1. ORBÁN TRUMP MELLETT ÉS AMERIKA ELLEN
Az amerikai konzervatívok magyarországi kongresszusán a második nap sem volt kevésbé eseménydús, mint az első. Ezúttal Donald Trump volt (és talán leendő) amerikai elnök küldött egy pár perces videóüzenetet, amelyben dicsérte Orbán Viktort és a magyar kormányfő előző napi beszédére rímelve harcot hirdetett a globalisták és a kommunisták ellen. A konferencián volt egy kisebb botrány is, amikor biztonságiak interjú közben vitték ki a The Guardian című brit lap Amerikában élő, és az eseményre onnan érkezett, de amúgy magyar újságíróját, akinek pedig érvényes regisztrációja volt. Maga Orbán a Karmelitában látta vendégül a konferencia európai vendégeit, de előtte a közrádiónak nyilatkozott, ahol elmondta, hogy Ukrajna egy része ősi magyar föld, és hogy az Egyesült Államok háborús kampányt folytat Magyarországon a plakátjaival, s el kell gondolkodni, hogy a magyar törvények ezt miért teszik lehetővé. A magyar-ukrán kapcsolatok állapotára jellemző, hogy Kijev rátette a legnagyobb magyar bankot az orosz agressziót támogató külföldi intézmények listájára. Az OTP közleményben azzal védekezett, hogy hiába próbálták, nem tudták eladni az oroszországi leányvállalatukat, és ezért nem tudtak kivonulni onnan.
2. A NÉMETEK TÖBBSÉGE KEVESEBB MENEKÜLTET AKAR
Németországnak a jelenleginél kevesebb menekültet kellene befogadnia – ezt gondolja a megkérdezett németek többsége az ARD közszolgálati média által megrendelt kutatás szerint. Az így vélekedők 52 százalékos aránya 12 százalékos emelkedést mutat 2020 eleje óta. Ugyanakkor a németek 84 százaléka helyesli a háború miatt elüldözöttek befogadását, viszont a képzetlen gazdasági migránsokét csak 30 százalék támogatja. A belügyminiszter új javaslatát, mely szerint a menedékkérelmeket ezentúl az EU külső határain kellene feldolgozni, 80 százalék támogatja. A megkérdezettek 77 százaléka szerint a politikai pártok túl keveset tesznek a bevándorlás kezelése érdekében, ám ez az arány tíz éve ugyanaz. A kormánykoalíció szavazói közül magasan a liberális FDP hívei a legkritikusabbak a migrációval szemben.
3. ÚJABB ISKOLAI VÉRONTÁS SZERBIÁBAN
Két napon belül a második iskolai lövöldözés történt Szerbiában. A helyszín ezúttal nem Belgrád központja, hanem a szerb főváros melletti Mladenovác volt, az elkövető pedig nem diák, hanem felnőtt. A 21 éves férfi egy vita után kezdett lövöldözni egy iskolaudvaron tartózkodókra, illetve a környékbeli járókelőkre. Nyolc embert ölt meg, majd elmenekült, de másnap elfogták. A szerb kormány már az első lövöldözés után úgy döntött, hogy megerősíti az iskolák védelmét és szigorítja a fegyverviselési szabályokat, bár kérdés, hogy ez mikor fog eredményt hozni, hiszen az ország a polgárháború óta csordultig van fegyverekkel.
4. MOST MENNEK VAGY JÖNNEK?
Az eddigi legnagyobb nyilvános hisztijét mutatta be a hírhedt Wagner-zsoldoscsapat vezetője, aki egy videófelvételen illette minősíthetetlen szavakkal az orosz katonai vezetést és először említett konkrét dátumot is, amikor embereivel visszavonul Bahmutból. Jevgenyij Prigozsin már eddig is többször panaszkodott lőszerhiányra, de most a katonái holtteste felett ordítva és káromkodva tette ezt meg és közölte, hogy május 10-én kivonja csapatait, hogy „a sebeiket nyalogassák”. A Kreml egyelőre nem reagált, az ukránok is fenntartásokkal kezelik a bejelentést, hiszen lehet, hogy Prigozsin csak nagyobb támogatást akar kizsarolni Moszkvától, sőt egy ukrán vezető szerint éppen újabb Wagner-zsoldosok érkeznek a városba, hogy május 9-re, a világháború megnyerésének ünnepére az oroszok biztosan bevegyék a hónapok óta hiába ostromolt várost.
