1. SZÁRNYALÓ RAKÉTÁK ÉS ÁRAK
Egyszerre három fronton zajlik az iráni háború: egyrészt folytatódtak az iráni célpontok elleni izraeli és amerikai csapások, utóbbiakról Donald Trump azt mondta, még csak most jön a java, s hogy a szart is kiverik az irániakból. Másrészt Izrael Libanonban már szárazföldi csapatokkal is támadja az Iránnal szövetséges Hezbollah állásait. Harmadrészt Irán próbál rakétákkal és drónokkal minél több kárt tenni az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Katar olaj- és gázinfrastruktúrájában, illetve a Hormuzi-szoros zárva tartásával az egekbe emelni az árakat. Az árak emelkednek is, Európában a gázé az ukrajnai háború első éve óta nem látott magasságban van. A tőzsdék pedig esnek, köztük a budapesti is, a forint pedig tovább gyengült. Washington közben hangsúlyozza, hogy nem az iráni rezsim megdöntése a cél, hanem az iráni atom- és rakétaprogram felszámolása, ugyanakkor sem az amerikaiak, sem az izraeliek nem zárják ki, hogy akár katonákat is küldjenek Iránba. Egyszersmind keményen bírálják európai szövetségeseiket, amiért azok nem vesznek részt a légicsapásokban.
2. FRANCIA ATOMFEGYVERKEZÉS
A hidegháború vége óta a legnagyobb változást jelentette be Emmanuel Macron a francia atomfegyverekkel kapcsolatban, köszönhetően Vlagyimir Putyinnak és Donald Trumpnak. Az elnök egy atomrakétákat hordozó tengeralattjáró előtt jelentette be, hogy növelni fogják a robbanófejek számát, s hogy az atomernyő kiterjesztésén dolgozik több európai országgal, így például a németekkel, a skandinávokkal és a lengyelekkel, bár hangsúlyozta, hogy ez csak kiegészítené, nem helyettesítené a NATO-t és Amerikát. A jövő évi elnökválasztás előtt a felmérésekben vezető szélsőjobboldal viszont egyáltalán nem támogatja a francia atom európaizálását.
3. ÁLLÍTSA MEG BRÜSSZEL!
Az ukrán elnök szerint a magyar kormányfő által nyilvánosságra hozott képek nem bizonyítékok, mert sem a föld alatti olajvezetékek, sem az irányítóközpont állapotát nem mutatják. A magyar együttérzést erős szavakkal hiányoló Volodimir Zelenszkij egyszersmind meghívta a szlovák kormányfőt, győződjön meg személyesen a helyzetről, elmondása szerint azért csak Robert Ficót, mert Orbán Viktor beszélni sem hajlandó vele. Zelenszkij szerint az ukrán-magyar kapcsolatokban csak egy új kormány hozhat javulást. Orbán arcátlannak nevezte az elnök válaszát, s Brüsszeltől kért segítséget, felszólítva az amúgy rendszeresen támadott Ursula von der Leyent, gyakoroljon nyomást Kijevre, s nyittassa újra a Barátság-vezetéket. Ismét jelentkezett a Mol is, amely közölte, szerinte is jó állapotban van a vezeték, a horvát útvonal pedig nagyon drága, mert a horvátok kilométerre vetítve az ukrán vagy a nyugat-európai tranzitdíj háromszorosát kérik.
4. PARADICSOM AZ OROSZ HADIFOGSÁG
A Barátság mellett a katonai mozgósítás a másik forró magyar-ukrán téma, s a magyar külügy most megint emiatt kérette be a budapesti ukrán nagykövetet. Szijjártó Péter szerint nyílt embervadászat zajlik Kárpátalján, s megint elvittek katonának két ottani magyart, annak ellenére, hogy az egyik betegsége, a másik pedig munkája miatt fel volt mentve. A sorozás és az emiatt orosz hadifogságba esett magyarok ügye központi téma volt a magyar kormányfő és az orosz elnök közötti egyórás telefonbeszélgetésen is, amelyről azonban sok részletet nem osztottak meg. Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin telefonját megelőzően mindenesetre a közmédia hosszú riportban mutatta be, milyen emberségesen bánnak az oroszok a harcolni nem akaró és ezért magukat megadó magyar nemzetiségű ukrán katonákkal.
5. ORBÁN A KÁOSZ ELLEN
Veszélyesnek nevezte Magyarországot Orbán Viktor soproni választási fórumán. „Nem a mérete miatt veszélyes, a bátorsága meg a példája miatt. Ezért akarnak levadászni bennünket, és ezért akarnak a mostani nemzeti kormány helyett egy ukránbarát kormányt”, mondta a miniszterelnök, aki a mostani „olajblokád” mögött is összejátszást lát, márpedig „senki sem szeret úgy választásba menni, én sem szeretnék, hogy közben gazdasági káosz bontakozik ki az ország horizontján”. A legfrissebb GDP-adatok sem tehetik optimistává a kormányfőt, a KSH becslése szerint 2025 utolsó negyedévében mindössze 0,6 százalékos volt a növekedés az előző évi azonos időszakhoz képest, míg az egész év összességében csupán 0,3 százalékkal nőtt.
