1. ITT A HŐSÉG, LEÁLL PAKS
Megérkezett a nyár második kegyetlen hőhulláma Magyarországra is, mától harmadfokú hőségriadó van érvényben, a 37-38 fokos kánikula legalább egy hétig tart majd. A miniszterelnök már bejelentette, hogy a paksi atomerőmű történetében először a héten a teljes leállás is bekövetkezik, mert a Duna alacsony vízszintje miatt a hűtést nem tudják biztosítani, az áramkiesés miatt az MVM takarékos fogyasztást kér a lakosságtól, a nagyfogyasztók áramkorlátozására pedig krízisterv készült. A vízművek közben arra kérte az embereket, ne sétáljanak a kiszáradt Duna-mederben, mert ivóvízbázisok vannak ezeken a területeken. Magyar Péter dühödten reagált az Orbán Viktor által igeforrásnak nevezett Vadhajtások gúnyolódásán a rendkívüli helyzetben. A hőség elől az Adriára sem lehet menekülni, Horvátországban vörös riasztást adtak ki, mert a tengerpart nagy részén 40 fokos csúcshőmérsékletek jönnek.
2. KLEBELSBERG LEFOKOZVA
Az oktatási rendszer teljes átalakításáról döntött mai ülésén a kormány. Ennek jegyében a Klebelsberg Központ kiemelt kulcspozíciója megszűnik, a csúcsszervezetből oktatáskutatási háttérintézmény lesz, 2027-től az oktatási irányítás közvetlenül a minisztérium alá tagozódik. Nem maradnak érintetlenül a tankerületek vezetői posztjai sem, augusztus 20-án az összes igazgatói állásra nyílt pályázatot írnak ki, az egyeztetésbe pedig bevonják a polgármestereket is, tehát a központosítás csökken. A változásokat bejelentő miniszterelnök szerint a helyzet súlyos az ágazatban, több ezer állás betöltetlen, s csak 2025-ben 27 milliárdos kiegészítő támogatást kellett adni a tankerületeknek a közüzemi díjak kifizetésére, miközben már egymilliós beszerzésekről sem dönthettek önállóan. A kormány arról is döntött, hogy szaktárgyat csak szaktanár oktathat, ne szülők újítsanak fel iskolai mosdókat, s szükség esetén legyen gyógypedagógus egy intézményben.
3. BŐVÜLŐ GAZDASÁG, KÜLKER TÖBBLETTEL
A második negyedévben a magyar gazdaság bővülése elmaradt a várakozásoktól, csupán 0,4 százalékkal haladta meg az előző negyedévit, az előző év azonos időszakához képest 1,7 százalékos volt a GDP-növekedés. A lakossági fogyasztás lendülete, a szolgáltatások bővülése és az ipar teljesítménye hatott pozitívan, míg a fellendülést az építőipar visszaesése és az agráriumot érintő nehézségek fékezték. A magyar külkereskedelem júniusi adatai óriási, 1305 millió eurós többletet mutatnak, 519 millió euróval meghaladva az egy évvel korábbit. Júniusban az export értéke 21 százalékkal, az importé 18 százalékkal nőtt, az év első felében pedig az export összesen 81,2 milliárd, az import 76,2 milliárd eurót tett ki.
4. LEZUHAN A TŰZIFA ÁFÁJA
Ősztől a jelenlegi 27-ről 5 százalékra csökkenti a kormány a tűzifát terhelő általános forgalmi adót a fával fűtők anyagi terheinek enyhítése érdekében. Elsősorban a kistelepüléseken élő, alacsonyabb jövedelmű vagy rosszabbul szigetelt házakban lakó családokat akarják ezzel segíteni. Az áfa csökkentéstől azt várja a kormány, hogy az majd lecsökkenti a tűzifa piaci árát a fűtési szezon előtt.
5. ÁLLAMFŐT JELÖLT A MI HAZÁNK
A baloldali Schiffer András ügyvéd alkotmánybírói jelölése után a köztársasági elnöki posztra sem saját soraiból találta meg jelöltjét a radikális jobboldali Mi Hazánk. Az ellenzéki párt ugyanis az általuk „pártfüggetlennek” nevezett klímaszkeptikus energiajogász-közgazdászt, a korábbi fideszes digitális polgári kör-alapító Tóth Mátét nevezte meg támogatottjaként államfőnek. Tóth a rezsivédelmi polgári kör frontembere volt a kampányban, s a Mi Hazánkhoz valóban nem volt eddig köze, bár szuverenista nézetei közel álltak Toroczkai Lászlóéhoz. A 42 éves, gyakori médiaszereplő Tóth Máté a bostoni Suffolk Egyetemen szerzett tudományos fokozatot, tizenöt éve tanít a felsőoktatásban, a Magyar Energetikai Társaság alelnöke, gyakorló ügyvéd is, a felkérést szimbolikusnak tartva elfogadta. Eközben sajtóhírek szerint Magyyar Péter és a Tisza kiszemeltjei közül Polgár Judit után Romsics Ignác történész sem vállalta a kormánypárti jelöltséget.
