1. KORMÁNYINFÓ: MARAD A KAMATSTOP
A családokat, a kis- és középvállalkozásokat érintő kamatstopok maradnak és csak akkor fogják kivezetni őket, ha a jegybanki alapkamat egyszámjegyűre csökken – ígérte meg a kormányinfón a kancelláriaminiszter. Gulyás Gergely szerint „betörni építési területre nem jogszerű”, éppen ezért szerinte „profi és kifogástalan volt a rendőri fellépés” a Karmelitánál. Gulyás a felfüggesztett uniós forrásokkal kapcsolatban bejelentette, hogy egy hónap múlva tudnak „számlákat küldeni Brüsszelnek”, amit „reményeik szerint ki is fognak fizetni”. A jövő évi költségvetésről pedig annyit árult el, hogy marad az extraprofitadó, csak kisebb lesz, s a kormány hat százalékos inflációval és négy százalékos gazdasági növekedéssel számol.
2. A LEGGAZDAGABBAKNÁL NINCS VÁLSÁG
A személyeket illetően nem, az összegeket szemlélve már inkább meglepetést hozott a legfrissebb „gazdaglista”. 660 milliárdra becsült vagyonával Mészáros Lőrinc az ország leggazdagabb embere, vagyona egyetlen év alatt szerénynek nem nevezhető 180 milliárd forinttal (!) nőtt. A 100 leggazdagabb magyar 2023 című kiadvány szerint a második Csányi Sándor 610 milliárddal. Az első 20 helyezett átlagosan – az infláció felett nem sokkal – 29 százalékkal tudta növelni vagyonát. A száz leggazdagabbnak 7655 milliárdja van, a listára pedig 14,5 milliárdos vagyonnal lehetett felkerülni. Lazán kapcsolódó hír, hogy jelentősen megugrottak a magyarok külföldi bankokban tartott betétjei is: a jegybank adatai szerint 460 milliárddal 1751,5 milliárd forintra nőtt az az összeg, amelyet honfitársaink már nem hazai bankokban tartanak. Ez azt jelenti, hogy a banki megtakarítások közel nyolcada már külföldön van.
3. ÚJABB AKSIGYÁR ÉPÜL DEBRECENBEN
Az univerzum, de legalábbis a Hajdúság akkumulátornagyhatalma lesz Debrecen, ám a helyiek nem mind örülnek ennek. Ellenzéki pártok és civil szervezetek egyaránt tiltakoznak, miután kiderült, hogy a hatalmas kínai beruházás mellé most egy második aksigyár is épül, amely a BMW debreceni gyárát fogja kiszolgálni. A 400 milliárdos beruházás több mint ezer új munkahelyet jelent, ám az ellenzők szerint a munkahelyeket külföldiekkel fogják betölteni, a rengeteg víz pedig a városnak fog hiányozni. A beruházást bejelentő Szijjártó Péter külügyminiszter mindenesetre megígérte, hogy a gyár vízszükségletének 95 százalékát felszíni vízből és tisztított szennyvízből fogják fedezni és hogy minden szigorú környezetvédelmi előírást betartatnak a céggel. A városi víziközműrendszert pedig 108 milliárd forintból fejlesztik.
4. GÁLVÖLGYIHEZ IS HIÁBA HÍVTAK MENTŐT
Ami az elmúlt hetekben többször is megesett egyszerű magyar polgárokkal, az most egy híres emberrel történt meg: nem jött érte időben a kihívott mentő. Gálvölgyi Jánosnál súlyos légzési zavarok léptek fel és félrebeszélt, ám mivel a kihívott mentő fél óra múlva sem tűnt fel, sőt el sem indult, a lányai autóval vitték kórházba a színészt. Állapota súlyos, de stabil. Az Országos Mentőszolgálat azt nyilatkozta az esetről, hogy a színész nem volt közvetlen életveszélyben, de azért hivatalos vizsgálat indult az ügyben. Az elmúlt hetekben ez már nem az első hasonló eset volt, ami arra utal, hogy vagy a hívásokat fogadó diszpécserek nem tudnak megfelelően dönteni ilyen esetekben vagy egyszerűen nincs mindig elég mentőscsapat.
5. HUNGARIKUM: MAGYAR LETT A MELEGBŐL
Nemcsak tankönyvet szerkesztettek, hanem lírai énjüket vagy genderkritikus cenzorhajlamaikat is beletették a Katolikus Pedagógiai Intézetnél abba a tizedik osztályosoknak szánt versbe, amelyikben a „meleg” szót „magyarra” cserélték a szerző tudta nélkül. Kiss Judit Ágnes „Szó” című verse az egyházi iskolás irodalmi szöveggyűjteménybe került elferdítve, az eredeti „Legyen szegény, hajléktalan/ Zsidó, meleg, roma” felsorolásból magyarra cserélték a meleg kifejezést. A József Attila-díjas, egyébként gyakorló református költő-tanár meglepődött a Szent Imre tankönyvek szövegkezelési lépésén, s kéri, ne terjesszék az iskolákban elrontott sorait.
