1. HOL VAGYTOK? NEM MINTHA KELLENÉTEK
Donald Trump egyre keményebben szidja a NATO-tagországok vezetőit, amiért azok szerinte Iránban cserben hagyták őt, miközben azt is hangsúlyozza, hogy Amerikának egyáltalán nincs szüksége rájuk. Trump szerint Amerikának el kellene gondolkodnia a NATO elhagyásán, mert pont az történik, amit mindig is mondott, vagyis, hogy éles helyzetben a többi tagország nem fog neki segíteni. A NATO-ban viszont azt hangsúlyozzák, hogy az egy védelmi szövetség, márpedig Iránban Amerika volt a támadó, ráadásul a többi tagország megkérdezése nélkül. A Trump-kormányzatban is akadt egy ember, aki szerint felesleges volt megtámadni Iránt: távozott az amerikai terrorelhárítási központ vezetője, aki szerint a háború csak Izrael érdeke. Közben az amerikai légierő most még a korábbi bombáknál is hatalmasabbakat dobott le a lezárt Hormuzi-szoros környékén lévő iráni bázisokra. Ennek ellenére az iráni drónok és rakéták továbbra is aktívak, mialatt Izraelnek újabb iráni vezetőt sikerült likvidálnia, ezúttal a titkosszolgálatok irányítóját.
2. TÁVOLI ÍGÉRET
Elvileg létrejött a megállapodás a Barátság-vezeték újranyitásáról, más kérdés, hogy ez nem sokat változtat az eddigi helyzeten. Brüsszeli nyomásra ugyanis az ukrán elnök közölte, hogy jöhet az európai segítség, amivel meg fogják javítani és újra fogják nyitni a vezetéket – de csak másfél hónap múlva, vagyis a magyar választások után. Az európai vezetők most abban bíznak, hogy Volodimir Zelenszkij ígérete elég lesz ahhoz, hogy Orbán Viktor felhagyjon az Ukrajnának szánt pénzek blokkolásával a holnapi uniós csúcstalálkozón, ám egyelőre magyar részről nem hangzott el olyan nyilatkozat, amely tápot adna ennek a derűlátásnak. Közben Kijev próbál a másik nagy szövetségese kedvében járni és többször is felajánlotta segítségét az iráni drónok elleni harcban, ám ezt eddig Donald Trump elutasította és ismét Kijevet, nem pedig Moszkvát nevezte a béke legfőbb akadályának.
3. EURÓPAI ÖSSZEFOGÁS ORBÁNÉRT
Az európai populista jobboldal nagyjai látogatnak jövő héten Budapestre, hogy segítsék harcostársuk, Orbán Viktor választási győzelmét. Hétfőn rendezik meg az első Patrióta Nagygyűlést, amelyen ott lesz a francia Marine Le Pen, a holland Geert Wilders, az olasz Matteo Salvini, az osztrák Herbert Kickl, a spanyol Santiago Abascal és a cseh Andrej Babis. Ugyan utóbbi az egyetlen hatalmon lévő kormányfő, de a többiek szélsőjobbos pártjai is komoly erőt képviselnek országaikban.
4. TÖMEGBECSLÉS A TAVASZI SZÉLBEN
Tart még a számháború és a tömegbecslés a március 15-i kormánypárti és ellenzéki menet nagyságát illetően. Most egy szociológus csoport is közzétette becslését, szerintük a Nemzeti Meneten 162 ezren hallgatták a szónokot, míg a miniszterelnököt csak 58 ezren a Kossuth téren. Magyar Péter Tisza-vezető korábban félmilliós gyűlésről beszélt, miközben a kormányzati turisztikai ügynökség mobilcellás mérése 180 ezres – 150 ezres számpárt hozott ki a Fidesz javára. Magyar Péter a kormányfő nyílt országjárásának tömegeit is megkérdőjelezi, azt állítva, a közönséget odabuszoztatják és feltűnően sok az ázsiai arc – amire Orbán úgy reagált, „baj van a toronyban odaát, mióta a magyarok előjöttek”. Eközben a Tisza Párt létrejöttéről és Magyar Péter felemelkedéséről készült filmet a forgalmazás nyitó hétvégéjének négy napján 36 ezer néző látta, amivel a hétvége legnézettebbje lett.
5. KÁROMKODÓS EGÉSZSÉGÜGY
Egymásnak feszül az Orbán-kormány egészségügyi államtitkára és a Tisza egészségügyi árnyékminisztere. Konfliktusuk oka az a külsős cégtől megrendelt, a magyar állami egészségügy radikális átalakítását, intézményi karcsúsítását javasló 2020-as tanulmány, amelyet a megrendelő Belügyminisztérium aztán fiókba tett és titkosított tíz évre. Takács Péter fideszes államtitkár szerint ilyen tanulmány hetven-nyolcvan is akad a témában, aminek jó részét nem akarják megvalósítani, így az ügyben kritikát megfogalmazó, őt hazugsággal vádoló Hegedűs Zsolt sebész, kiszemelt miniszter „tudja, hogy ez egy koholmány, ezért kussolt eddig, de most mentelmi jogot kapva felnőtt pártbéli elődjéhez, a takonygerincű ostoba Kulja Andráshoz”. A tiszás Hegedűs erre elszámoltatást ígért ezen a területen is, és felhívta az államtitkár figyelmét nem először trágár hangnemére, amit szerinte „a pápai választók a stílus maga az ember jegyében ítélnek majd meg”.