6. ÁLOMÚT LUXUSKIVITELBEN
Egyetlen napra 6,5 millió forintot fizettek ki Szijjártó Péter ötcsillagos luxushotelére Katarban a 2022-es futball-világbajnokság idején – ez csak a sajtó által most kiderített példa a volt külügyminiszter külföldi útjainak csillagászati költéseire, hiszen luxus magánrepülős útjai csak tavaly több mint kétmilliárd forintba kerültek a külügyminisztériumnak. Most kiderült az is, hogy Szijjártó és delegációja 2021-től a kormányváltásig 66 alkalommal vette igénybe külföldön a VIP-várókat, amire összesen több mint 50 millió forintot költöttek. A választás előtt sem sajnálták a pénzt különgépekre, negyed év alatt 255 millió ment el erre a célra, volt, amikor úgy fizettek a bérlésért, hogy végül nem is használták a lefoglalt repülőt.
7. MAGYAR-BAJOR ÚJRA JÓBARÁT
A bajor vezetés egykor a Fidesz-kormány egyik legmegbízhatóbb európai szövetségese volt, de aztán annyira megromlott a viszonyuk, hogy kormányváltás kellett ahhoz, hogy nyolc év után újra magyar-bajor miniszterelnöki találkozót rendezzenek. Magyar Péter Budapesten fogadta Markus Södert, aki elmondta, nagyon örül annak, hogy véget ért a „jégkorszak” és Magyarország visszatér Közép-Európába. A tárgyalások középpontjában elsősorban az ipari-gazdasági együttműködés állt, különös tekintettel az autóiparra, amelynél a németek nagyon szeretnék lassítani Brüsszelben az elektromos autózásra való átállást. A legfontosabb bajor szempontból természetesen a Debrecenben is gyártó BMW, amelynek otthoni vezetői egyébként épp most jelentettek be egy globális tízszázalékos létszámleépítést.
8. HALÁLOSAN GYORS JOGÉRTELMEZÉS
Megrohamozták az afrikai migránsok a Spanyolországhoz tartozó, de Marokkó területébe ékelődött Ceuta városát. Az elmúlt napokban mintegy másfél ezren úsztak be a Földközi-tenger felől. A város vezetése szerint több tucat halottat követeltek a próbálkozások, amelyek egyáltalán nem látszanak alábbhagyni, s amelyek azután kezdődtek, hogy a spanyol legfelsőbb bíróság egy döntésében kimondta, az eddigi gyakorlattal ellentétben nem lehet azonnal visszatoloncolni Marokkóba azokat, akiket a tengeren fognak el, miközben megpróbálnak bejutni Ceutába.
9. LÁNGOKTÓL ÖLELT KONTINENS
Spanyolország kicsit fellélegezhet: megszüntették a Madridtól nyugatra keletkezett erdőtüzek miatti rendkívüli állapotot. Franciaország dél-nyugati részén is sikerült megállítani a lángok terjedését. Mindkét ország történelmének legsúlyosabb erdőtüzein van túl, már ha tényleg túl van, ugyanis a hőmérő higanyszála megint aggasztóan kúszik felfelé. A figyelem így most Görögország felé fordult, ahol Kréta szigetén két tűzoltó vesztette életét, egy harmadik pedig a Peloponnészoszi félszigeten halt meg, miközben próbálta oltani a lángokat.
10. MAGYAR VÍVÓ VÉBÉ-ARANY
Megnyerte a hongkongi vívó világbajnokságot a magyar női kardcsapat, a Battai Sugár, Katona Renáta, Spiesz Anna, Szűcs Luca alkotta négyes az elődöntőben a címvédő franciákat, a fináléban Kínát győzte le, ezzel az elmúlt négy vébéből harmadszor értek fel a csúcsra. Nem sikerült ennyire jól a többieknek a torna, Battai ugyan egyéniben is bronzérmes lett, ahogy a tőröző Dósa Dániel is, ezen kívül két negyedik helyezést értünk el, a Szilágyi Áron vezette férfi kardcsapat mellett a női párbajtőrözők bukták a bronzmeccset, gyengén szerepeltek viszont az olimpiai bajnok férfi párbajtőrözők, sem csapatban, sem egyéniben nem jutottak a nyolc közé. Az éremtáblázaton az olaszok taroltak négy arany, négy ezüsttel, a magyar csapat itt a negyedik lett.