1. EGYRE ERŐSÖDŐ KÉTPÁRTISÁG
A 21 Kutatóközpont friss felmérése szerint a választani tudók 92 százaléka a két nagy párt valamelyikére voksolna áprilisban, ezzel pedig európai összevetésben is éllovasok lennénk a kétpártiság mértékét illetően. A kutatás egyébként csökkenő Fidesz-hátrányt mutat, ám a 199 parlamenti helyből a Tisza még így is elvinne 115-öt. Ez pedig azt jelenti, hogy a teljes népességben 8, a biztos résztvevő pártválasztóknál 14 százalékpont a tiszás előny, miközben a 6 százalékos bejutó Mi Hazánk mellett a DK és a Kutyapárt 1-1 százalékkal lényegében eltűnne. Közben a regisztráció zárása előtt egy héttel már közelíti a félmilliót a levélben szavazni akaró külföldön élő magyarok száma, közülük 200 ezer felett a romániai, s majdnem 70 ezren pedig a szerbiai kérelmezők vannak – négy éve 450 ezren szerepeltek külföldiként a névjegyzékben.
2. INDUL AZ ORBÁNJÁRÁS IS
A zártkörű sportcsarnokos, szimpatizánsok előtti nagygyűlések után jövő héttől már nyilvános országjárásba kezd a miniszterelnök is a Tisza Párt vezetőjéhez hasonlóan. Orbán Viktor meghirdetett programja szerint március 16-22 között Kaposváron, Egerben, Dunaújvárosban, Szentendrén, Miskolcon és Hódmezővásárhelyen mond kampánybeszédeket, jellemzően a városok központi terein. A kormányfő a 2022-es választások előtt kizárólag zárt körben kampányolt, mostani országjárása módja és helyszínei alighanem összefüggenek az általa is elismert trenddel, miszerint Budapesten és a nagyvárosokban nem áll jól a Fidesz. Közben egy nemzetközi filmes nagyágyú, a kétszeres Arany Pálma-díjas szerb rendező, a deklaráltan oroszbarát Emir Kusturica küldött a leváltott boszniai szerb elnök, Milorad Dodik társaságában támogató videóüzenetet Orbán Viktornak, választási győzelmet kívánva konzervatív politikájának.
3. MAGYAR VAGYOK, NEM TURISTA
Kijevbe utazott az a magyar tényfeltáró bizottság, amelynek a feladata, hogy megállapodjon az ukránokkal a Barátság-vezeték újranyitásáról. Az energiaügyi államtitkár vezette delegáció szeretné a helyszínen is megvizsgálni a vezeték állapotát, ám az ukránok csak turistának tekintik őket, nem hivatalos küldöttségnek. Közben a szlovák kormányfő Brüsszelben tárgyalt, s a megbeszélések után Robert Fico és Ursula von der Leyen is azt hangsúlyozta, hogy Kijevnek minél előbb újra kell nyitnia a Barátságot, s ehhez az EU technikai segítséget is felajánlott. Ez Ukrajnának is érdeke, hiszen így juthat hozzá a Magyarország által blokkolt uniós forrásokhoz, bár a balti és skandináv államok állítólag hajlandók áthidaló kölcsönnel hónapokig kisegíteni az ukránokat. Közben a magyar hatóságok közölték, ha a pénzt és az aranyat nem is, az azt szállító ukrán járműveket visszaszolgáltatják. Mint ahogy az is kiderült, hogy a neres üzletember, Garancsi István egyik cége a háború kitörése után éveken át hetente szállított készpénzt Ausztriából Ukrajnába, természetesen a magyar hatóságok tudtával.
4. GIGAPERT NYERT A MOL
Horvátországnak 236 millió dollárt, azaz mintegy 80 milliárd forintnyi összeget kell kifizetnie a magyar olajtársaságnak egy évtizedes jogi vita lezárásaként. A Mol számára kedvező ítéletet a Világbank égisze alatt működő washingtoni bíróság hozta, miután előzetesen már a genfi választottbíróság is a magyar vállalatnak adott igazat. A horvát állam az ottani olajtársaság, az INA magyar felvásárlása után vádolta meg korrupcióval a Mol vezetését, de állításaikat nem tudták igazolni, így most már a gigaösszegű kártérítést is megítélték a horvátok korábbi szerződésszegései miatt, a magyar energiavállalat most végrehajtási eljárást kezdeményez, aminek keretében az amerikai hatóságok az USA területén lévő horvát állami vagyonelemeket lefoglalhatják.
5. KICSIK, DE DÜHÖSEK EGYMÁSRA
Még romjaiban is képes belharcokra a magyar baloldal, ezúttal az MSZP és a Demokratikus Koalíció esett egymásnak, méghozzá az óbudai ellenzéki indulás miatt. A választókörzet eddigi képviselője Szabó Tímea, ám most a szocialisták beálltak a Tisza Párt mögé és korábbi támogatottjukat visszalépésre szólították fel. A körzetben egyébként a DK is indít jelöltet, Szabó pedig most függetlenként indul. S hogy a viszály ne járjon egyedül, a szocialisták egyúttal szakítottak a kerületi DK-s polgármesterrel, Kiss Lászlóval is. Eközben a DK egyik vidéki jelöltje arra szólította fel Dobrev Klárát, hogy az MSZP korábban győztes képviselői javára léptesse vissza saját indulóit.