6. A JÓ SZAKEMBER SOKBA KERÜL
A gazdasági miniszter szerint államtitkárai kiváló szakemberek, akiket alattomos támadni azzal, mennyit keresnek. Nagy Márton erről azután beszélt, hogy kiderült, van olyan álláshalmozó beosztottja, aki még nála, a legjobban fizetett miniszternél is többet visz haza. Nagy fizetése havi 6,36 millió, egy államtitkáré havi 2,9, de ezen felül is kapnak díjazást az állami vállalatok igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagságáért. Emiatt a fizetésén kívül még havi 10,3-11,1 milliót visz haza Kisgergely Kornél, 6,1-7,4 milliót Gerlaki Bence, 2,1-2,6 milliót Túri Anikó, 1,8-2,1 milliót Szabados Richárd, 1,7 milliót Czomba Sándor, s csaknem egymilliót Vágujhelyi Ferenc.
7. SZÁGULD A MAGYAR IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
Még a hárommal ezelőtti választási kampány nagy botránya volt, ehhez képest csak mostanra lett belőle ítélet és az is csak elsőfokú. Az ügyet tárgyaló immár ötödik bíró hamis magánokirat felhasználása miatt 30 millióra büntette Simon Gábor korábbi MSZP-s államtitkárt, akinek azonban az előzetes letartóztatásban eltöltött idő miatt ezt a büntetést se kell megfizetnie és lefoglalt 120 millió forintját is feloldották. A Simon-ügy 2014-ben indult, amikor kiderült, hogy a politikus évekkel korábban 270 millió forintnyi dollárt és eurót helyezett el egy osztrák és egy svájci bankban, de vagyonnyilatkozataiban és adóbevallásaiban ezeket nem tüntette fel és a 120 millió forint adót se fizette be utánuk. Simon azzal védekezett, hogy ez a megtakarítása, befektetése volt, s ezt a vádhatóságnak nem sikerült megdöntenie és azt se tudta bizonyítani, hogy adóköteles jövedelem lett volna, viszont a vagyonnyilatkozatából valóban kihagyta ezt a pénzt, így a hamis magánokirattal kapcsolatos vád megállt. Az ügyészség és Simon is fellebbez, így messze még a vége.
8. ELMAGYAROSODIK A REVOLUT
Amit már régóta lebegtettek, most tényleg megkezdődött: a litvániai bejegyzésű cég elkezdte értesíteni a 2,3 millió magyar felhasználóját, hogy az elkövetkező időben fokozatosan áthelyezi őket megnyíló magyar leánycégéhez. Ez azt jelenti, hogy a revolutosok magyar bankszámlaszámot kapnak, így már adószempontból vagy a fizetésükhöz nem lesz szükségük más hagyományos magyar bank számlájára. Mi leszünk a tizedik európai uniós ország, ahol a Revolut fióktelepet nyit.
9. VILÁGBAJNOKSÁGON A KOSARASOK
Legyőzte a házigazda törököket, s ezzel három meccset is megnyerve a hatcsapatos isztambuli selejtezőtornán a magyar női kosárlabda-válogatott kijutott a szeptemberi, németországi 16 résztvevős vébére. Völgyi Péter gárdája ezt a bravúrt úgy érte el, hogy legutóbb 28 éve járt világbajnokságon a magyar csapat, amely fennállása óta hatodszor szerepelhet a legrangosabb tornán. A magyarok a törökökön kívül megverték az argentinokat és a japánokat is, kikaptak Kanadától és Ausztráliától, így az utóbbi, Párizsban olimpiai bronzérmes topcsapat mögött csoportmásodikként léptek tovább.
10. ELMARADT A BRAVÚR BRAGÁBAN
Hiába érkezett a magyar bajnok kétgólos előnnyel Portugáliába, a Braga csapata negyedóra alatt ledolgozta a hátrányát, s végül simán elütötte a továbbjutástól a Ferencvárost. A végeredmény 4-0, azaz a Fradinak nem sikerült túlszárnyalnia önmagát, és a három évvel ezelőttihez hasonlóan ezúttal sem tudott bekerülni az Európa-liga legjobb nyolc csapata közé. Ahogy az az elmúlt kupameccseken már bevett gyakorlat volt, a Fradi ezúttal is magyar mezőnyjátékos nélkül kezdett.
