1. ÉVET ZÁRT ORBÁN ÉS MAGYAR
Karácsony előtt még baráti közegben készült nagyinterjúkkal zárta a szezont a miniszterelnök és kihívója is. Orbán Viktor a Tv2-nek a belga miniszterelnök „hősies kiállásáról” beszélt az EU-csúcson, amely mögött „öreg pókként ő is ott szövögette a szálakat”, de azt hozzátette, a 2026-os lesz „az európai háború előtti utolsó választás”. Orbán szerint adóforradalmat valósítottak meg, amit a Tisza Párt biztosan visszacsinálna, s arra biztatta a választókat, „vegyék észre a sikereket”. Magyar Péter eközben Kéri László politológusnak nyilatkozott pártja Kontroll nevű médiájában, az ellenzéki vezető arra számít, hogy „a bukott hatalom nem lesz túl kooperatív”, a legfontosabb kormányzati feladat pedig a befagyott uniós források megszerzése és az ország működőképességének garantálása lesz, ráadásul sokkal jobban kell majd kormányozniuk a Fidesznél, hogy elkerüljék a választók csalódását a Tiszában.
2. ÁRADNAK A JÓLÉTI INTÉZKEDÉSEK
A kormányzati eredmények felsorolásával és az ígéretek valóra váltásával foglalkozott elsősorban az ünnep előtti utolsó Kormányinfó, ahol a megszokott főszereplő, Gulyás Gergely a családi adókedvezmények januártól történő duplázódását emelte ki elsőként, amivel 2026-ban már két gyermeknél 83 ezer, míg háromnál havonta 198 ezer forinttal marad több a családoknál, miközben életbe lép a harmincéves anyák adómentessége, s a negyven alattiak esetében is két gyermek után. A kancelláriaminiszter azt is jelezte, jövőre 322 800 forintra emelkedik a minimálbér, tíz százalékkal nőnek a pedagógusbérek, miközben Gulyás azt is kiemelte, hogy a forint 25 forinttal erősebb egy évvel ezelőtthöz képest euróra átváltva. A fuvarozók sztrájkjára úgy reagált, ez a teherautósok és az általuk használt útvonalak mentén élő hárommillió ember vitája. Szóba került az ismét felvetődő budapesti Trump-Putyin békecsúcs februári realitása is, Gulyás szerint a békefeltételek híján még nem lehet kitűzött időpont. A miniszter szerint az elmúlt évtized egyetlen vívmánya sem élne túl egy kormányváltást.
3. BÍZIK AZ UNIÓS PÉNZEK MEGSZERZÉSÉBEN
A kormány gazdaságpolitikáját magyarázta részletekbe menően Nagy Márton évértékelő interjújában. A gazdaságfejlesztési miniszter elismerte, az általa fémjelzett fogyasztásvezérelt növekedés hosszú távon nem tartható fenn, de háborús környezetben erre van szükség. Pozitív fordulatra 2026-ban számít a miniszter, aki hangsúlyozta, senki sem számolt a „németek ilyen mélyre süllyedésével”. Nagy Márton elmondta, ugyan más országokban a GDP gyorsabban nő, nálunk viszont a reáljövedelmek növekedése kiemelkedő, s abban is biztos, hogy a Fidesz választási sikere után az EU minden visszatartott támogatást oda fog adni. A miniszter szerint korrekt a kapcsolata az új jegybankelnökkel, aki elődjével ellentétben a piacokat követő megközelítést képviseli, s arról is beszélt, hogy nem tekinti adottnak az árréscsökkentés automatikus kivezetését. A forint maga nem annyira osztja az ünnepek előtt a kormányzati optimizmust, a magyar fizetőeszköz ma 391,4-es kéthavi mélypontot is elért az euróval szemben, s az árfolyam eleve 390 felett jár.
4. ÜGYFÉLKAPUN IJESZTGETNEK
Az ügyfélkapun keresztül is adóemeléssel és háborúval riogatja a nyugdíjasokat a kormány. Fónagy János, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a szépkorúaknak írt levelében arról értekezik, hogy „Brüsszel és magyar támogatói be akarnak szállni a háborúba”, s terveik – a Tisza Párt nevének említése nélkül – pedig „minden magyar nyugdíjasnak minimum harmincezer forintos adót jelentenének havonta”. Az ellenzéki DK feljelentést tesz a „hazug propagandalevél” miatt. Közben a kormányoldal a tiszás jelölt Nagy Ervin egyik kijelentésére csapott le, a színész ugyanis azt mondta, ő munkájához fiatalokat fog keresni, mert „sajnálatos módon ki kell halnia egy generációnak” a sérelemkultúra visszaszorításához – ezt rögvest a nyugdíjasok halálának kívánalmaként interpretálta Orbán Viktor is.
