1. OROSZ-KÍNAI CSÚCS
Moszkva és Peking még az eddiginél is szorosabbra fűzik a gazdasági együttműködésüket, de egy esetleges kínai katonai segítségről hallgattak az orosz és a kínai elnök két napon belüli második találkozóján. Hszi Csin-pinget a hétfői kötetlenebb megbeszélés után kedden teljes állami pompával fogadták Moszkvában és felajánlották, hogy kínai cégek vegyék át az Oroszországból kivonult nyugatiak helyét. Azt, hogy a háború az egész világot megosztja és táborokba kényszeríti, jól mutatja, hogy a második számú távol-keleti nagyhatalom vezetője, a japán miniszterelnök ugyanezen a napon Kijevbe látogatott. Eközben az elmúlt napokban az oroszok csigalassúsággal ugyan, de tovább nyomultak előre a két legfontosabb frontvárosban, Bahmutban és Avdiivkában. Az ukránoknak ugyanakkor váratlan bravúrral – mélyen az oroszok által elfoglalt Krím belsejében – sikerült drónokkal megsemmisíteniük egy modern orosz cirkálórakéta-szállítmányt, ami arra utal, hogy egyre távolabb képesek lecsapni.
2. MAGYAR VÉTÓ, AMI NINCS ÉS VAN
Egyedül a magyar kormány nem érzi úgy, hogy megvétózta volna az orosz elnök uniós elítélését. A külügy szerint szó sincs vétóról, Magyarország egyszerűen csak nem akarta kommentálni a nemzetközi büntetőbíróság Putyin ellen kiadott elfogadóparancsát, de azt nem ellenezte, hogy egy-egy tagállam vagy az uniós főképviselő megszólaljon. Brüsszel szerint viszont pont ez jelenti a közös állásfoglalás megvétózását. Viszont van, ahol bevallottan nagyon is szerettünk volna vétózni, de nem sikerült. A NATO-ban ugyanis úgy döntöttek, hogy hiába kéne ehhez elvileg minden tag hozzájárulása, a magyar ellenkezés dacára is összehívják a NATO-Ukrajna Bizottság miniszteri szintű ülését. A magyarok azért blokkolták, illetve most már csak blokkolnák ezt, hogy így vegyék rá Kijevet arra, hogy végre tartsa tiszteletben a kárpátaljai magyarok jogait.
3. MACRON MEGMENEKÜLT, DE NINCS BIZTONSÁGBAN
A parlamentben nem sikerült, úgyhogy továbbra is az utcán próbálják megbuktatni a francia elnök nyugdíjkorhatár-emelési tervét. A francia kormány két bizalmatlansági indítványt is túlélt, igaz az egyiknél – ahol a szélsőbaltól a szélsőjobbig szinte a teljes ellenzék összefogott –, csak kilenc voks hiányzott a bukáshoz. A nyugdíjreform ellenzői ezután azonnal ismét az utcára vonultak, hogy folytassák a tiltakozást. Macron államfő támogatói azzal érvelnek, hogy a 62-ről 64 évre emelés európai szinten még mindig nem számít magasnak, és enélkül nagyon hamar összeomlana a nyugdíjrendszer, az ellenzők szerint viszont megint csak a keményen dolgozó kisemberekkel szúrnak ki, és a franciák többsége az utóbbiaknak hisz.
4. MAGYAR VÉSZHELYZET KARÁCSONYRA IS
Háborús jövőtervezés és parlament-kerülés egyre nagyobb előrelátással: már társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány azt az új törvénytervezetet, amely júniustól újabb fél évre meghosszabbítaná az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzeti felhatalmazást. Ennek indoklásában már külön kitérnek a szomszéd országban zajló fegyveres konfliktus menekültügyi, gazdasági és energetikai következményeire is. Háborús veszélyhelyzetet Orbán Viktor tavaly májusban jelentett be először, ezt novemberben meghosszabbították 180 nappal, most pedig 2023 második félévére is ki akarják terjeszteni a rendeleti kormányzást.
