1. SZIGORÚAN ELLENŐRZÖTT VÁLASZTÁS
Máig a magyar lakcímmel nem rendelkező 497 ezer választóból már 231 ezren leadták levélszavazatukat. A vasárnapi voksoláson több mint 35 ezer pártok által delegált tag vesz részt a választási bizottságok munkájában. A Tisza 17 ezer, a FIDESZ-KDNP 15 ezer, a Mi Hazánk 1400, a DK 550, a Kutyapárt 200 delegáltat jelentett be az ország 10 047 szavazatszámláló bizottságába. Mától négy napon át figyeli meg a magyarországi országgyűlési választások jogszerűségét az Európa Tanács harminc fős delegációja, ahogyan az EBESZ is nagy erőkkel ellenőrzi a jogszabályok betartását március óta. A Fidesz sem tétlenkedik, Demokrácia Központot állított fel „a tiszás csalások megakadályozására”. Mindeközben a Tisza már tegnap elkezdte automata telefonos mozgósító kampányát, Magyar Péter pártelnök hangüzenete vasárnapi részvételre buzdít. Megszólalt az államfő is, Sulyok Tamás szerint a választás közös döntés és több köti össze a szavazópolgárokat, mint amennyi elválasztja.
2. KÉTFELÉ TARTÓ UTOLSÓ FELMÉRÉSEK
Nem éppen kedvező a Fideszre nézve az a kutatás, amely szerint csak a magyarok ötöde érzi úgy, jobban él, mint négy éve. A 21 Kutatóközpont mérésében a kormánypártiak közt sincsenek többségben a gyarapodást érzők, miközben a kormány teljesítményét az összes megkérdezett csak kettesre értékelte. Megjöttek az utolsó pártszimpátia-mérések is, az IDEA Intézet 50-37-es Tisza-előny rögzített a biztos szavazók között, s szerintük a Mi Hazánk mellett a DK is elérheti a parlamenti küszöböt. A Publicus mérésében 45-34 a tiszás vezetés a biztos szavazóknál, adataik a finisben is Tisza-erősödést mutatnak, az intézet szerint „gátszakadás van”. Merőben mást mutat a trumpista amerikai kutató, John MacLaughlin cégének személyes kérdezéses mérése, náluk a Fidesz 42,6 százalékkal vezet a 37,3 százalékon álló Tisza előtt, s a Mi Hazánk is bejutó. Az amerikai kutatás azt állítja, a jobboldali szavazók 80 százaléka áll a Fidesz mögött, míg a Tisza a baloldalon 69, a politikai középen pedig 46 százalékos támogatottsággal bír.
3. ORBÁN UTOLSÓ PRÓBÁLKOZÁSA
Előre beharangozott ma reggeli videóüzenetében a miniszterelnök arról beszélt, hogy az országnak most összefogásra, egységre és biztonságra van szüksége, azért vasárnap „nemcsak kormányt, sorsot is választunk a hazának”. Orbán Viktor szerint külföldi segítséggel szervezett kísérlet zajlik káosszal és nyomással a magyarok döntésének megkérdőjelezésére, ezért is hirdet a Fidesz nemzeti egységet és kéri híveit, beszéljenek mindenkivel, hogy „veszélyes most változtatni”. Magyar Péter a „leköszönő miniszterelnök búcsúbeszédének” nevezte Orbán szavait, akivel egy dologban egyetért, a magyarok összefogásának szükségességében, ám ő ennek létrejöttéhez a Tiszára való szavazásra kért mindenkit. Bedobta magát még egyszer Orbán Viktor mellett az amerikai elnök is, Donald Trump ma közösségi felületén arra kérte a szavazó magyarokat, válasszák meg ismét a Fideszt, „Viktort, az igaz barátot és harcost, aki sosem hagyja cserben népét”.
4. DOBREV KÉMFINISE
A választási célegyenesben a DK elnöke a két nagy párt együttes támadásában lát még maguk számára szavazatszerzést, Dobrev Klára újabb három, szerinte „tartótisztként” működő személyt nevezett meg, akik diplomácia fedésben kémkedhettek az EU brüsszeli központjában magyar kormánymegrendelésre. Dobrev korábban már megnevezte a brüsszeli bürokratából azóta tiszás politikussá lett Gerzsenyi Gabriellát és Hajdu Mártont, most pedig Galambos Viktort, Jaczó Enikőt és Sallai Gergelyt azonosította az egykor kint dolgozó magyar tisztviselők közül mint hírszerzőket. A DK elnöke szerint a tiszás politikusoknak azonnal távozniuk kell a közéletből, de az érintettek nem reagáltak próbálkozására. Volt viszont DK-s dezertőr határidő után is, a hajdú-bihari Csige Tamás azt kérte választóitól, voksoljanak inkább tiszás ellenfelére.
