1. INDUL A VAGYONVISSZASZERZÉS
Az országgyűlés ma döntött a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállításáról, amelyre a törvény indoklása alapján „a demokratikus újjáépítés folyamatában elengedhetetlen, közvagyont érintő korábbi visszaélések” miatt volt szükség a kormánytöbbség szerint, amely 143 igen és 47 nem szavazat mellett hozta létre a szervezetet. Az NVVH új típusú intézmény a magyar közjogban, egyszerre rendelkezik közigazgatási, nyomozási, ügyészi és vagyonvisszaszerzési jogosítványokkal, elnökét és helyetteseit harminc napon belül választja meg a parlament. Az új hivatalt a Fidesz frakcióvezetője „politikai erőszakszervezetnek” nevezte, Bóka János szerint a „Tisza ÁVH-ja” a jövőben bárkit megfigyelhet és tönkretehet. A mai üléstermi vitában egyébként Forsthoffer Ágnes egy hónappal ezelőtti konfliktusa után az őt helyettesítő házelnök, Hallerné Nagy Anikó is figyelmeztette Magyar Pétert, hogy viselkedésével ne zavarja a szavazást.
2. ÚJABB FIDESZ-SZERVEREK AZ ÜGYÉSZEKNÉL
Nem múlik el ülésnap ellenzéki kivonulás nélkül, ezúttal a Fidesz-frakció azért hagyta el az üléstermet, mert megvonták a szót Hankó Balázs képviselőjüktől, a volt kulturális miniszter ezután kikérte magának, hogy a kormányoldal folyamatosan börtönnel fenyegeti, miközben ismét koncepciós eljárásnak nevezte az NKA-ügyet, amelyben még miniszterként milliárdokat osztott szét Fidesz-szimpatizáns szervezetek és kulturális szereplők közt a választási hajrában. Ráadásul Bóka János frakcióvezető jelezte, Hankó felszólalása közben megjelentek az ügyészek a frakció szervereit tároló teremben. Az ellenzéki pártok rendkívüli házbizottsági ülést kezdeményeztek politikusaik felszólalásainak korlátozása miatt, ami ma is folytatódott, ezúttal Takács Pétertől vették el a szót, mire Rétvári Bence KDNP-frakcióvezető kitiltaná a parlamentből a trógerezést és a hazaárulózást.
3. BÚS BALÁZS ÚJABB MEGGYANÚSÍTÁSA
Az NKA támogatási botrány miatt a szegedi Csillag börtönben előzetes letartóztatásban lévő NKA-alelnök, Bús Balázs egykori óbudai fideszes polgármesterként a fővárosi, többpárti, korábbi polgármesterek sorát érintő korrupciós ügyben szintén gyanúsított, ahol 33 főre emelkedett a gyanúsítottak száma. Bús bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítják, az ügyészség szerint 2011 és 2020 között legkevesebb 150 millió forint kenőpénzt kapott a tökélyre fejlesztett kétszintes vesztegetési rendszerben. Közben az úgynevezett Zsolti bácsi-ügyben is van fejlemény, a szerinte pedofil politikust az egykori Szőlő utcai nevelőintézeti fiú tiktok oldalán megnevezte, amire a Fidesz-KDNP „Semjén Zsolt nyilvánvaló rágalmazása miatt” büntetőjogi lépéseket ígért, a fiú orvosi megfigyelés alatt van, mert posztjában saját halálára is utalt.
4. ORBÁNÉK KAMPÁNYKÖLTÉSI REKORDJA
Minden idők legtöbb közpénzét költötte idén választási kampányra az Orbán-kormány. Bruttó 22,2 milliárd forintba került a „Nemzeti Petíció”, de a kérdőívet csak 1,8 millióan töltötték ki. Ez volt az a petíció, amivel az orosz–ukrán háború finanszírozása és a rezsiárak háború miatti emelése ellen lehetett tiltakozni. Egy másik közpénzégetésre is most derült fény: Kovács Katalin sukorói kajak-kenu akadémiájának nem kellett eddig bérleti díjat fizetni, mert Kovács férje, Schmidt Ádám volt sportállamtitkár mentesítést adott. Az akadémia üzemeltetése tavaly több mint 3 milliárdba került. Elrendelték az akadémia átvizsgálását és augusztustól bérleti díjat kell fizetnie.
5. AZ NKA-BOTRÁNY ÚJABB MORZSÁI
Eddig egyszer adták elő Orbán János Dénes nagyoperettjét, a Dankó Pistát, ami 45 millió forintos jegybevételt hozott, viszont 650 milliós állami támogatást kapott a Hankó Balázs vezette kulturális minisztériumtól április 9-én, a választás előtt néhány nappal. Most azt is vizsgálják, hogyan tudta az operettszínház a támogatást felhasználni a hetekkel korábbi bemutatóra. Az Edda frontembere, Pataky Attila is rosszul járt a Fidesz választási bukásával és az NKA-botránnyal, ő is bukta az állami támogatást, miután Tarr Zoltán kulturális miniszter valótlan adatközlésre hivatkozva visszavonta tőle az országos turnéra megítélt 100 milliós és az Aréna 2026 koncertre adott 150 milliós támogatást.
