1. A KORMÁNY FIZETI A REZSIEXTRÁT
A kormány munkacsoportot alakított a januári rezsistop részleteinek kidolgozására, miután a miniszterelnök előtte bejelentette, a hideg időjárás miatt a rezsivédett szint fölé emelkedő fűtésszámlákat nem engedi elszabadulni az állam. A Kormányinfón annyi hangzott most el, hogy a kormányzati cél az, a tizenöt éve nem látott kivételes zimankó miatt ne kelljen többet fizetnie a lakosságnak, a megoldás módjáról a jövő heti kormányülés dönt az energiaügyi miniszter javaslata alapján. A kancelláriaminiszter szerint olyan szabályozáson dolgoznak, amely a gáz, távhő és áram esetében is minimalizálja a visszaélések lehetőségét. A rezsistop automatikusan jár majd a fogyasztóknak és a szolgáltatók fogják azt jóváírni, ahogyan az MVM már fel is függesztette a számlázást a döntésig. Az áremelkedés fedezetét a nemzetgazdasági tárca biztosítja.
2. ZELENSZKIJ FEJBE KÓLINTANÁ ORBÁNT
Az ukrán elnök szerint történelmi eredményt hozott svájci találkozója az amerikai elnökkel, ugyanis először tartanak majd háromoldalú, amerikai-orosz-ukrán találkozót. Volodimir Zelenszkij szerint az amerikai kezdeményezésre tető alá hozandó találkozó már pénteken megvalósulhat az Egyesült Arab Emírségekben. Donald Trump szintén jó hangulatú tárgyalásról és közeli megállapodásról beszélt. Előzőleg Zelenszkij a Davosban összegyűlt vezetők előtt mondott beszédet, amelyben különösen keményen bírálta a magyar kormányfőt, aki szerinte európai pénzből él, de közben kiárusítja az európai értékeket és ezért megérdemelne egy fejbekólintást. Orbán Viktor a közösségi médiában szintén élesen reagált a szerinte válogatott sértésekre, s közölte, azok ellenére továbbra is ellátják Ukrajnát árammal és üzemanyaggal.
3. TRUMPNAK MÁR SAJÁT VILÁGSZERVEZETE IS VAN
Megalakult az amerikai elnök által kitalált Béketanács, amely eredetileg úgy tűnt, hogy csak Gázát akarja újjáépíteni, de most már afféle magán ENSZ-ként a világ összes konfliktusánál jelen lenne. Az ünnepélyes aláírás Davosban, a Világgazdasági Fórumon történt, s részt vett rajta a magyar kormányfő is, aki az elsők között fogadta el a felkérést a testületben való részvételre. Ennek érdekében tegnap minden idők talán legrövidebb Magyar Közlönye is megjelent az aláírást lehetővé tevő kormányhatározattal, amelyből az is kiderült, hogy nem kell egymilliárd dollárt fizetni a tagságért. A tanácshoz eddig főleg olyan országok csatlakoztak, amelynek jó a kapcsolatuk Trumppal, az igazi nagyhatalmak közül egyelőre Kína, India, Oroszország vagy Brazília sincs benne, mint ahogy a fontos európai országok sem, mert egyrészt nem bíznak az amerikai elnökben, másrészt nem akarják tovább gyengíteni az ENSZ-t.
4. GRÖNLAND MEGMENEKÜLT
A vártnál is sikeresebb lett európai szemszögből az amerikai elnök svájci látogatása, Donald Trump ugyanis közölte, hogy a NATO-főtitkárával tartott megbeszélésen sikerült kompromisszumos megoldásra jutni Grönland sorsáról, így nem vezeti be a korábban belengetett büntetővámokat sem európai országok ellen. Egyelőre nem ismertek a keretmegállapodás feltételei, a legtöbb értesülés szerint Dánia apró, támaszpontoknak való területeket adna át az Egyesült Államoknak a hatalmas szigetből. Ám hogy pontosan mennyit, mikor és milyen formában, azt nem tudni. S Koppenhágában egyelőre azt közölték, hogy a terület feletti szuverenitás nem lehet alku tárgya.
5. CSAK KICSIT VOLTAK BIZALMATLANOK
Ahogy az várható volt, esélye sem volt az Ursula von der Leyen ellen benyújtott bizalmatlansági indítványnak. Az Európai Bizottság elnöke a korábbi hasonló alkalmakkal ellentétben ezúttal el se ment az Európai Parlament szavazására, ahol a szélsőjobbos indítvány a lehetséges 720 voksból mindössze 165-öt gyűjtött be. A Tisza Párt képviselői nem vettek részt a szavazáson, jóllehet Von der Leyen az ő pártcsaládjukhoz tartozik. Magyar Péter hivatalos indoklása szerint a voks értelmetlenné vált, miután a Dél-Amerikával kötött szabadkereskedelmi egyezményt már úgyis a bírósághoz utalták, a valódi indok persze inkább az, hogy nem akarnak támadási felületet adni a választások előtt a kormánypropagandának.
