1. NEM GURULHATNAK A DOLLÁROK
Már a külföldi segítségben sem reménykedhet az ellenzék, nem mintha az elmúlt választáson olyan sokat hoztak volna a távolból küldött adományok. Mindenesetre a Fidesz bejelentette, hogy a választási törvény szigorítását tervezik, még az önkormányzati voksolás előtt. Kósa Lajos, a kormánypárt alelnöke jelezte, hogy májusig elkészülnek azok a javaslatok, amelyek kizárnák a külföldről érkező kampányadományokat, s támogatást csak magyar természetes személyektől lehet majd elfogadni. A Fidesz lépésével reagál a 2022-es parlamenti választásokra, amikor az egyesült ellenzék több milliárdos támogatást kapott az Egyesült Államokból. Mindez vélhetően nem érinti a Gödön május közepén tartandó időközi polgármester-választást: a Pest megyei város korábbi vezetője előbb a Momentumot hagyta ott, azután hivatalát, helyére pályázik függetlenként Kammerer Zoltán háromszoros olimpiai bajnok kajakos. Aki mögé most odaállt a Fidesz is, fő ellenfele a DK-sból lett független alpolgármester.
2. A FINNEKET BEENGEDTÜK
Sokáig húztuk, de Finnország lassan fellélegezhet, felemelkedett az utolsó előtti sorompó is az északi EU-tagállam NATO-csatlakozása előtt, miután a magyar Országgyűlés több hónapos várakoztatást követően mindössze hat ellenszavazattal jóváhagyta a hivatalos hozzájárulást a finn tagsághoz. Hasonlóan tesz majd ígérete szerint az utolsó kiváró NATO-tag, Törökország is. Így már csak Svédországnak kell tovább várakoznia a török igenre, amely a jelek szerint a magyar hozzájárulás feltétele is, bár magyar vezetők ezt nem akarják elismerni és azt mondják, csak azért várakoztatják Stockholmot, mert azok túl sokat bírálták korábban a magyar kormányt.
3. MEGINT ÁTLÉPNEK EGY HATÁRT
Az atomháború ugyan nem, de az atomfegyverek mindenképp közelebb kerülnek hozzánk. Vlagyimir Putyin ugyanis bejelentette, hogy atomfegyvereket fog telepíteni Fehéroroszországba. Lukasenka elnök, a NATO-tag Lengyelországgal szomszédos Fehéroroszország diktátora az orosz elnök legszorosabb szövetségese az Ukrajna elleni háborúban. Közben Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy addig nem kezdik meg a tavaszi offenzívájukat, azaz nem fognak támadást indítani az oroszok által elfoglalt területek visszavételére, amíg nem kapnak még több nyugati fegyvert.
4. BIBI KÉT TŰZ KÖZÖTT
Bár alig tűnt lehetségesnek, de még inkább elmélyült a politikai válság Izraelben, amely most már Binjamin Netanjahu kormányfő hatalmát veszélyezteti. Netanjahunak a hétvégén saját védelmi miniszterét kellett kirúgnia, miután ő is ellene, és a kormány által tervezett bírósági reformok ellen fordult. Netanjahu – és részben szélsőjobbos támogatású kormánya – azt mondja, hogy az izraeli bíróságoknak túl nagy politikai hatalmuk van. A változtatás ellenzői szerint viszont Netanjahu alá akarja ásni, és fontos ellensúlyától meg akarja fosztani az izraeli demokráciát. A tervezet ellen hetek óta zajlanak a tiltakozások, de ahelyett, hogy lassan elültek volna, mostanra lettek a legnagyobbak, sőt, általános sztrájkba kezdenek átcsapni. Az izraeli elnök is megszólalt, és arra kérte Netanjahut, függessze fel a törvényjavaslat elfogadását, amire a kormányfő állítólag már hajlana is, de több koalíciós társa is ellenez minden engedményt.
