1. EURÓPA SZERINT KICSIT KÖZELEBB A BÉKE
Megint közelebb került egymáshoz az amerikaiak, az európaiak és az ukránok álláspontja a béketervről, amiből persze nem következik feltétlenül, hogy maga a béke is közelebb került, bár a Berlinben tartott tanácskozás résztvevői ebben bíznak. A német fővárosban lezajlott tárgyalások két legfontosabb fejleménye, hogy Washington „NATO-szerű“ amerikai biztonsági garanciákat ígért Kijevnek egy esetleges újabb orosz támadás esetén, Európa pedig többnemzetiségű csapatokat a béke biztosítására. Ugyanakkor az amerikaiak hangsúlyozták, hogy ezek a garanciák csak akkor élnek, ha Ukrajna gyorsan békét köt, ám ehhez még a területekben is meg kéne állapodnia az oroszokkal, márpedig ott továbbra sincs előrelépés. Az európai csapatokról pedig az egyes európai országok parlamentjeit és választóit is meg kéne győzni, ami egyáltalán nem tűnik könnyűnek. S végül ott van Moszkva, amely eddig mereven elzárkózott attól, hogy külföldi katonák állomásozzanak a béke után a szomszédjában.
2. REKORDOT DÖNTŐ HITELEZÉS
Rekordszinten zár idén a hazai hitelezés – ez már látszik az október végi adatokból. Az új lakáshitelek szerződései alapján a kölcsönök összege meghaladja az 1427 milliárd forintot, ami 30 százalékkal több, mint amit az előző év azonos időszakában. Októberben az Otthon Start program a három százalékos fix kamatozású lakáshitele felrobbantotta az érdeklődést, s 67 százalékkal megdőlt a korábbi 2022. májusi csúcs. A személyi kölcsönök terén is új rekord született: 935 milliárd értékben kötöttek új szerződéseket, 37 százalékkal többet, mint tavaly októberben. Az átlagos hitelösszeg 2024-ben 2,7 millió volt, idén pedig már közel 3,2 millió. Mindeközben egészen más pénzügyi problémái vannak a világ leggazdagabb emberének, Elon Musk nem szorul személyi kölcsönre, ellenben vagyona immár 677 milliárd dollárra nőtt, elsőként lépve át a 600 milliárd dolláros határt a szupergazdagok közül.
3. NEM GYEREKCIBŐBEN JÁRNAK A BÁNTALMAZÁSOK
Az elmúlt 14 év ombudsmani jelentései teli vannak a magyar gyermekotthonokban és javítóintézetekben történt bántalmazások eseteivel, amelyek következmények nélkül maradtak. A jogvédő Magyar Helsinki Bizottság által összesített 19 felmérésében az állampolgári jogok biztosa visszatérően számol be olyan megalázó helyzetekről, amelyek rendszerszintű bajokat mutatnak. A Tisza Párt már több hasonló korábbi vizsgálatot közzétett a napokban, így a gyermekvédelmi szakszolgálat 2021-es dokumentumát is, amely szerint minden ötödik állami gondozásban felnövő gyermeket bántalmaztak már, s a gyámok mindössze tíz százaléka nem találkozott a rájuk bízottaknál ilyen korábbi cselekményekkel, miközben a szexuális bántalmazási ügyek negyede nem jut el a hatóságokig. Közben nyilvánosságra került a Szőlő utcai intézet házirendje, ami tiltja a gyerekek elleni fizikai erőszakot, a jutalmazás jogát (csoki, pizza) pedig kizárólag az igazgatóknak tartotta fent.
4. MÉG DRÁGÁBB LETT A KORMÁNYZÁS
Tizenöt év alatt ötszörösére nőtt a minisztériumok működési költsége és megduplázódott a miniszterek, államtitkárok és helyettes államtitkárok száma is egy sajtóösszegzés szerint. 2010-ben Orbán Viktor még olcsóbb államot – létszám- és költségcsökkentést – ígért a kampányban, akkor 105 miniszter, államtitkár és helyettes államtitkár dolgozott az apparátusban. Ma 213-an dolgoznak ezekben a pozíciókban, de a miniszteri- és kormánybiztosokkal együtt már csaknem 300-an. A minisztériumokban dolgozók száma se csökkent: 2011-ben 6 ezren voltak, most 12 ezren. A tárcák működtetése 2011-ben 54,5 milliárd forintba került a büdzsének, idén 251,5 milliárdba. És jövőre se lesz olcsóbb az állam, de legalább már nem is ígérik: 300 milliárd kiadást terveztek be rá.
5. MEGJAVÍTVA NYIT A SZTRÁDA
Szerdától visszaadják a forgalomnak az M30-as autópálya Miskolc és Szikszó közötti, hónapok óta lezárt szakaszát. A javításra azért volt szükség, mert Szikszónál megcsúszott a töltés, és 150 méteres részen megrepedt az aszfalt is. Az érintett pályarészt a Strabag építette közel 40 milliárd forintból, és három évvel az átadás után vált használhatatlanná. Lázár János építési és közlekedési miniszter szerint a felelősség egyértelműen a kivitelezőt terheli, október 30-át jelölte meg határidőként a helyreállításra, ám annak csúszása után élesen bírálta a céget. A lezárás hónapokra megnehezítette a térség közlekedését, most azonban a javítások lezárultával ismét használhatóvá válik a sztráda Kassa felé.
