1. BESZÉDES ÜNNEP
Az ünneplés helyett logikusan a kampányfinis uralta az idei március 15-ét, Orbán Viktor Kossuth téri beszédében Petőfi helyett az ukránok, „a magyar embernek öltözött Brüsszel” és a háború voltak a hívószavak. Kivételesen két előszónok miniszterrel, Szijjártó Péterrel és Lázár Jánossal lépett fel Orbán, aki a lécet magasra téve leszögezte, a Fidesznek jobban kell nyernie, mint négy éve, azaz „a hárommillió szavazat nem a plafon lesz, hanem a küszöb”. Ehhez képest délután a Hősök terén Orbánéhoz képest dupla hosszúságú szónoklatában Magyar Péter már a jövendő győztes magabiztosságával beszélt, az országot az európai közösség és a Nyugat részének nevezve. A Tisza-elnök szerint győzelmüket „nemcsak a Holdról, a Kremlből is látni lehet majd”. Magyar szerint a változást és a fiatalságot nem lehet megállítani, de a Tisza „nem bántja majd azokat sem, akik ellene szavaznak”, viszont nem leszünk következmények nélküli ország.
2. BÉKÉS MENETEK SZÁMHÁBORÚZVA
Atrocitások nélkül, nyugodtan vonult a kormánypártok és az ellenzék hatalmas támogatói tömege elég közel egymáshoz Budapest belvárosában március 15-én. Előbb a fideszes Békemenet startolt el, élén a „Nem leszünk ukrán gyarmat” feliratú molinóval, hogy aztán a tiszás hívek vonuljanak a Deák térről a Hősök terére a Nemzeti Menet keretében. A kormányzati turisztikai ügynökség mobiltelefonos cellainformációk adatai alapján 180 ezres kormánypárti és 150 ezres ellenzéki létszámot jelzett, míg Magyar Péter félmilliósra becsülte utcára vonult támogatói számát, Orbán Viktor pedig annyit írt, ez volt minden idők legnagyobb Békemenete. Egy valószínűsíthető provokáció azért akadt az ünnepen: a tiszás menetben ugyanis egy szervezett csoport hatalmas ukrán zászlót feszített ki néhány percre, jól fotózhatóan, aztán mielőtt a tömeg leállította volna akciójukat, sietve eltűntek a helyszínről.
3. MINDENKI MINDENKI ELLEN
Kijev továbbra sem akarja megnyitni a Barátság-vezetéket, még ha ez egyre jobban meg is terheli kapcsolatát az Európai Unióval. Az ukrán elnök szerint Brüsszel egyenesen zsarolja az ukránokat, hogy nyissák újra a vezetéket, s a fő érvük, hogy makacskodásával csak Orbán Viktor választási esélyeit növeli. Volodimir Zelenszkij közölte, ellene van az oroszokat segítő újranyitásnak, de ha Brüsszel rákényszeríti, akkor nem tud mit tenni. Közben Kijevben az ukránok összehívták szinte az összes ottani nagykövetet, hogy tájékoztassák őket a vezeték állapotáról, és hogy elmagyarázzák nekik, miért ilyen nehéz a javítás. A magyar misszió vezetője ott lehetett a tájékoztatón, az Ukrajnába tényfeltáró küldöttséget vezető magyar energetikai államtitkár viszont nem és egyelőre arról sincs szó, hogy az ukránok bárkinek megengednék a vezeték helyszíni vizsgálatát.
4. KI NYITJA MEG A SZOROST?
Bár az amerikai elnök továbbra is azt hangsúlyozza, hogy Iránt gyakorlatilag megsemmisítették, most mégis európai szövetségeseitől várja, hogy segítsenek a Hormuzi-szoros megnyitásában. Donald Trump megfenyegette a NATO-tagállamokat, hogy nem lesz jövője a katonai szövetségnek, ha Amerika nem kap segítséget Iránban. Az eddig válaszoló európai vezetők azonban nem nagyon akarnak és nem is nagyon tudnak segíteni, a szoros ugyanis annyira keskeny, hogy szinte lehetetlen megvédeni az iráni rakéták, drónok és aknák ellen azt a napi ötven tartályhajót, amelynek normális üzemmenet esetén át kéne haladnia. Ha viszont az arab olaj és földgáz szempontjából is kulcsfontosságú útvonalat nem tudják nagyon gyorsan megnyitni, akkor az egész világra kiterjedő gazdasági válság törhet ki, amely különösen hamar elérheti Magyarországot, ahol soha nem volt még ilyen alacsony az olajtartalék.
