1. A PÉNZEK ÉS AZ ÜGYÉSZEK IS JÖHETNEK EURÓPÁBÓL
Az EU pénzügyminiszterei elfogadták a magyar kormány új helyreállítási tervét, ezzel az utolsó jogi akadály is elhárult, hogy Magyarország megkapjon tízmilliárd eurónyi befagyasztott uniós forrást. A tízmilliárd eurós csomag körülbelül 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból és 3,5 milliárd eurónyi hitelből áll. Ugyanakkor gyakorlati akadály még maradt, hiszen augusztus végéig meg kell hozni az összes ígért jogszabályváltozást, szeptember végéig pedig be kell nyújtani a fizetési igényeket, hogy még az év vége előtt megjöjjön a pénz. Közben az unióban arról is döntöttek, hogy elfogadják Magyarország csatlakozását a brüsszeli pénzek felhasználását vizsgáló Európai Ügyészséghez, amelynek így mi leszünk a 25. tagja.
2. CSÚCSON A JEGYBANK DEVIZATARTALÉKA
Májusban új történelmi csúcsra, 61,1 milliárd euróra emelkedett a Magyar Nemzeti Bank devizatartaléka, majd júniusban kicsit csökkent az összeg. A következő hónapokban várhatóan tovább növekszik a tartalék, az év végére akár a 70 milliárd eurót is meghaladhatja. Magyarország devizatartaléka 2025 elején még 45 milliárd euró volt, másfél év alatt a harmadával bővült. A tartalék felhalmozása összefügghet az euróbevezetési tervekkel.
3. A DEMOKRÁCIA VÉDELMÉÉRT TÜNTETETT A FIDESZ
Pár ezren tüntettek a Sándor-palota előtt csütörtök este, Sulyok Tamás köztársasági elnök leváltása és a közmédia hírszolgáltatásának felfüggesztése ellen tiltakozva. Bár buzdított a részvételre, Orbán Viktor volt kormányfő nem jelent meg a „Stop önkény!” mottóval tartott tüntetésen, mert „elvitte volna a fókuszt” a köztársasági elnök ügyéről, így a fő szónok Áder János korábbi államfő volt, aki alkotmányellenesnek nevezte utóda tervezett leváltását. Áder – sok Deák Ferenc- és Bibó István-idézettel – arról beszélt, mit jelent szerinte a jogállam: a hatalommal való visszaélés tilalmát és a tisztességes eljáráshoz való jogot többek között. Felszólalt Osztie Zoltán plébános is, az új kormányról azt mondta, hogy az fasiszta és kommunista módszereket idéző, másokat bemocskoló, megfélemlítő politikát folytat. Osztie beszédétől utóbb elhatárolódott az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye.
4. MEGDÖBBENT A MINISZTER
Ruff Bálint szerint 2016 után az Orbán-kormányzás fő célja már nem a szakpolitika, hanem „más emberek gazdagítása” volt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az állam több ezer milliárd forintot költött szűk üzleti körök felhizlalására, ezért napokon belül újabb vizsgálatok és feljelentések jöhetnek. Ruff példaként a katonai ipar egyes ügyeit és az autópálya-koncessziót említette, szerinte több, korábban titkosított kormányhatározat is közpénzek elrejtését szolgálta. A miniszter döbbenetesnek tartja a különböző ügyletek minőségét és mennyiségét. Közben a kormány feljelentést tett az NMHH egyik 2024-es szerződése miatt is: a hatóság 31,2 milliárd forintot fizetett volna adattörlési kódokért, miközben a kabinet szerint a szolgáltatás valójában csak töredékébe kerülhetett.
5. AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI FEJLESZTÉSEKEN IS NAGYOT KASZÁLTAK
Az Orbán-kormány által tavaly bevezetett energiahatékonysági kötelezettségi rendszeren (EKR) is neresek nyerészkedtek. Bessenyei István, tavaly júniusban egy nappal korábban lépett be a Carambola Trade cégbe, mint ahogy hatályba lépett az EKR lakossági korszerűsítéseket érintő módosítása, amely átirányította a pénzt: az energiakereskedőknek a korábbinál több megtakarítást kellett felmutatniuk és ennek egy részét már lakóépületek felújításából kellett elérniük. A neres cég pedig éppen az EKR rendszerhez kapcsolódó szolgáltatások szakmai támogatásával foglalkozott, 2023 végén alapították, ’24-ben még nem volt bevétele, 2025-ben pedig már ötmilliárd forint árbevétel mellett 436 millió forint adózott eredményt ért el mindössze két alkalmazottal.
