1. MEGEMELJÜK A DUNÁT PAKSNÁL
Azonnal hozzákezdenek a Duna medrében egy fenékküszöb építéséhez a paksi atomerőműnél, hogy ezzel emeljék meg a folyó vízszintjét és kerüljék el az erőmű leállását – jelentette be a miniszterelnök a Paksra kihelyezett kormányülés után. Magyar Péter elmondta, hogy az építkezés a katonaság bevonásával azonnal megkezdődik és éjjel-nappal tart majd, ezen kívül két 80 méter hosszúságú bárkát is készenlétbe helyeztek, hogy ha a vízszint előbb kezdene csökkeni, mint ahogy a fenékküszöb elkészül, azok elsüllyesztésével nyerjenek mintegy húsz centit. A beavatkozások költsége, mintegy hatmilliárd forint, míg a paksi leállás teljes költsége mintegy 50 milliárd lenne havonta. A Duna szintjének mesterséges megemelésével a romániai atomerőműnél is próbálkoztak, ám mostanra kiderült, hogy a sziklák felrobbantásával és a hajók elsüllyesztésével csak bő egy hetet nyertek: bejelentették, hogy az alacsony vízállás miatt teljesen leáll a csernavodai erőmű.
2. KISEBBET FOG PUKKANNI
Jóval olcsóbb, de jóval rövidebb is lesz az idei tűzijáték a korábbiaknál. A kormány közölte, hogy az augusztus 20-i rendezvényekre összesen négymilliárdot szán, míg az előző kabinet még 18 milliárdot tervezett az ünnepi programokra költeni. A tűzijátékot bevallottan elavultnak tartják, így mindössze tízpercesre zsugorodik, előtte viszont lesz kilenc órától egy félórás nagyszabású fényshow.
3. POLITIKAI SORTŰZ BAKA ELNÖKRE
A tatai sortűzperben elfoglalt álláspontja miatt támadja az általa illegitimnek nevezett új államfőt a Fidesz és a KDNP, az ellenzék az 1956-os véres esemény helyszíni emlékművénél koszorúzott Baka András megválasztásakor, míg a Mi Hazánk elnöke a 2006-os utcai rendőri erőszak relativizálásával is vádolja Bakát. Az új köztársasági elnök ugyanis még a strabourgi emberjogi bíróság tagjaként úgy döntött a bírák nagy többségével (de nem mindegyikükkel) együtt, hogy Magyarországon 2001-ben jogtalanul róttak ki börtönbüntetést Korbely János alezredesre, aki ’56-ban parancsot adott a három forradalmár életét kioltó tatai sortűzre. Strasbourg szerint ugyanis nem emberiesség elleni bűncselekmény történt, hanem emberölés, ami viszont azóta elévült. A másik vádpont Baka legfelsőbb bírósági elnöki időszakához kapcsolódik, amikor Baka elutasította a kártérítési igényét a 2006-os rendőri intézkedések egyik elszenvedőjének.
4. FELEMÁSAN SIKERÜLT FALU PROGRAM
Számos falu polgármestere elégedetlen a tízmilliárd forint keretösszegű 2026-os Magyar Falu Program pályázati eredményével. Azt kifogásolják, hogy elhúzódott a pályázatok elbírálása, ami megnehezítette az éves tervezést, és azt, hogy feltűnően aránytalanul osztották el a pénzt. Míg egyes térségek (Vas, Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya és Zala megyében) kiemelt összeghez jutottak, több megye szinte teljesen kimaradt. Például Csongrád-Csanád megyében csupán három, míg Hajdú-Biharban csak négy falu nyert, ami akár hatvanszoros különbségeket is jelenthet az egyes régiók elosztásában. A polgármesterek azt is nehezményezték, hogy a kistelepülések támogatására szánt összegből korábban átcsoportosítottak más, nem a falvak fejlesztését szolgáló célokra.
5. ÉDES VOLT A VÉG A SZÁZADVÉGNEK
Az előző kormány 2024 és 2026 között 26 milliárd forintot fizetett politikai háttérintézményének, a Századvégnek tanulmányokért, közvélemény-kutatásokért és elemzésekért. A megbízások zömét a Rogán Antal vezette miniszterelnöki kabinetiroda adta, csak a választás előtti három hónapban 7,6 milliárdért rendelt meg tanulmányokat és közvélemény-kutatásokat. Például kétszáz millióért elemezték „a változó politikai törésvonalakat”, amelyhez további háromszáz millióért egy hatvanezer fős kutatást is végeztek. Ugyancsak kétszáz milliót fizettek a „nemzeti identitás és büszkeség” témában készült tanulmányért. A Századvég egységáras rendszerben dolgozott: egy stratégiai tanulmány 51 millióba, egy részletes tanulmány 21 millióba, egy normál hatmillióba, egy gyorstanulmány pedig hárommillióba került. A Tisza-kormány miniszterelnökségén jelenleg azt vizsgálják, milyen ellenszolgáltatást kapott az állam a Századvégnek kifizetett milliárdokért.