6. SZÉTCINCÁLJÁK AZ ÚJ KRESZT
Ősztől vezetik be, de hétfői bemutatása óta folyamatosan kapja a kritikákat atz ötven év után újragondolt közlekedési kódex, a KRESZ. A Magyar Autóklub átláthatóbb szerkezetű és sokkal rövidebb, könnyebben tanulható rendelkezéseket szeretne, s eleve korainak tartja az őszi véglegesítést, mert a szervezet szerint kihirdetés és hatálybalépés közt hosszabb felkészülési idő kell. Ízekre szedte a koncepciót Lázár János egyik közlekedéspolitikus riválisa, a volt államtitkár Vitézy Dávid szerint az új KRESZ autósközpontú, városellenes nonszensz, ami a gyalogosok és rolleresek életét nehezítené, a alapesetté tenné a járdán parkolást. Vitézy kifogásolja, hogy míg az autóutas sebességet emelnék, addig a kerékpárosoknak és gyalogosoknak értelmetlen sebességkorlátozásokat írnának elő, amit a közlekedési tárca máris cáfol.
7. SZERVÁTÜLTETÉSI CSÚCS
Rekordévet zárt 2025-ben a magyar transzplantációs rendszer, tavaly összesen 411 szervátültetés történt az itthoni hét központban, különösen az élődonoros veseátültetések száma (63) emelkedett nagyot, 21 százalékkal nőtt a 2024-es beavatkozások számához képest. Eközben a gyermek szívátültetési program elérte a századik műtétet tavaly. A statisztika szerint a hazai beavatkozásokkal 4528 új életév lehetőségét teremtették meg a betegek számára 2025-ben, ehhez elhunytakból 436 szervet távolítottak el transzplantációs célból, s közben 89 külföldi donorszervet kaptak magyar betegek. Tavaly a várólistán 1865 beteg szerepelt, az év végén 1327-en vártak életmentő átültetésre. A várakozási idő szív- és tüdőtranszplantációknál a legrövidebb (0,47 év), míg vesénél a leghosszabb 3,47 évvel.
8. SZUVERENITÁSVÉDELEM MIKULÁSRA IS
2024-es létrehozása óta költségvetésének negyedét költötte el a Szuverenitásvédelmi Hivatal a kormányközeli milliárdos Balásy Gyula cégeinél, 8,7 milliárd forintból 2,1 milliárdot. A pénzből PR-kampányt, rendezvényeket és például mikuláscsomagokat rendeltek. A Lánczi Tamás vezette hivatalnak a külföldről támogatott sajtótermékek, civil szervezetek ellenőrzésében lett volna szerepe az átláthatósági törvény elfogadása után, de azt a széles körű ellenállás miatt egyelőre félretette a kormány. Balásy a kormányplakátokat szervező Lounge- és New Land Media-cégcsoport milliárdos tulajdonosa, az egyik leggazdagabb magyar, becsült vagyona 103 milliárd forint. A cégcsoport 2015 óta több mint 800 milliárdnyi megbízást kapott a kormánytól.
9. TIZENHAT MILLIÁRD NYOMÁBAN
Vizsgálatot indított az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a még mindig nem működő állami ingatlannyilvántartó-rendszer miatt, amelynek digitalizálását 16 milliárd forint uniós támogatásból már meg kellett volna valósítani. A hírt a korrupcióvadász képviselő, Hadházy Ákos tette közzé, aki tavaly tavasszal fordult az OLAF-hoz, miután az uniós pénzek felhasználásának ellenőrzésére létrehozott magyar Integritás Hatóság nem indított eljárást. A rendszer digitalizálását 2015-ben kezdték el és 2023-ban jelentették készre, de az ígért funkciók nagy része ma sem elérhető. Az ingatlanügyeket még mindig papíralapon lehet intézni, de már az új szabályok és formanyomtatványok szerint. A tulajdoni lapokat viszont elektronikusan lehet lekérni, de ez eddig is így volt.
10. MÉSZÁROSÉK MÉG KEKECKEDNEK
Két cég küzd azért, hogy a Mészáros Lőrinc vasútipari cége kifizesse tartozásait. Az egyiket felszámolás fenyegeti, mert nem tudja fizetni dolgozóit sem. A másiknak azt ajánlották, mondjon le 900 millió forintos követeléséről, és akkor 80 milliót kifizetnek neki, de ezt nem fogadta el. Most az építési minisztériumtól várják a megoldást, ugyanis 2025 végén Lázár János vizsgálatot rendelt el az állami beruházásoknál és azt ígérte, hogy minden fővállalkozót elszámoltatnak, akiknek a legrövidebb határidőn belül ki kell fizetniük az alvállalkozóikat. Mészáros korábban azt mondta, ezek a hírek az ellene irányuló politikai támadások részei, ő ugyanis „nem tűrné el, hogy ilyen módon keserítsék meg az alvállalkozók életét”. Tavaly nyáron vasútépítő cégéról derült ki, hogy csúszott a szerződések megkötésével és a kifizetésekkel, amiért menesztette is a V-Híd vezérigazgatóját. Mindeközben Mészáros bankja, az MBH a versenyhivatal jóváhagyásával megvette az Otthon Centrum 80 százalékos tulajdonrészét.
