1. OKTATÁSI BÉREMELÉST ÍGÉRNEK
Nem éppen mintadiákként írta le magát a miniszterelnök a mai hivatalos tanévnyitón, amelyet az oktatási miniszterrel egy nagykanizsai gimnáziumban tartottak meg. Magyar Péter arról mesélt a diákoknak, hogy kilencévesen „lelépett” két lánnyal, apja rendőrökkel kereste meg, s húsz intője volt egy év alatt. A kormányfő kérdezésre és kétkedésre biztatta a fiatalokat, míg Lannert Judit kevesebb utasítást ígért az iskoláknak. A két politikus reagált a pedagógus-szakszervezet sztrájkfenyegetésére, s ígéretet tettek a nevelési-oktatási segítők béremelésére. A tanév holnap indul, rövidebb, 180 napos lesz az előzőnél, így 2027. június 18-án zárul majd, az őszi és tavaszi szünet öt napos lesz, a téli 16 szabadnapot jelent majd. A két részletben folyósítandó 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást 400 ezer gyermek kapja meg, a felét máig elutalják, a második 50 ezer utalványban érkezik novemberben.
2. VISSZA A RÉGI KERÉKVÁGÁSBA
Két héttel a határidő előtt elkészült a dunai fenékküszöb Paksnál, jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán, hozzátéve, hogy 43 ezer köbméter követ építettek be. Közben viszont a Tisza alacsony vízállása miatt leállt a tiszalöki erőmű áramtermelése, azonban az erőmű elsődleges feladata a vízhozam szabályozás, az energiatermelés csak másodlagos. Márpedig az újraindított Paksnak is köszönhetően Tiszalök és a térség energiaellátása biztosított. Budapesten sincs már szükség rendkívüli energiatakarékossági intézkedésekre: visszakapcsolják a díszkivilágítást és újraindítják a gellérthegyi vízesést.
3. FÓKUSZBAN A VAGYONVISSZASZERZÉS
Már meg is vannak azok a kiszemelt ügyek, amelyekkel a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elkezdi munkáját, jelezte egy interjúban a szervezet elnöke. Unger Anna azt is leszögezte, nem tűri majd a politikai befolyást, őt „ne hívogassa se Magyar Péter, se más”, amire a kormányfő „mondjuk nem is terveztem” kommenttel reagált. Unger kinevezése megosztotta a közvéleményt, sokan támadták, Ligeti Miklóst alkalmasabbnak tartva a posztra, ám Magyar megvédte a döntést azzal, hogy a kormány „nem mindig a közvélemény elvárásait követi, mert nem mindig a legnépszerűbb döntés a jó”. A miniszterelnök szerint kormánya minden döntést meghoz az állami vagyon eltüntetésének felelőseit felkutatva, de csakis jogállami keretek között. Unger Anna egyébként 150 fős hivatalban gondolkodik, ahol a munkatársak fele a nyomozásokon dolgozik majd.
4. TISZA FÖLÉNY AZ IDŐKÖZI HELYI VÁLASZTÁSOKON
Négyből négy településen kétharmados fölénnyel nyert a Tisza Párt által támogatott jelölt a vasárnapi időközi helyi választáson, jelentette be Magyar Péter. Hajdúbagoson, Hajdúböszörményben és Enyingen polgármestert, Sárváron pedig önkormányzati képviselőt választottak, két esetben azért, mert a tiszás elődből országgyűlési képviselő lett. Miközben a Tisza triumfálhat, a KDNP vezetői még a sebeiket nyalogatják: a társutas ellenzéki párt hétvégén országos választmányi ülést tartott. Semjén Zsolt pártelnök a bukás okai között említette a jobbszélre csúszást és a gátlástalan oligarchákat is, s azt mondta, a pártnak készen kell állnia az önálló politikai megmérettetésre is.
5. LEMONDOTT A CORVIN-LÁNCRÓL
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus lemondott a Corvin-láncról és kilépett a kitüntetettekből álló testületből. Döntését azzal indokolta, hogy a testület nem tölti be azt a szerepet, amit a tekintélyes grémiumnak be kellene töltenie a tudományos, közéleti és erkölcsi kérdésekben. Például nem támogatták a kezdeményezését, amikor közös kiállást sürgetett egy ukrajnai gyermekkórházat ért 2024-es orosz rakétatámadás után és nem álltak ki mellette, amikor a kormány támadta az alapítványát, s fel is bontotta az azzal kötött 260 milliárdos szerződést. A kormány megszüntetett egy másik alapítványt is, azt, amelyiket még Kásler Miklós minisztersége idején hoztak létre rákkutatásra kétmilliárd forint ráfordítással. A számvevőszék rengeteg szabálytalanságot tárt fel, de nem tett feljelentést.