5. NIX UGRIBUGRI, MAGYAR GABONAPÉNZEK
Magyarország nem kap uniós támogatást a gabonapiaci helyzet megoldására, miután hat EU-tagország – Magyarország, Lengyelország, Románia, Csehország, Szlovákia és Bulgária – rendkívüli támogatást igényelt az Európai Bizottságtól a háború miatti gabonapiaci helyzet megoldására, azonban csak Lengyelország, Románia és Bulgária kapja meg a több mint 53 millió eurós segítséget. Az EU a szolidaritási folyosókkal a háború miatt Ukrajnában rekedt gabona eljutását akarta megkönnyíteni Afrikába és a Közel-Keletre. Az ukrán határ melletti tagállamokat elárasztó ukrán gabona súlyos belső piaci zavart idézett elő. A magyar agrártárca adatokkal igyekezett bizonyítani, hogy a gazdákat komoly kár éri, mert a hozzánk került ukrán gabona az országban marad. A Bizottság azt állítja, hogy az ukrán gabona nincs letörő hatással a piaci árakra, ezzel szemben a rotterdami tőzsdei ár 300 euró/tonna körül mozog, aközben Magyarországon 217 euróra esett vissza az ár.
6. ÁRPÁDSÁVOS UEFA
Holnap az Észtország elleni labdarúgó felkészülési mérkőzésen ott lehetnek a Puskás Arénában a Nagy Magyarországot ábrázoló, valamint az árpádsávos szurkolói drapériák, miután engedélyezte azok nézőtéri használatát az UEFA. Az MLSZ kérésében azzal érvelt, hogy önmagában a történelmi Magyarországot ábrázoló térképek vagy az árpádsávos piros-fehér színsávok bemutatása nem minősül rasszista megnyilvánulásnak, sem politikai indíttatású szimbólumnak, viszont az UEFA megtiltotta a drapériákra helyezett további jelképek, feliratok és rigmusok használatát. Az MLSZ engedékenysége a soron következő két hazai mérkőzésre vonatkozik.
7. AUSZTRIA MINKET IS TANÍT
Nyugati áramlat: özönlenek a magyarok az osztrák iskolákba, 2010-ben még 2117 magyar diákot írattak be ausztriai iskolába, a 2021/2022-es tanévre a számuk már 10 646-ra nőtt. Vagyis nem csupán dolgozni járnak egyre többen a határ túloldalára, hanem a gyerekeiket is egyre több szülő taníttatja osztrák alap- és középfokú iskolában. Miközben 2010 és 2020 között ötszörösére nőtt az osztrák közoktatásban résztvevő magyar gyerekek száma, itthon 14 százalékkal csökkent a tanulók száma. Ma már minden századik magyar gyerek Ausztriába jár iskolába, Burgenlandban minden tizedik alsótagozatos diák magyar nyelven is tanul.
8. ITT A TOP 5000
A magyar infláció szaporítja a hazai milliárdosok számát is, a nehéz gazdasági helyzetben nőnek a társadalmon belüli vagyoni különbségek: a Blochamps Capital pénzügyi tanácsadó cég elemzése szerint jövőre már 7 magyar dollármilliárdos lesz, 5 ezer magyar rendelkezik legalább 1 milliárd forinttal, s 25 ezer fölé emelkedik a minimum 400 millióval bírók száma a privátbanki adatok alapján. Magyarországon egyébként 400 ezer háztartás birtokolja a teljes vagyon majdnem felét, miközben a családok 80 százaléka nem rendelkezik 3 hónapon túli megélhetést nyújtó tartalékkal.
9. KÖTVÉNY, VISSZAJÁRÓ NÉLKÜL
Orosz állampolgárok büntetőfeljelentésre készülnek, mert magyar letelepedési kötvényt vásároltak a VolDan Investments Ltd. cégen keresztül, de a kötvény futamidejének lejártával nem kapták meg a cégtől visszajáró pénzüket. A VolDan liechtensteini anyacége 2022 ősze óta elérhetetlen, a cégbíróság a magyarországi fiók ellen tavaly ősszel kényszertörlést rendelt el. A VolDan Shabtai Michaeli grúz-izraeli üzletemberhez kötődik, aki a programot 2013-ban elindító Rogán Antal miniszter barátjának mondja magát. Az ötéves futamidejű kötvények értékét a lejáratuk után az állam a közvetítőknek fizeti ki: 2020 végén 121 milliárd, 2021 végén pedig 80 milliárd forintot utalt vissza ezeknek a cégeknek.
10. BŰNTÉRKÉPÉSZET
Angyalföld Béke utca-Reiter Ferenc utca közötti része vezeti a friss budapesti betöréslistát a bűncselekmények számában. A fővárosi betöréstérkép slágerkörnyéke még a Gellérthegy, a Keleti Pályaudvar és a Hungária körút-Kerepesi út körüli utcák. Budapesten évi 1200 körüli a lakásbetörések száma az országos 7 ezres adathoz képest, s talán meglepő módon nem a nyaralási időszak, hanem a november-február közti korán sötétedő hónapok a bűnözők kedvencei.