5. A LEGJOBB OTTHON
Az Észak-Irakban szolgáló magyarok elhagyták az országot, miután az erbili támaszpontot több iráni rakéta- és dróntámadás is érte. Elsőként az olaszok jelentették be, hogy nem vállalják a kockázatot és csomagolnak, márpedig ők fontos szerepet játszottak a tábor és a légibázis üzemeltetésében. Folytatódik a Közel-Keleten rekedt magyarok kimentése, ám közben újabb iráni támadás érte a térség legforgalmasabb repülőterét, a dubajit.
6. NEM SIKERÜLT BEFOGNI ŐKET
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt is ott lesz a szavazólapon április 12-én, miután nem sikerültek azok a fellebbezések, amelyeket a párt gyanúja szerint tiszások adtak be rekordszámban. Közben Dobrev Klára, a DK elnöke listavezetői vitát kezdeményezett, mert az, hogy csak öt párt állíthat listát, végre módot ad az érdemi vitára, ami szerinte nem csak lehetőség, hanem egyenesen kötelesség is. A DK és a Kutyapárt támogatása a közvéleménykutatások szerint mélyen a parlamenti küszöb alatt van.
7. INTEGET A MÚLT
Nincs magyar választási kampány karlendítős fotó, azaz neonáci vádak nélkül – ezúttal a Tisza Párt sajtófőnökét érte utol fociultra múltja. A Hajdú-Biharban tiszás képviselőjelölt korábbi RTL-riporterről, Tárkányi Zsoltról olyan kép jelent meg a sajtóban, amin debreceni fociultrák vonulásakor, arcát takaró Loki sállal emeli karját a magasba. A Tiszánál elismerték, hogy a fotón sajtófőnökük látható, amint Nyíregyházán menetel a DVSC-szurkolókkal 2006 tavaszán, ám nem náci karlendítésről van szó, hanem egy csapatot éltető dalt énekeltek integetés közben. A Tisza szerint az ilyen régi képeknél a debrecenieket jobban érdeklik „a helyi akkumulátorgyárban készült felvételek”, amiket jelöltjük hamarosan bemutat majd.
8. MAGYAR VILÁGSIKER
Már csak bő egymilliárd dollár választja el Mészáros Lőrincet Donald Trumptól: a leggazdagabb magyar 5,2 milliárd dolláros (csaknem 1800 milliárd forintos) vagyonával a bolygó 823. legvagyonosabb embere. A Forbes magazin 2026-os milliárdoslistáján összesen 3428 név szerepel, négyszázzal több, mint egy évvel ezelőtt. Az élen Elon Musk áll, vagyona csaknem 839 milliárd dollárt ér, a második és harmadik helyen a Google-alapítók, Larry Page és Sergey Brin állnak 257, illetve 237 milliárd dolláros becsült vagyonnal. A negyedik Jeff Bezos (224 milliárd dollár), ötödik a sorban Mark Zuckerberg (222 milliárd). Mészároson kívül még öt magyar szerepel a listán: Veres Tibor (2,3), Csányi Sándor (2,1), Felcsuti Zsolt (1,8), Gattyán György (1,1) és Szíjj László (egymilliárd dollárral).
9. A MÁGUSKÉPZŐ EL, A PSZICHIÁTEREK VISSZA
Visszatérnének a felmondási idejüket töltő szakorvosok a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetbe, miután sikerült elérni céljukat és lemondott az intézmény főigazgatója. Az egykor mágusképzőt is vezető Ézsi Robin lemondását a belügyminiszter elfogadta. Az orvosok szervezete szerint távozásával stabilizálódhat az intézet működése, ezért kezdeményezik, hogy a korábban felmondott 19 orvost vegyék vissza. A Nyírőt ideiglenesen az orvosigazgató vezeti, a főigazgatói posztra pályázatot írnak ki.
10. AZ OSCARHOZ IDŐ KELL
Műfajilag nehezen besorolható, ám annál hosszabb filmek taroltak az idei Oscaron. A nagy nyertes az Egyik csata a másik után lett, amely tizenhárom jelöléséből hatot nyert meg, és amely 162 percen át vegyíti a fekete humort az akcióthrillerrel és a társadalmi szatírával. Minden idők legtöbb Oscar-díjára (tizenhatra) jelölt filmjének, a Bűnösöknek ehhez képest be kellett érnie végül négy győzelemmel. A 138 perc hosszú zenés, társadalomkritikus, történelmi vámpíros horror mellett még Frankenstein legújabb, 150 perces megfilmesítése sepert be kettőnél több díjat.
