1. FŐSZEREPBEN ORBÁN VIKTOR
Soha ilyen ellenséges közeg nem fogadta még európai csúcstalálkozón a magyar kormányfőt, mint ma. A brüsszeli csúcs eredetileg a versenyképességről szólt volna, ám a tervezett menetrendet elsöpörte Orbán Viktor, majd Donald Trump. Utóbbi Irán megtámadásával és az energiaárak égbe emelésével – e helyzetre kellene valamit mondania Európa vezetőinek úgy, hogy kifejezzék egyet nem értésüket, de ne idegenítsék el az amerikai elnököt, akire szükségük van az orosz fenyegetés miatt. Ugyanezek a vezetők pedig próbálják minden korábbinál nagyobb nyomás alá helyezni magyar kormányfőt, hogy az ne blokkolja tovább az Ukrajnának szánt támogatást, amelyhez decemberben már hozzájárult. Brüsszel nézőpontjából példátlan, hogy valaki visszavonja a szavát, Orbán szerint viszont a Barátság-vezeték lezárása új helyzetet teremtett. A mai első kilencven perces megbeszélésen mindenesetre nem sikerült elérniük a magyar álláspont megváltoztatását.
2. MOSZKVA NEM, CSAK KIJEV
Megérkeztek Ukrajnába azok az európai uniós szakemberek, akik megvizsgálják a január vége óta lezárt Barátság-vezetéket és segítenek annak megjavításában és jó egy hónap múlva várható újranyitásában. Közben a magyar kormány beutazási tiltólistára tett három ukránt, köztük azt a nyugdíjas tábornokot, aki megfenyegette Orbán Viktort és családját. A kancelláriaminiszter a kormányinfón beszélt arról is, hogy szerinte az ellenzék csak a jövendő választási vereséghez keres kifogást, amikor orosz beavatkozási kísérletekről beszél. Gulyás Gergely azt is megígérte, hogy még a választások előtt nyilvánosságra hozzák a titkosszolgálati jelentést, amely a Tiszának nyújtott ukrán segítségről szól.
3. VICCEK, BUSZOK, HÁBORÚK
Máris háborús ellen-narratívát épít a Tisza Párt Gulyás Gergely miniszter egyik kormányinfós válaszából, miszerint ha Trump kérné a magyar kormány beszállását is a Hormuzi-szoros biztosításába, akkor nyilván azt megvitatnák. Az országjáráson lévő Magyar Péter ezek után már a „Nem akarunk háborút! Állítsuk meg Orbán háborús őrületét!” szlogenekkel reagált a közösségi médiában. Orbán Viktor egyébként országjárása dunaújvárosi állomásán azt mondta, „nem kétharmad kell nekünk, hanem erős nemzeti egység”, Magyar pedig buszoztatással vádolja a Fideszt. A vasárnap Hódmezővásárhelyre érkező Orbánt korábbi kihívója, Márki-Zay Péter meginvitálta a városházára, a miniszterelnök egyébként jövő héten Kecskemétre, Nagykanizsára, Esztergomba, Törökszentmiklósra, Veszprémbe, Győrbe, Pécelre és Békéscsabára látogat kampányolni. Ellenfele, Magyar Péter tegnap hartai állomásán nyilvánosan megdorgálta idétlenül és zavarosan viccelődő kalocsai jelöltjét, aki utána bocsánatot kért amatőrsége miatt.
4. ÉLES LETT A GÁZFEGYVER
Hatalmasat ugrottak a nemzetközi olaj- és gázárak, miután az iráni háborúban hirtelen megint a térség energetikai létesítményei kerültek célkeresztbe. Először Izrael intézett légitámadást a világ legnagyobb, félig iráni, félig katari kézen lévő gázmezejének iráni infrastruktúrája ellen. Amire Irán kulcsfontosságú katari létesítményeket lőtt. Ekkor szállt be az amerikai elnök, aki azt mondta, ha Irán folytatja a Katar elleni csapásokat, akkor Amerika elpusztítja Irán teljes energetikai infrastruktúráját. A piac már eddig is feszült volt a Hormuzi-szoros lezárása miatt, most ezek az újabb hírek, megint 120 dollár közelébe lökték az olajárat. A hatásokat jelzi, hogy Szlovéniában és Szlovákiában is mennyiségi korlátozásokat vezettek be a kutaknál, utóbbiban Magyarországhoz hasonlóan külön árat határoztak meg a külföldieknek.
5. ÁRAD ÉS APAD
A teljes lakosságban 8 százalékpontos Tisza-vezetést jelez a 21 Kutatóközpont friss felmérése, az ellenzéki párt előnye hatalmas (49-25) a férfiak körében, míg a nőknél a Fidesz vezet (34-29). Korcsoportok szerint negyven alatt a Fidesz mindössze 15 százalékon áll, iskolázottságban viszont egyértelmű a fölénye az alapfokú végzettségűek körében. Településtípusok szerint a felmérés azt állítja, már csak a falvakban van (4 százalékos) kormánypárti vezetés. Szokás szerint nem ezt rögzítette a kormányközeli Nézőpont Intézet, náluk most 40-35 a Fidesz-előny a teljes népességben, vagyis enyhe Fidesz-erősödést mértek, a kormánytámogatók szavazási hajlandóságának 86-ról 92 százalékra emelkedésével. Közben lezárult a határon túliak levélszavazásának regisztrációja, a névjegyzékbe összesen 492 ezren kerültek.
