1. MAGYAR BEILLESZKEDETT
Másfél év után először sikerült Ukrajnával kapcsolatos zárónyilatkozatot elfogadni egy uniós csúcstalálkozón. A változás oka a magyar kormányváltás: az első uniós csúcstalálkozóján részt vevő Magyar Péter ugyanis már nem blokkolta a nyilatkozatot, igaz, azt hangsúlyozta, hogy az ő kezdeményezésére kivették belőle azt a részt, amely a gyorsított csatlakozás lehetőségét villantotta volna fel Kijevnek. Magyar egy másik emblematikus ügyben is tartalmilag a Fideszéhez hasonló, de sokkal kompromisszumkészebb álláspontot képviselt, amikor csatlakozott 18 másik tagállam vezetőjéhez azt sürgetve, hogy minél előbb hozzanak létre az unión kívül az illegális migránsok visszatoloncolására szolgáló központokat. Magyar a csúcshoz kapcsolódóan tárgyalt a visegrádi országok vezetőivel is, akik elfogadtak egy jövő hétre szóló gödöllői meghívást és megígérték a kapcsolatok szorosabbra fűzését, jóllehet közülük a cseh és a szlovák kormányfő is Orbán Viktor legszorosabb európai szövetségesének számított.
2. ORBÁN HELYETT MAGÁT VÉDI
Negyvenkét jogtudós, illetve egyetemi oktató nyílt levélben kéri a közjogi tisztségviselők leváltását, amire Magyar Péter ígéretet tett és már többször felszólította az állami vezetőket a távozásra. Az egyetemi emberek azzal érvelnek, hogy a NER nem demokrácia, hanem az autokrácia egy formája volt, amelyért felelősek ezek a vezetők is. Ezt a tiszás álláspontot támogató közös véleményt nem osztja a vele vitába szálló Hack Péter alkotmányjogász, aki a kollektív büntetés veszélyeire utal. Eközben Sulyok Tamás államfő – aki saját eltávolítását megtámadó beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz – némi fenntartással, de aláírta azt a törvényt, amely nyolc évben maximálja a miniszterelnöki hatalom gyakorlását. Sulyok szerint ugyan európai összevetésben szükségtelen ez a szigor, ám szerinte sem visszamenőleges hatályú a korlátozás.
3. AZ ERŐS FORINT MIATT MÁR VAKARÓZNAK AZ EXPORTŐRÖK
Közel ötéves csúcsra erősödött a forint: a héten 350 alá is benézett az euró árfolyama, ilyen erős a magyar deviza legutóbb 2021 szeptemberében volt. A forint szárnyalását továbbra is a választás utáni javuló befektetői hangulat, az uniós pénzekkel és az euróbevezetéssel kapcsolatos optimizmus, valamint a kedvezőbb nemzetközi kockázatvállalás hajtja. Március óta körülbelül 40 forintot erősödött a hazai fizetőeszköz. Ez ugyan a lakosságnak és az infláció letörésének kedvez, az exportáló cégeknek viszont már fájhat: a külföldi bevételek forintban kevesebbet érnek, ami ronthatja a profitmarzsokat egy erősen exportorientált gazdaságban. Ez különösen az alacsony árréssel dolgozó exportőröknek lehet fájdalmas: például ahol az értékesítés nyeresége 10 százalék alatt van, ott egy 10 százalékos forinterősödés már veszteségessé teheti a működést. Az elemzők szerint rövid távon még kitarthat az erős szint, de később jöhet némi korrekció, különösen ha a jegybank lazítani kezd.
4. FIZETÉSI HALADÉK A FŐVÁROSNAK
Októberig haladékot kapott a 86 milliárd forint szolidaritási hozzájárulás befizetésére a főváros. A pénzügyminiszter rendelete azzal a feltétellel törli el a szolidaritási hozzájárulás esedékes áprilisi és júliusi részleteit, hogy az önkormányzat október közepéig a teljes összeget befizeti. Kármán András a főváros nehéz anyagi helyzetével és a működőképességének megőrzésének érdekével indokolja a fizetési kötelezettség átütemezését.
5. A MATOLCSY-CSALÁDTÖRTÉNET SÖTÉT FOLTJAI
Matolcsy Ádám dubaji cégében kötött ki május végén egy milliárdos értékű, egykori MNB-alapítványos Vörösmarty téri ingatlan. Az egykori Luxus Áruház épületében található iroda az alapítványos körből kikerülve előbb a Matolcsy-barát Száraz István érdekeltségébe, majd az alapítvány lengyel leágazásához, onnan ismét Szárazék körébe vándorolt, végül Matolcsy cégében landolt. Közben az MNB három olyan ingatlant hirdetett meg eladásra, amelyeket még Matolcsy György hivatali ideje alatt vásároltak és újítottak fel 36,5 milliárd forint ráköltéssel. A balatonakarattyai, valamint a két budai várbeli épületegyüttest most összesen 23 milliárdos kikiáltási áron hirdették meg, ami jelentős veszteséget jelent az MNB-nek. Mindezek után nem meglepő a kecskeméti közgyűlés tegnapi döntése Matolcsy György díszpolgári címének visszavonásáról. Az indokolás szerint méltatlanná vált rá.
