1. MÁR CSATA, BÁR MÉG NEM HÁBORÚ
A magyar külügyminiszter szerint a Barátságon nem fog érkezni kőolaj a választásokig. Szijjártó Péter erről azelőtt beszélt, hogy elindult volna Moszkvába, ahol Vlagyimir Putyin elnökkel tárgyal az energiahelyzetről. Szijjártó szerint ugyanakkor a Fidesz választási győzelme esetén a helyzet gyorsan megoldódik, mert az ukránok nem bírják tovább európai pénz nélkül. Orbán Viktor bejelentette, hogy felállítanak egy magyar tényfeltáró bizottságot a vezeték állapotának felderítésére, s egyelőre minden, az ukránoknak fontos uniós döntést blokkolnak. A kormányfő ukrán szabotázsakcióktól is tart a „magyar-ukrán csatában”, s közölte, már 75 energialétesítményt véd a magyar hadsereg. Az ukránok továbbra is azt állítják, hogy az orosz támadások okozta sérülések miatt nem tudják újraindítani a vezetéket.
2. APÁRÓL FIÚRA SZÁLLHAT A RAKÉTA
Több mint kétezer iráni célpontot talált el eddig Amerika, ami kétszer annyi, mint a 2003-as Irak elleni háború hasonló időszakában. Washington szerint 17 hajót, az egész iráni flottát megsemmisítették. Egy amerikai tengeralattjáró Srí Lanka partjainál süllyesztett el egy iráni hadihajót, 150 matróz veszett oda. Független becslések szerint az iráni polgári áldozatok száma ezer felett jár, köztük kétszáz kisgyerek. Az amerikai védelmi miniszter szerint pár napon belül teljesen felszámolják az iráni légvédelmet, s ezzel párhuzamosan egyre távolabbi célpontok ellen intézhetnek csapásokat. Erre Teherán mélyen a föld alá rejtett hatalmas drón- és rakétakészletek felvételeivel válaszolt, mutatva, hogy szerinte az amerikaiak előbb fogynak ki a drága fegyverekből, mint Irán az olcsókból. Állítólag eldőlt, hogy a megölt legfőbb vezető utódja fia lesz. Izrael azonnal bejelentette, hogy Modzstaba Hamenei napjai is meg vannak számlálva. Közben megérkezett Jordániába az első magyar repülőgép, hogy legalább valamennyi magyart kimentsen a térségben rekedtek ezrek közül. Több gépet indítanak Egyiptomba is.
3. NO PASARAN
Spanyolország lett az iráni háború és így Donald Trump legfontosabb európai ellenzője, miután az ország baloldali kormánya nem engedte, hogy az amerikai gépek használják a bevetéseknél ibériai támaszpontjaikat. A helyzet annyira elmérgesedett, hogy az amerikai elnök kereskedelmi háborúval fenyegette meg a spanyolokat. Pedro Sanchez miniszterelnök azonban kijelentette, hogy nem hátrálnak meg. Korábban Trump már azzal is megfenyegette Madridot, hogy kirakja a NATO-ból amiért az nem hajlandó eléggé megemelni a katonai kiadásait. A másik két európai ország, amelyet közvetlenül érint az iráni háború Ciprus és Nagy-Britannia, amelynek katonai támaszpontja van a Földközi-tengeri szigeten. A bázis iráni rakéták célpontja lett, s a franciák vezényelnek most egy anyahajót a térségbe, hogy megvédjék.
4. TELE KÉRIK
Az iráni háború kiterjedése, a Hormuzi-szoros lezárása miatt világszerte drágul az üzemanyag, számos európai benzinkútnál alakultak ki hosszú sorok, hogy az emberek a további áremelkedés előtt még teletankolják autóikat. Magyarországon a gázolaj átlagára holnap már 600 forint felett lesz. Ugyanakkor a forint és a budapesti tőzsdeindex is megnyugodott, és némileg visszaerősödött az előző napok esései után.
5. LESZ DK-ORSZÁGOS LISTA IS
A Demokratikus Koalíciónak is sikerült több mint 71 egyéni választókerületben leadnia a szükséges számú ajánlásokat, így a Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk után ez a párt is jogosulttá vált országos lista állítására – s határidőig mind a 106 kerületben ígérik a szelvények leadását. Ma be is jelentették országos listájuk első húsz helyét, nagy meglepetések nélkül, a listát Dobrev Klára pártelnök vezeti, a választási szavazólapon látható vezető ötösbe pedig még Molnár Csaba, Kálmán Olga, Rónai Sándor és Varju László került. Közben sikeresen fellebbezett a választási bizottságnál a jelenleg az MSZP-frakcióban ülő, de függetlenként a fővárosban újrainduló Vajda Zoltán, aki Magyar Péter-idézetekkel kampányol szórólapjain, amit megtévesztőnek ítélve előbb eltiltották ettől, de most ezt felülbírálták.