5. ÁRADNAK A FELVÉTELEK
Nem szűnnek a hang- és videófelvételekkel való próbálkozások a kampány legvégén sem. A kormánypropaganda előkerítette és beszéltette azt a mérnököt, akinek annak idején Magyar Péter elvette és Dunába dobta a telefonját, a férfi beszámolt a konfliktusról és a Tisza-vezető akkori ittas fenyegetőzéseiről, és bemutattak felvételeket is a kakaskodásba fulladt buliból. A Tisza debreceni jelöltje pedig a város fideszes alpolgármesteréről közölt hangfelvételt, amelyen a kormánypárti jelölt azzal dicsekszik, hogy ő találta ki a jobbikos induló harcias akkuellenes szlogenjét, hogy ezzel szavazatokat vegyen el a Tiszától. Ezekben a szezonzáró leleplezésekben is az a közös, hogy az érintett ellenfelek már nem is válaszolnak rájuk.
6. ELSZÁLLT A BÜDZSÉ HIÁNYA
Bárki nyeri is a választást, megszorítással indíthatja kormányzati ciklusát. A központi költségvetés ugyanis 3,2 ezer milliárd forintos hiányt, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 190 milliárdos hiányt mutattak március végén, vagyis ezzel már összejött a teljes évre tervezett hiány 80,6 százaléka. Jóllehet a kormány tavaly novemberben felemelte az eredeti 4,22 ezer milliárdos idei hiánycélt 5 ezer milliárdra, de a költségvetési törvényt nem módosították emiatt. Ha megtették volna, akkor is 68 százalékos lenne a hiány, ami ugyancsak messze van az időarányos teljesüléstől. A hiány elszállását márciusban a gazdáknak nyújtott 150 milliárdnyi támogatás, a 13. és 14. havi nyugdíj első részletére kifizetett 700 milliárd és az adókedvezmények miatti 60 milliárdos bevételkiesés okozta.
7. KÖLTSÉGES REZSISTOP
Két nappal a választások előtt 93,2 milliárd forintot csoportosított át a kormány a büdzsében a rezsistop-fenntartás költségeire. A pénzt a villamosenergia- és földgázszolgáltatók – az állami tulajdonú MVM, a német többségi tulajdonú E.ON és a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global – kapják a piaci ár és a lakossági rezsiár közötti különbség kompenzációjára. Erre a célra tavaly 600 milliárdot költött a kormány. A rezsistop költségének csak töredékét fedezi az az összeg, amely az elmúlt másfél évben eladásra kínált ötszáz állami ingatlan értékesítéséből folyt be. Minisztériumi épületeket, irodaházakat, állami telkeket dobott piacra a nemzeti vagyonkezelő. Míg 2023-ig évente 11 és 26 milliárd folyt be az ezekből az államkasszába, tavaly már 50,3, az idei első negyedévben pedig 27 milliárd.
8. A TAVASZ A BARÁTSÁG ÉVSZAKA
Alig észrevehető húsvéti tűzszünettel ajándékozta meg az ukrán front két oldalán harcolókat az orosz elnök. Vlagyimir Putyin fegyvernyugvása, amelyre az ukránok is rábólintottak, szombat délután kezdődik és vasárnap este ér véget. A háború vége azonban nem került közelebb: az ukrán elnök reményei szerint az elkövetkező hónapokban talán odáig eljutnak, hogy legyenek megint háromoldalú orosz-ukrán-amerikai tárgyalások. Volodimir Zelenszkij arról is beszélt, hogy még tavasszal befejezik a Magyarországot orosz olajjal ellátó Barátság-vezeték megjavítását.
9. LEGALÁBB BESZÉLŐ VISZONYBA KERÜLTEK
Miközben érkeznek Pakisztánba az amerikai és az iráni vezetők, hogy az első közvetlen tárgyalásaikon tartós békévé emeljék a kéthetes tűzszünetet, továbbra is hatalmasak az ellentétek az álláspontok között. Az amerikai elnök szerint például nem úgy szólt a tűzszüneti megállapodás, hogy Irán csak alaposan ellenőrizve engedi át a hajókat a Hormuzi-szoroson. Donald Trump szerint ez nem megnyitás. Irán szerint viszont az nem béke, hogy Izrael tovább folytatja a háborút Libanonban, bár amerikai nyomásra most az izraeli kormányfő megígérte, hogy visszavesz a több száz halottat követelő légicsapásokból, sőt hajlandónak mutatkozott a tárgyalásokra is az északi szomszéd vezetőivel. Közben Európa több országában is kormányellenes tiltakozások voltak az elszállt üzemanyagárak miatt.
10. TRUMP PEKING LEGJOBB PR-OSA
Az amerikai elnök fáradságos munkával elérte, hogy az európaiak többsége ma már inkább fenyegetést, mint szövetségest lásson az Egyesült Államokban, amelynél még Kínának is jobb a megítélése. Az EU legnagyobb országaira kiterjedő közvélemény-kutatás szerint Washingtont az európaiak 36, Pekinget 29 százaléka látja fenyegetésnek. A leginkább Amerika-ellenesek a spanyolok és az olaszok, míg sárga veszélyt leginkább a franciák látnak. Az igazi európai egységet fenyegetettség tekintetében Moszkva hozza össze, hetven százalékos összeurópai elutasítottsággal, amely persze szintén széles skálán mozog minden második olasztól tízből kilenc lengyelig.