6. TÁRGYALNI SEM HAJLANDÓAK RÓLA
Jobban féltek az európai halászoktól, mint Donald Trumptól az izlandi választók, akik 53-47 arányban leszavazták, hogy a szigetország megkezdje a tárgyalásokat az uniós csatlakozásról. Amelynek a végén amúgy egy újabb népszavazás várt volna, immár magáról a tagságról, ám az izlandiak még idáig sem akartak eljutni, amely nagy vereség az izlandi kormánynak és Brüsszelnek is. A választói térkép és a témák is az ilyen referendumoknál megszokott módon alakultak, a fővárost meggyőzték a gazdasági előnyöket és az amerikai elnök okozta biztonsági kockázatot kiemelő érvek, míg a vidék a halászati jogokon kívül a saját életformáját és függetlenségét féltette.
7. VIHAR EGY TÓ VÍZBEN
Több hét után ismét iráni célpontokat lőttek az Öbölben az amerikaiak, mire az irániak válaszul térségbeli amerikai bázisokat próbáltak meg eltalálni. Teheránt tárgyalásra ösztönző (és a feszültséget növelő) lépésként az amerikai elnök újabb mesterséges intelligencia videóval mutatta meg, mit és hogyan fog szétbombázni Iránban. Ehhez képest egész jól járt Kanada, amelyet Donald Trump közösségi média-kezelője csak Trump-frizurás, felfegyverkezett ludakkal fenyegetett meg, miután előzőleg az amerikai elnök hivatalosan is Amerika-tónak nevezte át az Ontario-tavat, amit Kanada a tó partján felállított hatalmas táblán utasított vissza.
8. VÍZ ÉS GYÁSZ
Az egy héttel ezelőtti himalájai villámárvíznél már ezerhez közelít a halottak száma, azaz ennyi holttestet találtak meg, miközben az eltűntként kezelteké még döbbenetesebb ütemben emelkedik: több mint négyezer embert keresnek, köztük három kettős állampolgárságú magyart. A hozzátartozók drámáját növeli, hogy a maradványok azonosítása rengeteg időt fog igénybe venni, sok holttestet száz kilométeren át sodort és tett felismerhetetlenné a jégből, kövekből, sárból álló áradat. Közben volt egy villámárvíz Észak-Amerikában, a Grand Canyonban is, itt 16 áldozatról lehet szó. Ciprus törökök által lakta északi partjainál pedig 18 embert keresnek, miután felborult egy komp. A fedélzeten lévő 260 emberből nyolc biztosan meghalt, a hajót elhagyó kapitányt őrizetbe vették.
9. VÍZ ÉS ÖRÖM
Három különböző világbajnokságon is termelték az érmeket a magyarok a hétvégén. Kajak-kenuban négy arannyal térünk vissza Poznanból, ami kettővel kevesebb, mint egy évvel korábban, s az olimpiai számok tekintetében egy elsőséget jelent (Fejes Dániel, kenu ezres). Öttusában Kínában női egyéniben Guzi Blanka hatalmas csatában megverte azt a 15 éves, de huszonötnek látszó egyiptomi lányt, aki tavaly legyőzte őt. Írországban pedig Vadnai Jonatán vitorlázó lett világbajnok az olimpiai számnak számító, korábban Lasernek hívott hajóosztályban.
10. EGY HOSSZÚ TÖRTÉNÉSZÉLET
Los Angeles-i otthonában elhunyt Berend T. Iván: a nemzetközileg jól ismert magyar gazdaságtörténészt 95 évesen érte a halál, egy sokszínű és nagy karriert zárva le. Berend T. 1930-ban született Budapesten, gyermekként túlélte a dachaui náci lágert, a háború után párhuzamosan közgazdasági egyetemre járt és történelmet is hallgatott, 1953-ban már tanársegéd a Közgázon, negyven évesen egyetemi tanár, előtte pedig dékán is volt, majd 1973-tól hat évig rektor. A Kádár-rendszer elismert tudósa volt, 1961-ben kapott Kossuth-díjat, s már 1964-ben amerikai ösztöndíjjal kutathatott. Fő területe Közép-Európa társadalomtörténete, a régió gazdasági modernizációja volt, akadémiai elnökként a rendszerváltás előtt az állampárt felső vezetésébe is bekerült. 1990 után az Egyesült Államokba költözött, ahol a világ topegyetemei közé tartozó UCLA tanáraként ténykedett 85 éves koráig.