6. KOSSUTH-DÍJ MELLÉ BOTRÁNY
Kitört a kultúrharc egy neves költő Kossuth-díja miatt. Lackfi János kitüntetését ugyanis megtámadta művészek, újságírók egy csoportja, nyílt levélben aláírásokkal tiltakozva az ellen, hogy az odaítélő bizottságban egyetlen irodalmár tagként ott van Lackfi édesanyja is, a szintén Kossuth-díjas Mezey Katalin költő és műfordító. Mezey viszont azt mondja, kimaradt a döntésből, az összeférhetetlenség miatt nem vett részt a fia elbírálásában és a szavazáson sem. Maga Lackfi megjegyezte, ő kapta a kitüntetést, nem adta, ezért ne rajta kérjék számon. A tiltakozók – köztük Kukorelly Endre, Schilling Árpád, Grecsó Krisztián, Dés László, Tompa Andrea – nyilvános etikai kódexet követelnek, s nyilatkozataikban utalnak arra is, hogy anyát és fiát is a NER-hez sorolják, az esetet pedig Kukorelly egyenesen „észak-koreai tempónak” nevezi.
7. IT A MAGYAR ARANYBUDI
Kiperelte a sajtó az MNB-székház felújításának költségeit, a dokumentumokban extrém tételek is találhatók: 35 négyzetméteres elnöki mosdó 1,1 millió forintos vécével, közel tízmillióba kerülő fekete-fehér kőmozaik-padlóval. A 84 négyzetméternyi falburkolaton se spóroltak, olasz márványból készült nagytáblás, természetes kőlapokból rakták ki több mint 11 millióért. Az aranyszínű szappantartókra és hasonló kiegészítőkre 14 milliót költöttek, összességében 30 millióba került a mosdó, de ehhez képest is „kicsit” drágán, több mint húszmillióért tapétázták ki az elnöki szobát. A felújítás finanszírozását a rendőrség is vizsgálja. Az eredetileg 55 milliárd forintra taksált, végül 105 milliárdba kerülő beruházás kivitelezője a volt jegybank-elnök Matolcsy György fia barátjának, Somlai Bálintnak az érdekeltségébe tartozó cég volt.
8. TEJBEN FÜRÖSZTIK ŐKET
A tejtermelő gazdák sem maradnak ki a választás előtti kormányzati segítségből. A következő három hónapban hétmilliárd forint támogatást kapnak, mégpedig oly módon, hogy minden liter tej után 15 forint felárat fizetnek nekik az agrárminiszter közlése szerint. A támogatást kérelmezni sem kell, arra automatikusan jogosultak azok, akik tavaly is kaptak nemzeti tejtámogatást. Ez a mostani hétmilliárd a tavaly év vége óta kifizetett 38 milliárdnyi célzott tejtámogatást egészíti ki. A termelők a pénzt legkésőbb április első hetében meg is kapják.
9. BOLDOGTALAN MAGYAROK
Öt helyezéssel visszaesve Magyarország a világ 74. legboldogabb országa a World Happiness Report 2026 listáján. Az rangsort évente állítja össze egy nemzetközi kutatócsoport az emberek életelégedettségét vizsgálva olyan tényezők alapján, mint a gazdasági teljesítmény, egészség, szabadságérzet, társadalmi bizalom és a korrupció érzékelése. Finnország már kilencedik éve első listán, az élmezőnyt továbbra is északi országok – Izland, Dánia és Svédország – uralják, de a legjobb öt között van Costa Rica is. Norvégia, Hollandia, Izrael, Luxemburg és Svájc a 6-10. helyre került. A top 25-ben vannak a régiónkból a szlovének, csehek és a lengyelek. Németország öt helyet javítva lett a 17., míg Ausztria két helyet rontva csúszott vissza a 19. helyre. Az Egyesült Államok a 23. helyen áll. A listát Afganisztán zárja.
10. FOCIMECCS 58 NAPOS HOSSZABBÍTÁSSAL
Folytatódik az idei labdarúgó Afrika-kupa döntőjének botránya, a kontinens futballszövetsége ugyanis bejelentette, mégsem a pályán győztes Szenegál nyerte a tornát, hanem a döntőben alulmaradó Marokkóé lett a kontinensbajnoki cím. Az indulatok már a januári fináléban elszabadultak, amikor 0-0-ás állásnál a meccs vége előtt Marokkó kapott büntetőt VAR-vizsgálattal, mire a szenegáliak tiltakozásul negyedórára levonultak a gyepről. A tizenegyes kimaradt, a hosszabbításban pedig a szenegáliak találtak be, jöhetett az ünneplés, majd az elsőfokú fegyelmi ítélet, amely sikerüket helybenhagyta, de egymillió dolláros büntetést szabott ki a csapatokra a rendbontások miatt. A fellebbviteli bizottság viszont most megsemmisítette a döntő eredményét és 3-0-val hivatalosan Marokkót hirdette ki győztesnek – Szenegál pedig a nemzetközi sportdöntőbírósághoz fordul, s a kupát nem akarja visszaadni.
