1. ÖNKÉNY ÉS VÉGELSZÁMOLÁS
Magyar Péter szerint az Alkotmánybíróság döntései, amelyek elutasították a Fidesz beadványait, azt bizonyítják, hogy alkotmányos volt Sulyok Tamás elmozdítása, a 12 éves képviselői cikluskorlát és a 70 éves alkotmánybírói korhatár. Ezzel szemben Bóka János Fidesz-frakcióvezető úgy értékelte a döntéseket, hogy azokkal „tégláról téglára épül az önkény”, amelyet egy „lefejezett és megfélemlített” Alkotmánybíróság hozott meg, a Fidesz viszont folytatja a békés és törvényes ellenállást. És nem csak azt, hanem a választási vereség okainak keresését is, az ellenzéki párt tagságának kiküldött kérdőíven a vezető politikusok alkalmasságát osztályoztatják, így Orbán Viktorét is, a kampány fogadtatását tudakolják, valamint a Fidesz új párttal való felváltására is rákérdeznek. Havasi Bertalan, a Fidesz sajtófőnöke szerint a Fidesz egyre jobb formába lendül, ennek része a Lázár János vezette állapotfelmérés is.
2. A KÖZMÉDIA A KÖZHANG FÓKUSZÁBAN
Elindult Magyarország első interaktív társadalmi egyeztetési platformja, a Közhang, jelentette be Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke, a működő és emberséges Magyarországért felelős kormánybiztos. A Közhang első vitája a közmédia megújításáról szól, ahol éppen most fizettek ki 201 millió forintot végkielégítésre a választások óta távozó vezetőknek és dolgozóknak. Papp Dániel, volt MTVA-vezérigazgató 28 milliót, míg Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató volt vezetője 7 milliót kapott. A közmédia új megbízott vezetése ezeket a végkielégítéseket is vizsgálja a folyamatban lévő átvilágítás során. Nehéz helyzetbe került Kaminski Fanny, a volt kormányfő sajtósa is cége megbízásai miatt, amelyek alapján Orbán Viktor közösségi médiás tartalmait állították elő 2022 óta 4,2 milliárdért. A rendőrség hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz.
3. LÁJKBAN MAGYAR SZÁZ NAPJA
A kormány politikai döntései és a parlamenti kétharmad alkotmánymódosításai mellett a közösségi médiában is szélsebes volt Magyar Péter miniszterelnökségének első száz napja. A kormányfő jól mérhető teljesítményt nyújtott elsődleges fórumán, az immár 1,6 milliós követőtáborral bíró Facebook-oldalán ez idő alatt 545 bejegyzést tett közzé, minden nap átlagosan négyóránként posztolt. Bejegyzései közül 150 szólt az ellenfél Fideszről vagy Orbán Viktorról, ezeket a korrupciós témák követik közel 100 bejegyzéssel. Az eltelt száz nap alatt a közönsége figyelme megfeleződött, a bejegyzések üteme viszont gyorsult, az utolsó hónapban már hat fölé emelkedett a napi posztok száma – a csúcsot az államfőválasztás napja jelentette 11 poszttal. Magyar posztjai rövidek, a felük 176 karakter alatt marad, bejegyzéseire összesen 41,7 millió reakció érkezett, 2,24 millió hozzászólás és 2,2 millió megosztás. Egy átlagos poszt 76 ezer lájkot kapott, a csúcs a három fiáról szóló volt 388 ezer lájkkal.
4. KORMÁNYZATI ÁTVILÁGÍTÁS ALATT A 4IG
A kormány átfogó vizsgálatot rendelt el a magyar állam egyik legjelentősebb stratégiai és informatikai partnerével, a 4iG-vel fennálló pénzügyi, gazdasági és szerződéses kapcsolatok feltárására. Magyar Péter kormányfő tájékoztatása szerint a vizsgálat az állami megrendelésekre, az állami finanszírozásra, az állami garanciákra, az Antenna Hungária körüli tranzakciókra, a Vodafone Magyarország megvásárlásának finanszírozására, a honvédelmi szerződésekre, a műholdprogramra, a hadiipari tulajdonátruházásokra és az ezekhez kapcsolódó állami pénzmozgásokra terjed ki. A 4iG átvilágításának hírére a cég részvényeinek árfolyama több mint 8 százalékot esett. Miután a 4iG is reagált a hírre, és közölte, hogy együttműködnek a vizsgálókkal, részvényeik visszaerősödtek, ma már csak 1,6 százalék a mínusz.
