugyanis akár ezer eurós büntetéssel is járhat.