5. A SZTRÁJKBAN IS ALAPOSAK
Szinte teljesen leállt hétfőn Németország a közlekedési sztrájk miatt. A közlekedésben dolgozók magasabb béreket követelnek az emelkedő megélhetési költségek miatt. A sztrájkot hirdető szakszervezetek a tömegközlekedésben, a repülőtereken, a vasúttársaságnál és a különböző busztársaságoknál dolgozó több mint két és félmillió tagjukat képviselik, ezért képesek megbénítani az országot. A német sztrájk miatt több Budapestről induló vonat csak a német határig közlekedik, onnan pótlóbusszal lehet tovább utazni. Hétfő délelőtt Ferihegyen a legtöbb német városba induló repülőjáratot törölték.
6. A SPORTOT VÁLASZTOTTA A KANCELLÁRIA HELYETT
Távozik a Miniszterelnökségről a Gulyás Gergely kancelláriaminiszter helyetteseként dolgozó Fürjes Balázs, aki korábban nagy sportberuházások kormánybiztosaként dolgozott, most pedig ismét a sport felé fordul: a Magyar Olimpiai Bizottság vezetésének felkérésére NOB-tagságra pályázik, ami rengeteg utazással és távolléttel jár. A NOB állandó tagsága azért lenne fontos a magyar sportvezetésnek, mert a jelenlegi egyetlen magyar tag, Gyurta Dániel megbízatása jövőre lejár és nem hosszabbítható, így magyarok nélkül maradhatna a nemzetközi olimpiai mozgalom vezetése.
7. VASÚTI KARAMBOL A FIDESZEN BELÜL
A magyar belpolitikában igen ritka, Lázár János karrierjében viszont gyakoribb az olyan konfliktus, amely két kormánypárti politikus között alakul ki: ezúttal Vitézy Dávid korábbi közlekedési államtitkár bírálta nyilvánosan az építésügyi és közlekedési miniszterként ténykedő Lázárt, aki szerinte nem a vidéknek kedvez Budapesttel szemben, hanem egyszerűen akadályozza a magyar vasútfejlesztést, méghozzá a Nyugati pályaudvar és környéke megújítási pályázatának immár egy éve történt, uniós forrásokat visszamondó érvénytelenítésével. Vitájuk értelmezéséhez érdemes végiggondolni, hogy a naponta vidékről érkező ingázók hatalmas tömegét fogadó vasútállomás fejlesztése inkább fővárosi presztízsberuházás (mint Lázár láttatja) vagy inkább a vidéki közösségi közlekedés érdeke (ahogyan Vitézy vallja).
8. A LOMBKORONASÉTÁNY AZ ÚJ KILÁTÓ
Láttunk már uniós pénzből megvalósult bizarr beruházásokat Magyarországon, de alighanem itt az új csúcs: a Debrecen közelében lévő Nyírmártonfalván úgy létesítettek 60 milliós támogatásból lombkorona-sétányt, hogy közben, ameddig a szem ellát, az egész erdőt tarra vágták. A támogatást a falu polgármestere magánszemélyként nyerte el, a most már teljesen fák nélküli telek, ahol a magas cölöpökön álló sétány látható, szintén a polgié.
9. DUPLA VAGY MINDEN
Nagyon sokáig élt, de jóslata még így is túlélte: 94 évesen meghalt Gordon Moore, akinek neve egybeforrt a számítógépek szédületes fejlődésével. Névadója a Moore-törvénynek, ugyanis több mint fél évszázaddal ezelőtt megjósolta, hogy nagyjából kétévente megduplázódik a mikrocsipek teljesítménye. Ez többé-kevésbé azóta is tart. Moore nem elméleti szakember volt, hanem társalapítója az egyik leghíresebb csipkészítőnek, az Intelnek, és így többszörös dollármilliárdos is.
10. AZ ÖRÖK TAVASZ FÖLDJE
Miközben Magyarországon némileg kialvatlanul, de nagyobb gond nélkül lettünk túl az óraátállításon, ugyanez nem mondható el Libanonról, ahol a pontos idő lett a civilizációk összecsapásának újabb terepe. A muszlim miniszterelnök vezette libanoni kormány ugyanis az utolsó pillanatban egy hónappal későbbre tolta át a nyári időszámítás kezdetét, mert így könnyebb elviselni a nemrég kezdődött ramadáni böjtöt, amikor a muzulmánok naplementéig nem ehetnek. A téli időszámítás meghosszabbítását viszont nem fogadták el a keresztények vezette hatóságok, így most teljes a káosz.