5. HATVAN MILLIÁRDDAL KEVESEBB VESZETT MOHÁCSNÁL
Közel 59 milliárd forintnyi előleget fizet vissza a mohácsi Duna-híd kivitelezője, a Duna Aszfalt, jelentette be Vitézy Dávid, közlekedési és beruházási miniszter. Szijj László cégének az idei választás előtt két nappal 94,3 milliárd előleget utaltak át, miután a kormány 98 százalékra emelte a mohácsi hídra kifizethető előleget. A minisztériummal arról állapodtak meg, hogy havi teljesítésarányos elszámolásra térnek át, és a Duna Aszfalt visszautal 58,6 milliárdot, pont annyit, amennyi értékű munkát még nem végeztek el az előlegből. A projektet eredetileg 295 milliárdra tervezték, amikor a szakma által vitatott tartalommal elindult a beruházás, 371 milliárdba került, mára 451 milliárdra nőtt, főleg a várható forgalom által nem indokolt kétszer kétsávos út kialakítása miatt.
6. FRADIVÁROS FOCISTA LAKÓI
További hatósági vizsgálatokat helyezett kilátásba a sportállamtitkár a Ferencvárosi Torna Clubnak juttatott korábbi 25 milliárdos állami támogatás kapcsán. Kálnoki-Kiss Attila jelezte, a klub a pénzt két részletben 2016-ban és 2017-ben Fradiváros nevű létesítményfejlesztési beruházásra kapta, ám abból „szinte semmi sem valósult meg”, miközben 2022-ben egy kormányhatározat tette lehetővé, hogy a pénz egy részét az FTC működési költségekre fordítsa. A sportállamtitkárság arra várja a magyarázatot, miért költöttek ebből 11,2 milliárdot 2019 és 2024 között 38 magyar és külföldi labdarúgó játékjogának megvásárlására. A pénzt ugyanis így a futballcsapatot működtető cég használta fel, nem pedig a húsz szakosztályt működtető egyesület. Kubatov Gábor FTC-elnök erre reagálva azt írta, máris elküldték a minisztériumnak a jogszerű pénzfelhasználást igazoló dokumentumokat, „Fradiváros ügyével minden rendben van”. A korábbi Fidesz-politikus Kubatov már arról is nyilatkozott, hogy az őszi tisztújításon ismét ringbe száll az FTC elnöki posztjáért.
7. DURVÁN DRÁGULNAK AZ ÜZEMANYAGOK
Szerdától ismét emelkednek a nagykereskedelmi üzemanyagárak. A 95-ös benzin és a gázolaj beszerzési ára egyaránt bruttó 8 forinttal nő. Ha a mostani emelés teljesen beépül a kiskereskedelmi árakba, úgy holnaptól a kutakon a 95-ös benzin literenkénti átlagára elérheti az 592 forintot, a dízelé pedig a 681 forintot.
8. ILYEN BARÁT MELLETT ELLENSÉG SEM KELL
Lejárt az a hatvan nap, amely alatt Irán és az Egyesült Államok vállalta, hogy végleges megállapodást köt, de a béke nem közelebb, hanem távolabb került, s az amerikai elnök már saját szövetségesét fenyegeti bombázással. A korábban feltűnően optimista Donald Trump most éppen maga is úgy véli, hogy Irán nem hajlandó Amerikának elfogadható békére. Az amerikai elnök beszélt az Omán és Irán között folyó tárgyalásokról is, e két ország között fekszik ugyanis a kulcsfontosságú Hormuzi-szoros. Trump figyelmeztette a szövetséges szultánságot, hogy ha az iráni tárgyalásokon szembemegy Amerikával, akkor „a szart is kibombázzák belőle”. Nem jó amerikai szövetségesnek lenni a Távol-Keleten sem. Trump közölte a dél-koreaiakkal, hogy mivel nem segítették Amerikát Irán ellen, s mivel ő amúgy is jóban van az észak-koreai diktátorral, ezért az Egyesült Államok kisebb erőkkel fog részt venni a dél-koreaiakkal közös hadgyakorlatokon.
9. NEM LETT CEUTA 2.0
Meghiúsult az észak-afrikai spanyol terület, Ceuta második elfoglalása. Több száz migráns rohamozta meg a magas kerítésekkel körülvett várost, ám ezúttal – nem úgy, mint jó két héttel korábban – mind a spanyol, mind a marokkói erők készenlétben álltak, és villámgyorsan lekapcsolták az Európába vágyókat. Most halálos áldozat sem volt, ellentétben a július végi incidenssel, amikor százötvenen vesztették életüket. Az akkor átjutott 70-80 ezer emberből pár ezren még mindig nem hagyták el Ceutát, a strandon táboroznak, s most egy tüntetést is tartottak menedékjogot és európai transzfert követelve.
10. TIKTOKOZNI ALKOTMÁNYOS JOG
A francia alkotmánybírák siettek a telefonfüggő fiatalok segítségére, ugyanis megsemmisítették azt a nemrég hatalmas hírverés közepette elfogadott törvényt, amely eltiltotta volna a 15 év alattiakat a közösségi médiától. A döntés szerint a törvény súlyosan sérti az alapvető szabadságjogokat. Emmanuel Macron államfő, aki már a mostani tanévtől elkezdte volna bevezetni a tiltást, utasította a kormányát, azonnal vizsgálja meg, hogyan lehetne alkotmányossá alakítani a szülők körében amúgy roppant népszerű jogszabályt.