6. BUDAPESTI CSŐTÖRÉSHULLÁM
Négyszeresére nőtt a csőtörések száma a fővárosban, panaszkodik a főpolgármester. Karácsony Gergely szerint az időjárás (árhullám a Dunán és a hirtelen jött enyhülés) és a kormány a hibás, amely nem ad elég pénzt. A vízműveknél 30 milliárd forint hiányzik, azért, mert 13 éve a „rezsicsökkentés” miatt a kormány rögzítette a lakossági vízdíjat, de a vízszolgáltatás költségnövekedését nem téríti meg. Megszólalt az ügyben Hadházy Ákos ellenzéki képviselő is, tegnapi példákat hozva: Zuglóban három helyen volt csőtörés, egy helyen be is szakadt az út, a 16. kerületben egy főnyomócső törött szét, ott el is nyelt egy autót a gödör. A pénzhiány nemcsak a vízműveket sújtja, hanem a fővárosi közlekedési céget is, a BKK-nak 45 milliárd forgótőkehitelt kellett felvennie.
7. NEM DRÁGUL A FŐVÁROSI ALBÉRLET
Éves szinten még infláció fölötti (5,4 százalékos) a lakásbérlés drágulása, de februárban már lassult, a fővárosban pedig meg is állt. A KSH adatai szerint országos átlagban 0,6 százalékkal nőttek a lakásbérleti díjak januárról februárra, Budapesten pedig már 0,1 százalékkal csökkent is. A fővárosban március elején a bérleti díjak középértéke 260 ezer forint volt, a vidéki nagyvárosok közül továbbra is Debrecenben a legdrágább (220 ezer) a bérelt lakás, míg Miskolcon a legolcsóbb (130 ezer). A bérleti díjemelkedés lassulását az Otthon Start program olcsó hitele okozza, a saját lakásba költözők miatt csökken a kereslet a kiadó lakások iránt. A bankok pedig versenyeznek az ügyfelekért: a MagNet Bank után a Gránit Bank is három százalék alá (2,79 százalékra) vitte le a kamatot.
8. TIBORCZ PALOTÁST JÁR
Eddig nyolc belvárosi palotáról lehetett tudni, hogy a miniszterelnöki vő, Tiborcz István üzleti körének tulajdonában van, most még három ingatlanról derült ki, hogy szintén az övék. Az egyik egy Hold utcai felújítandó épület, a másik a Honvéd utca elején fekvő szecessziós Bedő-ház egy része. Mindkettő áttételesen egy Tiborczhoz köthető magántőkealapé. A harmadik egy Zoltán utcai 1438 négyzetméter alapterületű épület, amely még NAV használatában áll. Eddig többek között a Szabadság téri Tőzsdepalota és a Verno House nevű butikhotel, az Operaház közelében az Andrássy úti Sváb-palota, a Duna-korzó környékén a Sofitel szálloda, a Dorottya utcai D8 Hotel, a Marriott és a Dorothea Hotel került Tiborczék palotagyűjteményébe.
9. IRÁN NEM ENGED
Egyre több nyugati ország dönt úgy, hogy hozzányúl a stratégiai olajtartalékaihoz, Irán ugyanis közölte, hogy „egyetlen litert se” fog átengedni a Hormuzi-szoroson. Tegnap három hajót is találat ért és Teherán állítólag elkezdte a szoros elaknásítását, amire Washington még pusztítóbb csapásokat ígért, s nekilátott megsemmisíteni az aknatelepítő hajókat. Megint iráni dróntalálat érte a dubaji repteret is, miközben Szaúd-Arábián és Ománon keresztül tovább folyik a Közel-Keleten rekedt magyarok kimenekítése, már több mint ezren jutottak haza közülük a mentesítő járatokon.
10. MINDIG VAN MÉG JOBB
Egyre inkább a szélsőjobboldali szavazókért való versenyfutásnak tűnnek a jövő évi lengyel választások. A legnagyobb ellenzéki párt, az oroszkérdésen kívül Orbán Viktorral mindenben egyetértő Jog és Igazságosság ugyanis már most megnevezte miniszterelnök-jelöltjét, az elszánt kultúrharcos volt oktatási miniszter személyében. A párt erős embere, Jaroslaw Kaczynski azt várja Przemyslaw Czarnektől, visszaszerzi a még tőlük is jobbra sodródott szavazókat. A jelenlegi közvéleménykutatások szerint az ország legnagyobb ereje továbbra is Donald Tusk kormányfő pártja, ám koalíciós partnerei meggyengültek, két szélsőjobbos kispárt pedig annyira megerősödött, hogy velük már a jelenlegi ellenzéknek lenne többsége.