6. NINCS ÚJABB KONCESSZIÓ A NERESEKNEK
Túlárazás miatt eredménytelennek nyilvánította a kormány az M86-os és M87-es gyorsforgalmi utak koncessziós pályázatát: nem építhet dupla áron gyorsforgalmi utat Szombathely környékén se Szijj László, se Mészáros Lőrinc. Szijjék kilométerenként és évente 1,6 milliárd forintos ajánlatot tettek, Mészáros cége pedig 1,4 milliárdosat. A koncesszió része lett volna a Csornát és Szombathelyt összekötő M86-os Körmendig tartó meghosszabbítása, az M87-es pedig az utóbbit kötötte volna össze Kőszeggel. Az olcsóbb ajánlatot adó Mészáros cége összességében kilométerenként 8,6 milliárdért épített volna, miközben a közép-európai ár jelenleg 4-5 milliárd. Kiderült közben, hogy az Orbán-kormány a választások előtti két hónapban csaknem 120 milliárdért kötött három irodaház-vásárlási szerződést Garancsi István érdekeltségeivel. A legutolsó 30 milliárdos megállapodást 11 nappal a voksolás előtt írták alá.
7. CIVIL TÁMADÁS VITÉZY ELLEN
Ugyan már korábban is szembefordultak egymással egykori szövetségesként, mégis meglepő helyről kapott szakmai kritikát a közlekedési miniszter. A Városi- és Elővárosi Közlekedési Egyesület azt állítja, „Vitézy Dávid vérgőzös bosszúja” okozta a Hungaroring hétvégi közlekedési káoszát. A VEKE szerint súlyosan alultervezett volt a Magyar Nagydíj közösségi közlekedési kiszolgálása, miközben már 2018-ban kész terv volt egy közvetlen mogyoródi vasúti kapcsolat kiépítésére a HÉV felől, ám azt még fideszes államtitkárként Vitézy állította le és törölte, vagyis Lázár Jánoshoz hasonlóan viselkedett, miközben „szelfizésben és jópofizásban erős”. Vitézy erre reagálva a VEKE-t „szebb napokat látott, immár Lázár felé elfogult” szerveződésnek nevezte, s azt állította, ő próbálta megmenteni Lázárral szemben a beruházást, viszont évi egy nap miatt állandó kötöttpályás kapcsolatot építeni a Hungaringgel értelmetlen.
8. PUTYINTÓL MEGINT MEGKAPTUK KÁRPÁTALJÁT
Természetesen az új brit kormányfőnek az ukrán elnök lett az első hivatalos vendége, mint ahogy az előző brit miniszterelnök utolsó útja is Kijevbe vezetett – mutatva, hogy London az ukránok leghűbb szövetségese. Volodimir Zelenszkij Washington felé félúton állt meg, az Egyesült Államokban Donald Trumppal is fog találkozni. Közben az EU már a 21. büntetőintézkedés-csomagnál tart az oroszok ellen, bár az orosz elnök nem tett le arról, hogy megpróbálja megbontani az Ukrajna melletti európai kiállást. Vlagyimir Putyin egy nyilatkozatában arról beszélt, hogy Ukrajna egy-két évtizeden belül el fogja veszteni nyugati területeit, amelyek vissza fognak kerülni a lengyelekhez, a románokhoz és a magyarokhoz.
9. SZIGORÚAN ELLENŐRZÖTT PÁLYAUDVAROK
Németország összes vasútállomásán betiltják az alkohol fogyasztását, hátha így kevesebb atrocitás éri a kalauzokat és az utasokat. Az utóbbi időben inkább pontatlanságáról és rossz közbiztonságáról hírhedt német vasút vezetése azután döntött így, hogy egy részeg utas úgy megverte az egyik jegyellenőrt, hogy az lezuhant a mozgó vonatról. Eddig is voltak tiltások pár tucat pályaudvaron és ezek állítólag javítottak a helyzeten, ezt terjeszti ki a mostani intézkedés október közepétől mind az 5400 állomásra.
10. KIS SZÜNET, KI TUDJA, MEDDIG?
A hétvége óta szünetelnek az Irán elleni amerikai támadások, amit most Donald Trump azzal indokolt, hogy jól haladnak a tárgyalások. Teherán ezen némileg meglepődve közölte, hogy nem igazán folynak tárgyalások, inkább csak üzenetváltásokról lehet beszélni, mindenesetre amíg az amerikaiak nem lövik őket, addig ők is visszafogják magukat. A csendnek hála az olaj ára megint visszament 90 dollár alá. Közben némileg összeért az ukrajnai és az iráni háború: az ukránok ugyanis dróntámadást intéztek a Kaszpi-tengeren egy iráni hajó ellen, amely állításuk szerint fegyvert vitt az oroszoknak. A robbanásban egy iráni tengerész meghalt, a drónexportja miatt az oroszok egyik legfontosabb partnerének számító Irán pedig megfenyegette Kijevet.
