1. FEJLŐDTÜNK, DE A ROMÁNOK MÉG JOBBAN
Bekövetkezett, amit több száz éven át soha nem hittünk volna: Románia utolérte fejlettségben Magyarországot. Az EU statisztikai hivatalának legfrissebb adatsora alapján az egy főre jutó GDP-t nézve Magyarország az uniós átlag 77 százalékán állt 2022-ben, és ugyanide érkezett meg Románia is. Sőt hármas holtverseny alakult ki: ugyanis a románokkal együtt értük utol a portugálokat. Vigasztalhat viszont, hogy továbbra is mögöttünk vannak a horvátok és a szlovákok is, a bolgárokról nem is beszélve. További pozitívum, hogy egy év alatt megint sikerült két százalékponttal közelebb kerülnünk az uniós átlaghoz.
2. MATOLCSY TÁMADÁSBAN
Tovább folytatódik a jegybankelnök meccse saját kormánya ellen. Matolcsy György az utóbbi időben rendszeresen nyilvánosan és nagyon keményen bírálja a gazdaságpolitikát. Most az új könyvének a bemutatóján jelentette ki, hogy elakadt a felzárkózás, hiányoznak a bátor reformok, az ország letért az egyensúlyi növekedési pályáról. Amióta elkezdődtek ezek az Orbán-rendszerben példátlan belső támadások, mindenki azt találgatja, hogy a jegybankelnököt személyes okok vezetik, netán veszélyben érzi a pozícióját, vagy esetleg a saját felelősségéről akarja elterelni a figyelmet.
3. HA EGY ÜZLET BEINDUL
Lassan nem tudjuk úgy felemelni a telefont, hogy ne a magyar állam legyen a vonal végén. Az állam ugyanis közvetett részesedést szerzett a Yettel Magyarországban, azaz a Vodafone után egy újabb mobilszolgáltatóban. A három nagy közül a legkisebb magyarországi mobilos cégben (és egy mobiltornyokat üzemeltető vállalkozásban) 25 százalékos részedéshez jut az állam – amely a távközlést „stratégiai ágazatnak” tekinti. Mivel az ügyletben Vodafone-részvények is voltak, így abban az állami arány közel 30 százalékra csökkent, míg a kormány kedvenc távközlési cégének számító 4iG tulajdonrésze 70 százalék fölé nőtt. A 4iG egyébként tavaly kizárólagos tulajdonos lett a Digiben is. Egyelőre – neve ellenére – csupán a Magyar Telekom tudott távol maradni a magyar államtól.
4. JÓ IDŐBEN, JÓ HELYEN
A Pénzügyminisztérium csaknem 800 millióval támogatott meg tavaly egy olyan varrodát, amelyről most kiderült, hogy a tulajdonosa Horváth László tiszteletbeli kazah konzul, akitől Varga Mihály miniszter korábban áron alul bérelt, majd meg is vásárolt egy balatoni villát. Ugyanakkor kapott Mészáros Lőrinc Vivienvíz Kft.-je is 3,3 milliárd forint költségvetési támogatást „csomagolóanyag üzletága versenyképességének növeléséhez”. Mészáros PET-hulladékhasznosító üzemet épít Karcagon, a pénzügyminiszter szülővárosában.
5, VALAKIT VISZ A VÍZ
Az akadékoskodó nyelvészek és a pontatlan meteorológusok után úgy látszik, az árral szemben úszó vízügyeseken a sor. Legalábbis erre utalhat, hogy a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjét felmentette pozíciójából az illetékes miniszter, Pintér Sándor. Egyelőre indoklás nem hangzott el, de ez volt az a vízügyi hatóság, amelynek szakvéleménye nem támogatta a Debrecenbe tervezett kínai akkumulátorgyárat.