6. ORBÁNT IS BELEKEVERNÉK
A választási kampány időszakában érthető időzítéssel egyre több politikai töltetű dokumentumfilmet mutatnak be, így hamarosan a mozikba kerül a Tavaszi szél – az ébredés című támogató film Magyar Péterről, s már elkészült egy doku a kormánypártnak kínos gyermekvédelemről is. Az RTL-en bemutatott Babák című film középpontjában a Szőlő utcai intézet működése és letartóztatott igazgatójának cselekedetei állnak, ráadásul elhangzik a miniszterelnök neve is, összekötve Orbán Viktor személyét a gyermekbántalmazó, prostitúciós hálózatot működtető Juhász Péter Pál igazgatóval. Az egyik áldozat, egy Lili nevű lány mesél ugyanis arról, hogy Juhász gyakran kérkedett magas politikai kapcsolataival, azt állítva, jóban van Orbánnal is, akit egy esetben a barátjának is nevezett a kislány előtt, amikor az igazgató újévi képeslapot kapott a kormányfőtől. Az esethez a kormányzati tájékoztatás azt fűzte hozzá, semmilyen személyes kapcsolat nem volt Juhász és a miniszterelnök között, aki évente több tízezer ünnepi üdvözletet küld ki intézményeknek.
7. ÖNKORMÁNYZATI SZAVAZÁS INDUL
Országos online véleménynyilvánító szavazást indít a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, hogy átalakítsa a sok sebből vérző önkormányzati rendszert. A szövetséget vezető Gémesi György és Karácsony Gergely főpolgármester közösen jelentették be a tervet, amely öt kérdést tartalmaz: újra önkormányzati legyen-e a gépjárműadó, visszakerüljön-e helybe az oktatási intézmények működtetése, maradjon-e ott a háziorvosi hálózat, kapjanak-e több jogosítványt az építési engedélyekre, és visszakaphassák-e az önkormányzatok a bevételeiket, hogy azt ne az állam ossza el. Szavazni március végéig lehet, Gémesi pedig hangsúlyozta, fellépésükkel nem akarnak részt venni a kampányban.
8. NEM MONDTAK NEMET
Vádat emelt az ügyészség két orvos ellen, akik két éven át közfinanszírozásra végeztek illegális nemátalakító műtéteket a kiskunhalasi kórházban. Az egyik vádlott urológus szakorvosként magánrendelésén nemátalakító műtétekhez kapcsolódó kezeléseket nyújtott pácienseinek. A kórházban is alkalmazásban állt, de annak műtőjét magánegészségügyi célokra nem vehette volna igénybe, ennek ellenére a kórház két vezetőjével – akik szintén vádlottak az ügyben – megállapodott, hogy munkaidő után használhassa orvostársával a műtőket. A műtétekhez több mint 15 millió forint társadalombiztosítási támogatást igényeltek szabálytalanul, a páciensektől pedig 600 ezer és egymillió forint közötti térítési díjat kértek.
9. ÖTVENMILLIÁRD GYORSHAJTÁSBÓL
A magyar költségvetés komoly támogatói lettek a gyorshajtók, akikre tavaly összesen 50 milliárd forint bírságot szabott ki a rendőrség. Adataik szerint több mint 912 ezerszer büntették a száguldókat, ebből 855 ezernél a fix traffipaxok és a trafiboxok fotói alapján buktak le és csak 57 ezer alkalommal állították meg őket a helyszínen a rendőrök. 2023-ben még 30 milliárd volt az éves beszedett bírság, 2024-ben már 56,3 milliárd, vagyis a szigornak tavalyra lett némi elrettentő hatása. Az elmúlt években a büntetés összegének minimuma harmincról ötvenezerre, maximuma 300 ezerről 468 ezerre nőtt.
10. VAJÚDTAK A BRÜSSZELI HEGYEK
Már kínos lett volna sokadszor is elhalasztani, így inkább félkészen mutatta be Brüsszel azt a stratégiát, amellyel az európai gazdaságot akarja versenyképesebbé tenni a kínai konkurenciával szemben. A Made in Europe klauzulájáról elhíresült javaslatcsomag célja, hogy előnyben részesítsék közbeszerzéseknél és az állami támogatásoknál a környezetbarát módon és Európában előállított termékeket. Ezt a főleg franciák által támogatott elképzelést azonban sikerrel vizezték fel a németek és az északiak, akik attól tartanak, hogy a szabadkereskedelem korlátozásával végül többet veszítenek az exportpiacaikon. Az így félkészen bemutatott bizottsági csomag így várhatóan hatalmas vitát és alkudozást fog kiváltani a kormányoknál és az Európai Parlamentben.