5. FELCSÚTI LETT A DÉLSZLÁV BABAKELENGYE
A Mészáros Csoporthoz tartozó Talentis Group vásárolta meg Szlovénia, Horvátország és Észak-Macedónia piacvezető gyermekbolthálózatát, a Baby Centert. A babatermékekre specializálódott csoport kis- és nagykereskedelmi üzletágakból épül fel: Szlovéniában 52, Horvátországban 36, Észak-Macedóniában két üzlete és összesen 700 alkalmazottja van. A leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc ezzel jelentős pozíciót szerzett a délszláv térség bababolt-piacán is, miután tavaly már megvette a hasonló profilú hazai Brendon üzletláncot.
6. GÖRKORIVAL AZ AUTÓPÁLYÁN
Nemcsak a magyar, de a szlovák kormányfő is autópálya-átadással zárta az évet, igaz, Robert Fico ezt sokkal képesíthetőbb módon tette, mint Orbán Viktor, ugyanis görkorcsolyával száguldott végig az ország legújabb és leghosszabb alagútján. A legfontosabb, Pozsonyt Kassával összekötő D1 sztráda összesen 25 kilométerrel bővült, ebből a felsővisnyói alagút 7,5 kilométer és a rengeteg leállás miatt 27 éven át épült.
7. ÁTTÖRT AZ ELEKTROMOS ÉS A HIBRID
Novemberben már ötödik hónapja emelkedett az eladott új gépkocsik száma az európai gyártók friss adatai szerint. Különösen a német, olasz és spanyol piacokon nőtt a vásárlások száma. Az EU-ban, Nagy-Britanniában és az EFTA-országokban (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc) 1,1 millió új autót helyeztek forgalomba, 2,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül látványosan nőtt a villanyautók piaci részesedése: az EU-ban 21, az Egyesült Királyságban 26, Norvégiában pedig már 98 százalékra. Ha a hibrideket és a tölthető hibrideket is beleszámoljuk, akkor az összes eladott új autó közel kétharmada már elektromos hajtású.
8. TALÁN A HYGGE SEGÍT ILYENKOR IS
Még rátett egy lapáttal az amerikai elnök, amikor a dán felháborodásra válaszul kijelentette, hogy mindenképpen meg kell szerezniük Grönlandot, mégpedig nem is az ott lévő ásványkincsek miatt, hanem nemzetbiztonsági okokból, a kínaiakra és az oroszokra tekintettel. Donald Trump előzőleg különmegbízottat nevezett ki a szigetre, egy olyan katonából lett politikust, aki mindig is a Dániához tartozó, de nagy önállósággal rendelkező sziget Amerikához csatolásának híve volt. A dánok tiltakoznak, az amerikai nagykövetet is berendelték és a grönlandiakkal együtt azt hangsúlyozzák, hogy a sziget jövőjéről a grönlandiaknak kell dönteniük. A trumpista külpolitika kemény érvényesítését várja el máshol is a nagyköveteitől a Fehér Ház, ennek jegyében január elején egyszerre harminc misszióvezetőt rendelnek be, olyanokat, akiket még az előző kormányzat nevezett ki.
9. TOVÁBB SZORUL A HUROK
Két héten belül a második olajszállító hajót foglalták el (és le) az amerikaiak Venezuela partjainál, két továbbira pedig ráijesztettek, ezzel is jelezve, Washington komolyan gondolja a baloldali diktatúra tengeri blokádját. A nyomás miatt lecsökkent a forgalom az olajnagyhatalom kikötőiben, Donald Trump pedig megint a távozást ajánlotta Nicolas Maduro elnöknek, mondván, ha keménykedik, életében utoljára keménykedik. Folytatódtak a rakétacsapások azok ellen a csónakok ellen is, amelyekről az amerikaiak azt gyanítják, hogy drogcsempészeké. Trump ismét felvetette, hogy jöhetnek a szárazföldi csapások is drogcélpontok ellen, ráadásul nemcsak Venezuelában, hanem a szomszédos Kolumbiában is, amelynek szintén szélsőbaloldali az elnöke, bár ő nem diktátor, viszont neki is drámaian rossz a viszonya a Fehér Házzal.
10. YOUTUBE-OT NÉZ A NÉP
Újabb csapás a hagyományos tévénézés híveinek, az amerikai Paramount tíz lineáris televíziós csatornát szüntet meg nálunk január elsejével. A médiavállalat a nézői szokások átalakulásával indokolja előfizetéses kínálata átrendezését, amellyel búcsúzik a magyar nyelvű Comedy Central, a Paramount Network, az MTV Live és a Nick Music is a nézőktől. A cég nem vonul ki teljesen, a Nickelodeon és a Nick jr. megmarad nálunk. A lépést amúgy alátámasztja a hazai médiahatóság friss kutatása is, amely szerint a magyarok egy átlagos napjuk több mint egytizedét, két és fél órát Youtube-videók nézegetésével töltik. Majdnem minden második válaszadó napi szinten használja ezt az online felületet információszerzésre, a tipikus Youtube-felhasználó pedig a 30-39 év közötti vidéki nagyvárosi férfi.