6. UKRAJNÁNAK EGY TÖLTÉNYT SE
Amíg az ukrajnai katonai segítségtől elzárkózó Magyarország rendre a nyugati szégyenpadon találja magát, addig egy friss NATO-jelentés alapján más vonatkozásban az eminens éltanuló szerepében tündököl: védelmi kiadásaink már közelítik a katonai szövetség által 2024-re előírt kétszázalékos GDP-arányt. A Magyar Honvédség 2016 óta Európa egyik legnagyobb modernizációját végzi, eszközfejlesztési befektetései – a NATO-elvárást két és félszeresen túlteljesítve – a tagországok élére repítették. Ugyanakkor marad a magyarázkodás is, másban: a kormány ugyan részt vesz a közös EU-lőszerbeszerzésben, ám a kancelláriaminiszter közlése szerint a munícióból Ukrajnába nem hajlandó küldeni, azt csak magyar katonák használhatják majd.
7. DE LEGALÁBB MOST MÁR TUDJUK
A Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán derült rá fény, hogy bátran jöhetnek hozzánk a hágai nemzetközi törvényszék által körözött háborús bűnösök, itt nem fogják letartóztatni őket. Ugyanis a mai kormányinfón egy kérdésre adott válaszból a derült ki, hogy az orosz elnököt nem lehetne letartóztatni, mert Magyarország húsz éve nem hirdette ki a Nemzetközi Büntetőbíróságot elismerő jogszabályt. Bár ezt a jogértelmezést több jogász is vitatja, az biztos, hogy kormányokon átívelő mulasztásról van szó, és végül hiába futottak neki többen többször is, végül soha nem jutottak el a szükséges alkotmánymódosításig.
8. A BARIKÁD NEM VÉLETLENÜL FRANCIA SZÓ
Hiába tudta Macron francia elnök keresztülvinni a nyugdíjemelési tervét, ezzel egyáltalán nem sikerült véget vetnie a tiltakozásoknak, éppen ellenkezőleg! Egyre erőszakosabbak és durvábbak a tüntetők és a rendfenntartók összecsapásai, amelyek már szinte minden városra kiterjedtek. És hiába az életüket megbénító sztrájkok és demonstrációk, a franciák óriási többsége továbbra is, sőt egyre inkább támogatja a tiltakozókat. Macron egy tévéinterjúban jelentette ki, hogy nem fog meghátrálni, amitől a tüntetők csak még dühösebbek lettek.
9. VÉGIGSÉTÁLNI HORN GYULÁN
Nem sokáig járhatták macskaköves útjukat a korábbi magyar szocialista miniszterelnök rajongói Angyalföldön: a budapesti kormányhivatal határozata szerint harminc napon belül át kell keresztelnie a fővárosi közgyűlésnek a XIII. kerületi Horn Gyula sétányt a névadó karhatalmista múltja miatt. Törvény írja – és írta – ugyanis elő, hogy közterület és közintézmény nem viselheti olyan ember nevét, aki részt vett XX. századi önkényuralmi rendszerek fenntartásában. A békés rendszerváltásban és a határnyitásban élenjáró külügyminiszterről, későbbi miniszterelnökről tavaly júliusban neveztek el sétányt.
10. UEFA-MLSZ MOLINÓMECCS
Szaporodó felvonásokban bontakozik ki egy értelmezési vita az európai és a magyar futballszövetség között. Előbb az MLSZ jelezte, hogy az UEFA megkérdezésével arra jutott, hogy engedélyezi a Puskás Aréna lelátóin a Nagy-Magyarország-képek és az árpádsávos drapériák használatát, mert azok önmagukban, további más feliratok és jelek nélkül nem politikai töltetű, nem rasszista szimbólumok – mire az UEFA visszavágott: szó sem lehet ilyen rasszista molinókról. Erre viszontreagált az MLSZ, hogy szó sem lesz olyanokról, csakis politikai tartalom nélküli drapériák lehetnek a stadionban. A szabályértelmező mérkőzés tehát hírlevelünk kiküldésekor döntetlenre áll, eredménykövetésért érdemes az esti magyar-észt találkozó nézőterét figyelni, ahogy a meccsbe az UEFA oldalán beszálló román szövetség is nyilván ezt teszi.
