2025. 12. 05. péntek

1. INDUL A MÁSODIK TISZA-KÖR

Mától kétszemélyes versenyre szűkült a Tisza Párt előválasztási versenye, amelynek első körében választókerületenként három aspiráns küzdött a képviselőjelöltségért. A párt ma nyilvánosságra hozta a belső szavazás eredményeit, melyek szerint Rost Andreától Radnai Márkon, Bódis Krisztán és Forsthoffer Ágnesen át Nagy Ervinig az ismert arcok és vezetők mindegyike továbbjutott elsőként, legfeljebb az jelent némi meglepetést, hogy Ruszin-Szendi Romulusz Hajdúszoboszlón és Tarr Zoltán alelnök Soroksáron csak második helyen végzett. A 103 egyéni körzetben állva maradt 206 jelölt-aspiráns ma déltől csütörtök estig harcol a végső sikerért, s immár a választókerületek összes szavazópolgára voksolhat rájuk. A látványos tiszás pártélet megmozgatta a jelöltjeit eddig csak januárra ígérő Fideszt is, Orbán Viktor azt közölte, már megvan a Fidesz 106 egyéni jelöltje, de azt nem árulta el, mikor hozzák nyilvánosságra a névsort.

2. MEGCÁFOLT MEGSZORÍTÁSOK

Lényegében az élet minden területén adóemelésekre készülne, s a teljes gazdaságfilozófiát átalakítaná az a több száz oldalas tervezet, amelyet a Tisza Párt gazdasági anyagaként mutatott be a kormányközeli Index hírportál. Az aláírásokat is tartalmazó dokumentum a „Magyarország 2027-2035 konvergencia program” címet viseli, adó- és járulékemelési javaslatai 1300 milliárdos többletbevételt céloznak, megjelenne a többkulcsos szja, az 500 millió feletti 6,5 százalékos vagyonadó, a családi kedvezmények visszavágása, 32 százalékos áfa, az ekho eltörlése, megszűnne az állami tb-rendszer, kötelező magánbefizetések váltanák fel – sőt, még évi 18 ezer forintos kutya- és macskaadót is tartalmaz a terv. Magyar Péter Tisza-elnök szerint az anyag minden szava hazugság, pártja kormányra kerülve kizárólag csökkenteni fogja az adókat. Az ellenzéki vezető azt mondta, ez egy nemlétező dokumentum, s a hírportál éppen úgy hamisít, mint augusztusban tették szja-emeléssel riogatva.

3. EDDIG MÁR ELJUTOTTAK

Az Európai Parlament képviselői elsöprő, csaknem kétharmados támogatással szavazták meg azt a javaslatot, amely szerint az elmúlt időben még tovább romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon, s felkérik a tagállamok kormányait, vigyék már végre tovább a magyar kormány elleni eljárást. Ilyen felszólítás már korábban is elhangzott, azonban a következő lépéshez a tagállamok négyötödének a támogatása kellett, s egyelőre nem látszik, hogy ez megvolna. Ráadásul azután pedig teljes egyhangúságra volna szükség Magyarország szavazati jogának a megvonásához. Közben az EU bírósága döntött egy másik ügyben, amely várhatóan szintén konfliktusokhoz vezet Magyarországgal. Az ítélet értelmében minden tagállamnak kötelező elismernie a más tagállamban jogszerűen kötött melegházasságokat. A felperes két, Németországban élő lengyel volt, akiknek hazaköltözésük után a lengyel hatóságok nem akarták elismerni a házasságát, mondván a lengyel jog nem engedélyezi azt.

4. TIZENKILENCRE HÚZNAK

A változatosság kedvéért most éppen az Egyesült Arab Emírségekben folytatódtak az ukrajnai béketárgyalások, ezúttal az amerikaiak és az oroszok ültek le, miután most éppen Moszkvát kell meggyőzni Washington béketervéről. Amely állítólag már csak 19 (részben átdolgozott) pontot tartalmaz az eredeti 28-ból, s így ha minden igaz, már elfogadható Ukrajnának, az oroszoknak viszont vélhetően nem. Az amerikai-ukrán álláspontot elvileg egy Trump-Zelenszkij elnöki találkozón kellene majd egybesimítani, de erre a korábbi várakozásokkal ellentétben ezen a héten valószínűleg már nem kerül sor. A diplomácia nagyüzem mellett továbbra is folyik az öldöklés: az orosz légicsapások megint Kijevet célozták, s megöltek hat embert, míg az ukrán drónok Dél-Oroszországban gyilkoltak.

5. ADOMÁNYOZ ÉS TITKOLÓZIK

Rekordösszeget adományozott a kegyelmi botrányba belebukott köztársasági elnök. Novák Katalin 73 millió forintos éves keretéből (amely minden korábbi államfőt megillet) egy állami gondozott gyermekeket segítő alapítványnak juttatott 50 milliót szülővárosában, Szegeden, amivel korábbi szokásain változtatott, mivel eddig kisebb összegekre osztotta fel adományait, a maximum korábban 8 millió volt. Közben a kormányzattól átvett politikai innovációval élt Novák utódja, a jelenlegi elnök, Sulyok Tamás hivatala, amikor nemzetbiztonsági okokra hivatkozva tagadta meg a sajtónak a választ arra, hova, mennyiért, s mekkora delegációkkal utazott külföldre. Az adatokkal való titkolózást egy friss jogszabályra hivatkozva öt évig teheti meg az államfői stáb.