6. A VEZÉRKARI FŐNÖK VIHAROS TÖRTÉNELEMLECKÉJE
A mai magyar kormányzati békepártiság szlogenjeit próbálta kiterjeszteni a történelmi múltra a frissen kinevezett honvédségi vezérkari főnök, ám történelemórája nem esett jól a lengyeleknek, tovább terhelve az elmúlt időben amúgy is sokat romlott magyar-lengyel kapcsolatokat. Böröndi Gábor Lengyelország 1939-es náci lerohanása kapcsán a közmédiában azt fejtegette, hogy a konfliktus lokális háborúnak indult két szomszéd között, ám „nem fogták meg időben békefolyamattal az eszkalációt”, és ez vezetett el a második világháborúhoz. A budapesti lengyel nagykövet levélben úgy reagált, hogy ezek a szavak hazáját bűnrészességgel vádolják, ami a történelem elfogadhatatlan elferdítése, hiszen éppenhogy a nyugati hatalmak sorozatos engedményei vezettek a második világháborúhoz.
7. BAHMUT MÉG NEM AZ IGAZI ELLENTÁMADÁS
Még egy kis időt kért az ukrán elnök, aki szerint ugyan jól állnak, de még mindig nem végeztek a tavaszi offenzíva előkészítésével. Az ellentámadást segítheti, hogy a britek bejelentették, 250 kilométeres hatótávolságú cirkálórakétákat adnak Ukrajnának. Az ukránok így még messzebbről érhetik el a megszállt területeken (s ígéretük szerint a csakis ott) lévő orosz célpontokat. Zelenszkij arról is beszélt, hogy kezdik érezni az orosz fegyver- és lőszerutánpótlási problémákat. Erről sokkal kevésbé visszafogottan beszélt a Wagner-zsoldosvezér, aki arról számolt be, hogy nagyon rossz a helyzet Bahmutban, ahol sikeresnek látszik az ukrán ellentámadás. Előzőleg szintén Jevgenyij Prigozsin volt az első, aki világgá kürtölte, hogy a hónapok óta ostromlott városból egy egész orosz dandár elmenekült az ukrán előrenyomulás hatására.
8. DRÁMAIAN FOGY A VAJDASÁGI MAGYARSÁG
Nemzeti kisebbség és államalkotó többség, valamint két szomszédos állam látványosan javuló viszonya nem feltétlenül kedvez a kisebbségi identitásnak, ahogyan a szülőföldön maradásnak sem: ezt támasztja alá a szerbiai népszámlálás, amely a vajdasági magyarság létszámának drasztikus csökkenését mutatja. Szerbiában a 2022-es népszámlálás friss adatai szerint 184 442 magyar él, alapvetően a Vajdaságban, míg ez a lélekszám a 2011-es előző cenzus szerint 253 889 volt. A szerbiai kisebbségek mindegyike zsugorodott, így a horvátok, szlovákok, ruszinok, bunyevácok is, arányaiban a legsúlyosabb azonban a magyarok fogyása a maga egynegyed feletti (!) veszteségével.
9. MÉG IZGALMASABB LETT A TÖRÖK VÁLASZTÁS
Tovább nőtt az esélye annak, hogy már az első fordulóban eldőljön az év talán legfontosabb voksolása: Törökországban három nappal a választások előtt visszalépett az egyik elnökjelölt. A visszalépett politikus 1-2 százalékra számíthatott csak, de mivel nélküle már csak háromfős a mezőny, ez is sokat jelenthet. A fordulat inkább az ellenzéknek kedvez, amelyiknek a jelöltje a közvéleménykutatások többsége szerint amúgy is vezet az országot húsz éve egyre diktatórikusabban irányító Erdogannal szemben, akinek a kezében viszont ott van a teljes államapparátus.
10. 250 MILLIÓS ATOMHATALOM AZ ÖSSZEOMLÁS SZÉLÉN
Pakisztánban a kormány a hadsereg segítségét kérte, hogy leverje a kormány- és hadseregellenes tüntetéseket, amelyek a legismertebb ellenzéki politikus letartóztatása miatt robbantak ki. Imran Khant kedden vették váratlanul őrizetbe korrupció gyanújával és hívei szinte azonnal elözönlötték az utcákat. Khanból, az egykori playboy krikettjátékosból öt évvel ezelőtt a hadsereg támogatásával lett kormányfő, de a hatalmon Amerika-ellenes, muszlim-populista politikát folytató, népszerű Khan hamar szembekerült az országban legfontosabb hatalomnak számító tábornokokkal, akik aztán meg is buktatták. A tüntetéseknek eddig tucatnyi halottja van, bár az segíthet lecsillapítani az utcát, hogy a legfelsőbb bíróság ma elrendelte Khan szabadon bocsátását. Ráadásul a politikai zűrzavar mellett gazdaságilag is padlón van (Indonéziával holtversenyben) a világ legnépesebb muszlim országa.