6. TÉRKÉPRE GYŰJTIK AZ AZBESZTSZENNYEZÉST
Interaktív azbeszttérképet indított a Greenpeace, amely lakossági jelzések alapján mutatja azokat a magyarországi, ausztriai és más országbeli helyszíneket, ahol azbesztszennyezésre gyanakodnak. A térképen már láthatók a Greenpeace és a hatóságok által ismert szennyezett területek és azok is, ahol már megtörtént a kármentesítés. A Greenpeace szerint „továbbra sem nyilvános, milyen döntések születtek a magyar-osztrák azbesztügyi munkacsoportban és a Tárcaközi Azbeszt Munkacsoportban”, és nincs intézkedési terv és segítség az érintett lakosság és önkormányzatok számára, ezért közérdekű adatigényléssel kérik a Miniszterelnökségtől az azbesztügyi munkacsoportok döntéseit, jelentéseit, valamint az azbesztmentesítésre vonatkozó dokumentumokat. Felmerült a gyanú, hogy a Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasútvonal töltésébe is kerülhetett azbesztes kő, a GYSEV vizsgálatot indított.
7. EGYMÁS UTÁN ZÁRNAK BE A VENDÉGLÁTÓHELYEK
Egyre több vendéglátó üzlet húzza le a rolót, míg 2023 és 2024 vége között naponta három-négy üzlet zárt be, addig az elmúlt időszakban már napi négy-öt. A vendéglátók ipartestületének felmérése szerint az üzletbezárások leginkább az italüzleteket, kávézókat, zenés-táncos szórakozóhelyeket, éttermeket, büféket és gyorséttermeket érintették, legkevésbé pedig a cukrászdákat. Tavaly év végén közel 41900 vendéglátóhely működött az országban, az egy évvel korábbinál 1700-zal, a 2019-esnél pedig 9500-zal kevesebb. 2025-ben a vendéglátó üzletek forgalma elérte a 2924 milliárd forintot, az egy évvel korábbit 0,7, a 2019-est 1,4 százalékkal haladta meg. A vendéglátásban dolgozók átlagkeresete az egyik legalacsonyabb az ágazatok között, tavaly a nemzetgazdasági átlag hatvan százaléka (nettó 294 ezer forint) volt.
8. NÉPAUTÓ NÉP NÉLKÜL
Eddig is lehetett tudni, hogy bajban van a német autóipar, de hogy mekkorában, az az elmúlt napokban lett világos, ahogy egyre derültek ki, milyen kétségbeesett lépéseket tervez a legnagyobb német autógyár a teljes megsemmisülés elkerülésére. A Volkswagen világszerte százezer ember elbocsátását tervezi, bezárná négy németországi üzemét, s az eddigi modellek felét megszüntetné. A szakszervezetek föl vannak háborodva és elfogadhatatlannak tartják a drasztikus intézkedéseket, bár nekik sincs ötletük, mit lehetne tenni a Kínából az ottani autógyártók, az Egyesült Államokból pedig az ottani vámok miatt kiszoruló Volkswagennel.
9. EGZOTIKUS VIZEINK LETTEK
A klímaváltozás újabb veszélyes következményeként a Szuezi-csatornán átjutott veszélyes trópusi halfajok terjednek egyre jobban a Földközi-tengerben, olyannyira, hogy a görög állam most pluszpénzekkel igyekszik rávenni a halászokat a betolakodók gyérítésére. A jövevények a csontot, sőt a fémet is képesek átharapni, nem is beszélve a halászhálókról, így befogásuk nehézkes és sokba kerül, ráadásul a gömbhal szervezete halálos mérget tartalmaz, így nem is fogyasztható, hanem veszélyes hulladékként kell elégetni. A görög halászok most kilónként öt euróért adhatják le megsemmisítésre a halakat, hasonló rendszer működik már Cipruson és Törökországban is. Egyes strandokon pedig úszó kerítésekkel védik a fürdőzőket a gömbhalak harapásától. A másik veszélyes jövevény a tűzhal, amely tele van mérgező tüskékkel, igaz, ha ezeket sikerül elkerülni, akkor legalább maga a hal ehető.
10. A FRANCIÁK MÁR NÉGY KÖZÖTT
A végső győzelemre is esélyes Franciaország az első elődöntős a focivébén, miután Mbappéék nagyon simán, 2–0-ra verték Marokkót. A francia sztár kihagyott egy büntetőt is, de később betalált, így nyolc góljával utolérte Lionel Messit a góllövőlistán – az argentinok vasárnap hajnalban játszanak a legjobb négy közé jutásért. A franciák az elődöntőben a Belgium–Spanyolország párharc győztesével találkoznak. Közben a Ferencváros is jól kezdte az európai kupaszezont: az Európa-liga-selejtező első körében 2–1-re nyert a szerb Vojvodina otthonában, így előnyből várhatja a jövő heti visszavágót.