6. POFÁTLAN ÉS SZÖRNYETEG
Nem hátrált a parlamenti felállás-vita (és egyszeri ülve maradás) után sem a Mi Hazánk cigányügyben, legalábbis egyik megyei elnöke tovább ütötte a még meleg vasat. Ábrahám Barnabás történész, a radikálisok Komárom-Esztergom megyei vezetője arról írt a közösségi médiában, hogy „döbbenetes látni, hogy a magyarországi cigányok lobbiereje egyre nagyobb és egyre pofátlanabbak is”. Ábrahám szerint a roma holokauszt helyett a cigánybűnözés témájával kellene a parlamentben foglalkozni, a mi hazánkosokkal kiabáló tiszás frakcióvezetőt, Bujdosó Andreát pedig „szörnyetegnek” nevezte. A Mi Hazánk egyébként tovább növelte támogatottságát az Europion felmérése szerint, s immár 12 százalékon állnak a biztos pártválasztók között.
7. ELNÖK A BŐRÖNDÖK KÖZÖTT
Az amerikai elnök elismerte, hogy a múlt havi törökországi NATO-csúcsról kémfilmbe illő repülőgépcsere után távozott, annyira tartottak egy iráni merénylettől. Donald Trump az ankarai reptéren kamerák kereszttüzében szállt be az elnöki különgépbe, ám a másik oldalon titokban egy csomagszállító teherautóba bújt át, amely egy amerikai katonai géphez vitte. A trükk a kritikusok szerint viszont nagy veszélynek tette ki az eredeti gépen utazó kormánydelegáció tagjait és az újságírókat. Közben az Iránnal szövetséges jemeniek az első halálos támadásukat hajtották végre, amióta bejelentették, hogy Iránnal való szolidaritásuk jeleként lezárják a Vörös-tenger déli kijáratát. A négy áldozat egy egyiptomi teherhajó legénysége.
8. NON, MERCI
Franciaországban betiltották a hideghívásokat, vagyis azokat a telefonokat, amikor ügynökök telefonon vagy személyesen becsöngetve próbálnak eladni szolgáltatásokat és termékeket az embereknek. Az egyetlen kivétel, ha az illető előzőleg írásban hozzájárult a megkereséshez. A közvélemény-kutatások szerint a franciák 97 százaléka gyűlöli ezeket a telefonokat, ahogy a tiltást szorgalmazó egyik fogyasztóvédelmi csoport vezetője fogalmazott: a pihenés alapvető jog, és az ember az otthonában nem potenciális vásárló. A legtöbb kritikát nem is Franciaországban váltotta ki a tiltás, hanem Marokkóban, amely a francia nyelvű call centerek központja, s ahol így 50 ezer ember veszítheti el az állását.
9. KÖTELEZŐ PROGRAM A BÍRÁK ELŐTT
Kiskorú veszélyeztetésével vádolják a magyar műkorcsolya történetének első és eddig egyetlen női egyéni Európa-bajnokát, Sebestyén Júliát. A már Gór-Sebestyén Júlia néven saját egyesületében edzősködő 45 éves sokszoros magyar bajnok az ügyészség szerint pszichésen és fizikailag is bántalmazta a rá bízott gyerekeket. Az ügyészség közleménye szerint viszonya a gyerekekkel „a kezdeti harmonikus edző-versenyző kapcsolatot követően rideggé, agresszívvá vált”, ha nem érték el a kívánt versenyeredményt vagy az edzéseken nem teljesítettek megfelelően, akkor bántalmazta és megalázta őket: trágár stílusban kiabált velük, volt, aki felé élvédőt, fémkulacsot hajított. Az ügyészség szerint ezzel veszélyeztette fizikai-érzelmi-erkölcsi fejlődésüket. A vádhatóság az edző ellen felfüggesztett börtönbüntetést indítványozott, és azt, hogy a bíróság határozott időre tiltsa el a kiskorúakkal való foglalkozástól.
10. ARANYIG REPÜLT A KALAPÁCS
Magyar aranyérem a birminghami atlétikai Eb-n: Halász Bence 84,25 méteres új országos csúccsal nyerte a kalapácsvetést. Halásznak ez volt világversenyen már a nyolcadik érme, ám az első arany. Közben elindult az úszó Európa-bajnokság is, Párizsban nyílt vízen a legrövidebb számban Betlehem Dávid aranyat nyert, a két hosszabbikon pedig egy-egy ezüstöt. A nőknél mindhárom számban magyar ezüst lett: Fábián Bettina egyszer, Mihályvári-Farkas Viktória kétszer lett második, a vegyes váltóban pedig harmadik lett a magyar csapat. Az uszodában a Pádár, Ábrahám, Késely, Ugrai összetételű női 4×200-as gyorsváltó ezüstöt szerzett, Kós Hubert pedig már a 200 hát elődöntőjében Európa-csúcsot úszott.