6. FELROBBANT A BEFOLYÁS-LISTA
Magyar Péter vezeti az 50 legbefolyásosabb magyar új toplistáját, amelyen Orbán Viktor már csak negyedik, rajta kívül pedig csak Gulyás Gergely került fel rá (30. helyen) a Fidesz politikusai közül, míg a Tiszából huszonegy politikus is szerepel rajta. A kormányváltás olyannyira átrendezte az erősorrendet – amely azt mutatja, az elit tagjai mennyire képesek pénzt és más hatalmi erőforrásokat mozgósítani céljaikhoz –, hogy az első ötven közé 27 új szereplő került be. Az új miniszterelnök mögött Csányi Sándor bankár-üzletember és Kapitány István miniszter áll, Hernádi Zsolt Mol-vezér az ötödik, Varga Mihály jegybankelnök hatodik, az első tízben szerepel még Orbán Anita és Ruff Bálint miniszter is. Éppen a lista közepén található a több tiszás minisztert megelőző Gulyás Márton Partizán-frontember (25.), ahogyan a labdarúgó Szoboszlai Dominik is megjelent (34.) a rangsorban, rögvest maga mögé utasítva Majoros Péter Majkát, Baukó Azahriah Attilát és Nagy Ervin színészből lett minisztert.
7. ÚJ MEGRENDELŐ A RÉGI GYILKOSSÁGBAN
Perújítást kezdeményezett a védelem a Fenyő-gyilkosság ügyében, amelyben a felbujtóként elítélt Gyárfás Tamás üzletember börtönbüntetését tölt. Gyárfás védői újabb tanúkat találtak, akik tisztáznák a volt úszóelnököt a vád alól, ahogyan az életfogytiglanra ítélt maffiózó Portik Tamás is nyilatkozatot tett állítólag arról, hogy pénzért terelte a gyanút Gyárfásra. Az ügyvédek mindezek alapján azt állítják, az egykori sajtómágnás Fenyő János lelövését nem médiabeli riválisa rendelte meg, hanem a sajtópiacon szintén érdekelt, 2018-ban elhunyt egykori bankár, a Postabank-vezér Princz Gábor. A hétéves büntetését töltő Gyárfás védői szerint a közvetett bizonyítékokra épülő ítélet alapjaiban dől meg a három új nyilatkozattal, tanúvallomással.
8. MOSZKVÁBA ÉRT A HÁBORÚ
A háború kezdete óta a legnagyobb légitámadást intézte Oroszország ellen Ukrajna: 24 órán belül mintegy ezer drónt indítottak el, s bár többségüket leszedte az orosz légvédelem, a maradék is elég volt ahhoz, hogy sűrű fekete füstbe borítsa Moszkvát. Az ukránok fő célpontja ugyanis az orosz főváros volt, azon belül is az ország egyik legnagyobb olajfinomítója. A sikeres akció minden eddigieknél közelebb vitte az orosz hátországban élőkhöz a háborút, csakúgy mint az a tény is, hogy az energetikai létesítményeket ért támadások miatt egyre több orosz régióban vezetnek be korlátozást a vásárolható üzemanyag-mennyiségre.
9. HÁZON BELÜL A FARKAS
Most már tényleg meg vannak számlálva a napjai Keir Starmer brit kormányfőnek, miután legnagyobb pártbeli riválisa megnyerte az időközi választást, amelyre azért volt szükség, hogy a miniszterelnök kihívója lehessen. A munkáspárti Andy Burnham eddig Manchester főpolgármestere volt, de a briteknél csak parlamenti képviselőből lehet kormányfő, ezért elindult az időközin, amelyet viszonylag simán meg is nyert az amúgy országos szinten vezető jobboldali populista Reform párt jelöltjét legyőzve. Burnham következő lépése a megfelelő számú támogató összegyűjtése lesz a munkáspárti frakcióban, miközben a roppant népszerűtlen Starmer fogadkozik, hogy nem távozik harc nélkül.
10. POKOLI HŐSÉG VÁRHATÓ
Durva hőhullám érkezik Magyarországra, a következő napokban tartósan 30 fok felett lesz a hőmérséklet 36–37 fokos maximumokkal. Az országos tisztifőorvos szombattól jövő hét keddig másodfokú hőségriasztást rendelt el az ország egész területére. A hirtelen felmelegedés különösen megterhelheti a szervezetet, ezért fontos, hogy felkészüljünk a kánikulára, és fokozottan figyeljünk idős hozzátartozóinkra és a saját egészségünkre is – figyelmeztet a népegészségügyi központ.