6. IN THE ARMY NO
Eddig tartott a kormányzattal szembefordult és ellenzéki politikusnak állt Ruszin-Szendi Romulusz bárminemű katonai pályafutása, ugyanis a HM most megszüntette a korábbi honvéd vezérkari főnök önkéntes tartalékosi jogviszonyát is. A lépést a miniszter már ősszel beígérte Ruszinnak, miután videófelvétel tanúsága szerint oldalfegyverrel tartott politikai gyűlést a Tisza frontembereként, s a döntés értelmében rendfokozatát sem használhatja. Ezzel Ruszin elveszítette az önkénteseknek járó havi 50 ezer forintos készenléti díját is, ám arra nem válaszolt a tárca, felülvizsgálták-e 1,3 milliós szolgálati juttatását. A Fidesz-Tisza kampányharc egy másik csatájában a Bors nevű kormánypropaganda-bulvárlap vezeti a támadást, amelynek Tisza-megszorító csomaggal riogató különszámát négymilió példányban juttatják el a postaládákba. Beleillene a lapba a Fidesszel szembefordult Bod Péter Ákos friss nyilatkozata is, aki a jövendő megszorításokról úgy fogalmazott, „ha fenik a kést, azért a malacnak az ólban nem kell megmondani, mi jön”, amire már Orbán Viktor is lecsapott közösségi oldalán.
7. BEKEBELEZI A PARK CENTEREKET IS
Tiborcz István Gránit Alapkezelője megveszi a magyarországi Park Center bevásárlóparkokat a Revetas Capital nemzetközi ingatlanbefektető cégtől. Így Tiborczékhoz kerül a Sopronban, Mosonmagyaróváron, Miskolcon, Debrecenben, Zalaegerszegen, Siófokon, Dunaújvárosban, Nagykanizsán, Marcaliban, Tolnában, Szekszárdon és Szentlőrincen működő 12 bevásárlópark és kiskereskedelmi egység, 45 ezer négyzetméter bérbe adható területtel. Az ügylet révén már tizenhét bevásárlóközpontot fognak egységes irányítás alatt, Zone Bevásárlópark márkanév alatt üzemeltetni. A tranzakciót a Gazdasági Versenyhivatalnak még jóvá kell hagynia.
8. LÁNYOK KENDŐZETLENÜL
Ausztriában betiltják a fejkendő viselését az iskolákban a 14 év alatti lányoknak, hogy ezzel csökkentsék a környezetükből esetleg rájuk nehezedő nyomást, s hogy ne kényszerítsék már gyerekként bele őket a muszlim nők hagyományos szerepébe. A törvényjavaslatot a parlamentben nemcsak a néppárti-szocialista-liberális kormánykoalíció támogatta, hanem a szélsőjobb is, egyedül a zöldek szavaztak ellene. Ugyanakkor kérdés, hogy az alkotmánybíróság nem fogja-e elkaszálni, korábban ugyanis megtette már egy hasonló jogszabállyal.
9. MÁR CHILÉNEK IS VAN TRUMPJA
Újabb dél-amerikai ország választott az eddigi baloldali helyett jobboldali populista vezetőt. A földrész egyik leggazdagabb országának számító Chilében az ultrakonzervatív José Antonio Kast magabiztosan nyerte az elnökválasztás második fordulóját. A német származású (apja a náci párt tagja volt) hatvanéves politikus az országot egykor 17 éven át vezető Augusto Pinochet nagy híve, egyik bátyja miniszterként is szolgált a diktatúrában. Kastnak ez volt a harmadik próbálkozása, s most elsősorban bevándorlásellenes jelszavainak köszönhetően győzött, a chileieknek ugyanis elegük van a sok (főleg venezuelai) migránsból és a növekvő bűnözésből. Az új elnök határfalat és tömeges deportálásokat ígér az amerikai elnököt utánozva, akivel amúgy nagyon jó a kapcsolata.
10. MILÁK OLIMPIÁT ÍGÉR
Találkozott nemrégiben a sportért felelős államtitkár Milák Kristóf olimpiai bajnokkal, s a medencék környékéről jó ideje eltűnt úszófenomén azt mondta Schmidt Ádámnak, méltóképpen akarja befejezni pályafutását, ami pedig a Los Angeles-i olimpia lenne. Milák kijelentése mint ígéret lezárhat egy dilemmát, ugyanis klubjától, a Honvédtól decemberre kapott ultimátumot a kétszeres olimpiai bajnok, háromszoros világbajnok pillangóspecialista versenyző, hogy kezdje el az edzéseket, különben szerződést bontanak vele. Ha újrakezdi, nagy kérdés, rajthoz áll-e majd a 2027-es budapesti úszó világbajnokságon, amely a harmadik vébé lesz már a magyar fővárosban, ám először nem az erre a célra épített Duna Arénában rendezik, hanem az akár 15 ezer nézőt is befogadni képes MVM Dome-ban.