6. NEPOBABÁK ÚJ SZEREPBEN

Ismert nevek gyermekei kerültek pozícióba futballban és a rendőrségen is. Az NB II-es Mezőkövesdnél a klubot az élvonalig menedzselő fideszes politikus, Tállai András fiát nevezték ki az újonnan létrehozott klubigazgatói posztra, így a klubstruktúra átvariálásával hozták helyzetbe a térség parlamenti képviselőjének gyermekét. Nagyobb nemzetközi falatot juttatott nemrégiben az MLSZ elnöke lányának, Csányi Sándorék ugyanis Csányi Gabriellát jelölték az UEFA gyermekalapítványának kuratóriumába, vele együtt Ivan Rakitic és Luis Figo világsztár játékosok kerültek még be. A 2023-ban elhunyt fideszes politikus, Turi-Kovács Béla fia, Áron pedig hódmezővásárhelyi rendőrkapitány lett.

7. AZ ÉVTIZED TŐZSDEI KIBOCSÁTÁSA

Nyilvános részvényeladással válik meg hét százaléknyi, közel 23 millió saját részvényétől a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő MBH Bank. A pontos ár még nem ismert, de a 3848 forintos maximális és a 2800 forintos minimális ár között lesz, ez alatt nem lehet ajánlatot tenni. Részvényeként 2992 forint fedezetet kérnek előzetesen a lakossági befektetőktől, akik az intézményekhez képest tíz százalékos árkedvezményt kapnak. Az MBH Bank két évvel ezelőtt jött létre az MKB és a Takarékbank fúziójából. Az állam tulajdoni hányada az MBH Bankban nemrég 20-ról 15 százalékra csökkent, miután öt százalék – amitől jóval az aktuális árfolyam alatt, 42 milliárdért vált meg – az MBH Munkavállalói Résztulajdonosi Programjához került.

8. ÚJRA LESZ REKLÁMADÓ

December végén lejár a reklámadó felfüggesztése, amit fél évvel hosszabbít meg a kormány. Jövő júliustól viszont újra hét és fél százalék lesz a reklámadó. A kormány fél évre tervezi visszavezetését, és ebből tízmilliárd forint adóbevételre számít, amit főleg a médiaszolgáltatók, sajtótermékek kiadói, szabadtéri reklámhordozók üzemeltetői és az internetes reklámok közzétevői fognak megfizetni. A piaci szereplők csak a 2027-től várták a reklámadó visszavezetését, a reklámszövetség szeretné elérni a további egy éves felfüggesztését a gazdaságra gyakorolt negatív hatására hivatkozva. A reklámadót 2019 nyarán függesztették fel, miután az Európai Bizottság tiltott állami támogatásnak minősítette a szabályrendszer egyes elemeit.

9. FELÚJÍTJÁK VAGY FOLTOZGATJÁK

Lassan megeszi a rozsda Budapest legrosszabb állapotú hídját, ám évek óta húzódik a Petőfi híd felújítása pénzhiány miatt. A főváros városfejlesztési szakbizottsága a Fidesz indítványára tárgyalta az ügyet és azt javasolja a közgyűlésnek, végezzék el a híd negyven-ötven milliárd forintba kerülő teljes felújítását vagy legalább újítsák fel az élethosszának tíz-tizenöt éves meghosszabbításához szükséges tartószerkezeti elemeket. A javaslathoz Vitézy Dávid, a Podmaniczky-frakció vezetője módosító indítványt fűzött, eszerint induljon el a hídfelújítás tervezése, a 2026-os költségvetésbe állítsák be ennek összegét, és februárig pedig írják ki a közbeszerzést is, mert a romló állapot akár forgalomkorlátozáshoz is vezethet.

10. MESTERSÉGES MOSLÉK

Az év végének közeledtét jelzik az év szava választások is, amelyből itt az első nyertes kifejezés: a „mesterséges intelligencia moslék”. Az AI slop mesterséges intelligencia által generált értéktelen tartalomra utal, s szoros versenyben előzte meg a második helyezett Ozempic face-t, amely a fogyasztószer hatására megváltozott arcot jelöli. Ember és technológia kapcsolatának jelenlegi állását még a fenti szavaknál is jobban írja le, hogy a világ egyik leghíresebb, számítógépes titkosítással foglalkozó tudományos társaságnál kudarcba fulladt a vezetőválasztás, ugyanis nem tudták feloldani az eredmény titkosítását. Az 1982-ben alapított Nemzetközi Társaság a Titkosítás Kutatásáért új elöljáróira online lehetett szavazni, az eredmény megismeréséhez három ember kulcsa kellett volna, de egyikük elvesztette, így a voksolást meg kell ismételni.

Comments are closed.