5. A HÁBORÚ MIATT TÖMEGEK VÁLTOTTÁK KI AZ ÚTLEVELET
A korábbi átlaghoz képest tavaly márciusban háromszorosára nőtt a útlevéligénylések száma, és az utána következő hónapokban is kiugróan sokan kértek útlevelet. A Belügyminisztérium szerint ennek oka az volt, hogy az ukrán-orosz háború miatt az emberekben megnőtt az aggodalom. Míg 2021-ben 319 ezer útlevelet adtak ki, 2022-ben 721 ezret, vagyis több mint kétszeresére nőtt az igénylések száma az előző évihez képest. A statisztikai adatok szerint békeidőben átlagosan havonta 40 ezer útlevelet adtak ki, ehhez képest 2022 márciusában, tehát az orosz támadás megindítását követő hónapban majdnem 150 ezret, majd áprilisban 93 ezret, májusban 78 ezret, júniusban pedig 76 ezret.
6. ÓRIÁSIT ZUHANT A KISKERESKEDELMI FORGALOM
Hatalmasat zuhant a kiskereskedelem forgalma. Éves összevetésben 13,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése szerint. Bár februárról márciusra valamelyest nőtt a forgalom, ez csak látszólagos javulás, ugyanis miközben 140 milliárd forinttal többet fizettünk márciusban az üzletekben, mint egy évvel korábban, ezért a pénzért hetedével kevesebb árut kaptunk, mint tavaly ilyenkor. A csökkenés mértéke több évtizedes rekord. Ekkora visszaesésre egyszer volt példa, 2020 áprilisában, amikor a járványhelyzet miatt leállt az ország. Még a 2008-as gazdasági világválság legrosszabb hónapjában is jóval enyhébb, 8,1 százalékos volt a visszaesés.
7. PEGASUS-JELENTÉSTERVEZET: A CÉL A NYILVÁNOSSÁG KONTROLLJA VOLT
A médiapiac és a nyilvánosság felett akart még nagyobb kontrollt szerezni a magyar kormány az izraeli kémprogrammal végzett megfigyeléssel – állapította meg az Európai Parlamentnek készült jelentéstervezete, amelyet a Pegasus- és más kémszoftverek európai használatát kivizsgáló különbizottság készített azt követően, hogy kirobbant a botrány újságírók, aktivisták és politikusok megfigyelése miatt. A tavaly áprilisban létrehozott bizottság ajánlásokat is megfogalmazott és élesen kritizálta a megfigyelő programokat a gyanú szerint törvénytelenül bevető tagállamokat és a jogsértéseket tétlenül szemlélő európai intézményeket.
8. A COVID MÁR HIVATALOSAN SEM JELENT VESZÉLYT A VILÁGRA
Szó szerint ezt is megérhettük: az Egészségügyi Világszervezet több mint három évvel a kihirdetése után véget vetett a Covid okozta globális egészségügyi vészhelyzetnek. A WHO vezetője azért sietett hozzátenni, hogy az adataik szerint legkevesebb hét-, de inkább húszmillió halálesetet okozó betegség nem tűnt el, és hogy továbbra is figyelni kell rá.
9. OROSZTALANÍTÁS ÉS VIZSGÁLAT A KORCSOLYÁZÓKNÁL
A kínai-magyar olimpiai bajnokok országváltása után folytatódnak a külföldi távozások a magyar korcsolyaszövetségből, csak ezúttal a sportág vezetéséből: alighanem az orosz származású honosított versenyzők előtérbe tolása miatt hagyja el posztját Vardanjan Gurgen műkorcsolya sportigazgató, pedig versenyzőimportja 15 éve nem látott eredményeket hozott, viszont a háború és szankciók közepette megelégelhették a sportágban az oroszok térhódítását és a magyar tehetségek kiszorítását, valamint az örmény igazgató családtagjainak alkalmazását. Gurgen eltávolítása mellett egykori tanítványa, a már edző Sebestyén Júlia ellen pedig fegyelmi vizsgálatot indítottak szülők panaszára, a gyermekekkel való bánásmód miatt.
10. NÁPOLYT BAJNOKNAK LÁTNI ÉS MEGHALNI
Egy 26 éves férfi belehalt lőtt sebeibe, kétszáznál többen pedig kórházba kerültek a féktelen nápolyi éjszaka következményeként, miután Udinében döntetlenezve öt fordulóval a zárás előtt már olasz bajnok lett a Napoli futballcsapata. A scudettót, azaz a Serie A elsőségét a szenvedélyes szurkolótáboráról híres-hírhedt kék-fehérek 33 év után szerezték meg újra, utoljára még Maradonával soraikban sikerült, akinek azóta stadionjuk viseli a nevét, ahol telt ház figyelte kivetítőkön az idegenbeli mérkőzést, hogy aztán elszabaduljon a délolasz pokol a városban. A klubot 2004-ben átvevő Aurelio De Lauretiis filmproducer akkor húsz év türelmet kért az aranyéremhez, ígéretét tehát túlteljesítette.