6. TISZA-LISTAVEZETŐK
A pártelnököt operaénekes, állatkert-igazgató, szállodavezető és olajcég-menedzser követi a Tisza most nyilvánosságra hozott országos listáján. Az első öt helyezettnek az a különleges jelentősége, hogy az itt szereplő nevek látszanak majd a szavazólapokon is. Magyar Pétert Rost Andrea, Gajdos László, Forsthoffer Ágnes és Kapitány István követi, azaz éppen úgy három férfi és két nő van az első ötben, mint a Fidesznél (Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László, Gál Kinga és Szentkirályi Alexandra). A Tisza elkezdte magán-plakátkampányát, amelynek keretében az ellenzéki párt támogatói otthonaik ablakában, kerítésén vagy erkélyén helyezhetik el a tiszás kampányüzeneteket.
7. A FIDESZ BOJKOTTÁLTA GÖD VIZSGÁLATÁT
Távolmaradásával ellehetetlenítette a Fidesz a parlamentben azt a környezetvédelmi bizottsági meghallgatást, amelyen a Samsung gödi akkugyárában történtekről kértek volna tájékoztatást az energiaügyi és a külgazdasági minisztérium képviselőjétől. Az ülés elmaradt, mert a Fidesz-frakció 38 perccel a kezdés előtt bejelentette, hogy képviselői nem vesznek részt rajta. A Fidesz-frakció azzal indokolta döntését, hogy a jogszabályokat a hatóságoknak kell szigorral alkalmazni, ebbe az eljárásba semmilyen politikai pártnak nem lehet beavatkozni, és azért nem mentek el a mai ülésre, mert szerintük a pártok erre tennének kísérletet, ami elfogadhatatlan.
8. EURÓMILLIÁRDOKBÓL VEHET HADITECHNIKÁT AZ ÁLLAM
A 4iG összesen 4 milliárd eurós – jelenlegi árfolyamon mintegy 1550 milliárd forintos – keretmegállapodásokat kötött a honvédséggel. A konstrukció lényege, hogy a magyar állam 2030 végéig, meghatározott projektek mentén rendelhet különböző védelmi és hadiipari fejlesztéseket, például kommunikációs, űripari és egyéb technológiai rendszereket. Az egyik keretmegállapodás katonai terepjáró teherjárművekre vonatkozik, míg a másik harcjárművekre. Közben egy cseh befektető, a CSG Defence 49 százalékos részesedést szerzett a 4iG űripari vállalatában, amelyen keresztül közvetve a Rába Járműipari Holding Nyrt. járműjavító üzletágában is 37 százalékos tulajdonrészt szerzett.
9. ELFOGADTÁK GYŐR KÖLTSÉGVETÉSÉT
Győr Fidesz-többségű közgyűlése nem oszlatta fel magát, nem foglalkozott a lakáskasszából eltűnt 1,7 milliárddal sem, viszont megszavazták az „ellenzéki” polgármester által előterjesztett költségvetési rendeletet. Annak ellenére elfogadták, hogy Pintér Bence megszorító költségvetésének nevezték, amellyel Győr letért a fejlődési pályáról. A város idén 88,6 milliárd forintból gazdálkodhatna, ha az állam nem vonna el 13,6 milliárdot szolidaritási hozzájárulásként. Egyébként március 15-ig kellett volna elfogadniuk a költségvetést, aminek hiánya önmagában elegendő ok lett volna a feloszlatásra.
10. BŰN ÉS BŰNHŐDÉS
Nem akarja a felszentelt papok között látni Bese Gergő atyát elöljárója, a kalocsai érsek. Bábel Balázs kezdeményezte, hogy az egyház zárja ki a klérusból. A korábban szexbotrányba keveredett pap Partizánnak adott interjúja verte ki a biztosítékot Bábel érseknél, szerinte Bese most is csak a feltűnést keresi. Bábel azt mondta, korábban védte egykori beosztottját, „hátha jobb útra tér”, de most túlment minden határon, „olyan, mint Gábor Zsazsa – mindegy, hogy mit, csak beszéljenek róla”. A katolikus papságot érintő kellemetlen hír még, hogy az Anyaszentegyház a napokban tíz évre eltiltotta a 68 éves Pajor András zuglói plébánost a papi feladatok gyakorlásától, de nem zárták ki a papi rendből. Ő az a pap, aki a ministránsfiúkkal viselkedett megengedhetetlen módon, kullancskeresésre hivatkozva meztelenre kellett vetkőzniük. A rendőrségi nyomozás még nem zárult le Pajor ügyében.
