1. ERDOGAN ELPUSZTÍTHATATLAN
Ahogy az lenni szokott, az autoriter rendszerekben ellenzéki győzelmet ígérő liberális közvéleménykutatók és újságírók jóslata most sem jött be: Törökországban Recep Tayyip Erdogan elnök nyerte az elnökválasztás első fordulóját, és csak hajszálon múlt, hogy két hét múlva lesz egyáltalán második kör is. A húsz éve hatalmon lévő, hetvenedik évét taposó vezető 49,5 százalékot kapott, összellenzéki kihívója 45-öt, holott a voksolás előtt ennek inkább a fordítottját jövendölték. A harmadik helyen 5 százalékkal egy szélsőjobbos jelölt végzett. A döbbenetesen magas, 87 százalékos részvétel mellett a nagyvárosokat, a nyugati és déli tengerpartokat és a kurd területeket az ellenzék vitte, minden mást Erdogan. Övé és szövetségeseivé lett a parlamenti többség is, bár valamivel szűkebben, mint eddig. Mindez azt mutatja, hogy a gazdasági nehézségek ellenére az elnököt továbbra is sokan imádják, bár a sikerhez az is kellett, hogy Erdogan maga választotta ki magának – a lehető legszürkébb, ráadásul egy vallási kisebbséghez tartozó – ellenfelét, a rá legveszélyesebb ellenzéki jelöltet ugyanis idejében kizáratta a versenyből.
2. ZELENSZKIJ BARÁTSÁGTALAN ÖTLETE
Ismét felbukkant Magyarország a kiszivárgott titkos amerikai katonai iratokban. A nem cáfolt információk szerint az ukrán elnök zárt ajtók mögött azt javasolta a miniszterelnök-helyettesnek, hogy robbantsák fel a Magyarországot ellátó Barátság-kőolajvezetéket, ezzel bénítva meg a túlságosan Moszkva-barát magyarok orosz olajon alapuló ipari infrastruktúráját. A magyar kormány egyelőre csak kérdéssel, visszafogottan reagált a hírre. Az iratok szerint Zelenszkij emellett folyamatosan beszél az Oroszország elleni csapásokról, például Rosztov megtámadásáról. Ezek után nem meglepő, hogy hétvégi nagy európai turnéján az ukrán elnök, aki találkozott a pápával, a brit és a német kormányfővel is, megígérte, hogy nem fognak orosz területeket támadni. Egyszersmind ismét korszerű katonai repülőkért könyörgött a Nyugatnak. A Bahmut környékén kibontakozó ukrán ellentámadás mindenesetre egyelőre repülők nélkül is halad, szorítják vissza az orosz erőket.
3. AZ ÁLLAMFŐ ÉS A TANÁROK TESTKÖZELBEN
Az oktatás állapota miatt tiltakozó tanárok és diákok legújabb, vasárnapi akciójukkal a Sándor-palotába akartak bejutni a köztársasági elnök nyílt napján, a várakozók sorába beállva, ám váratlan fordulattal Novák Katalin államfő jött ki a rezidenciája elé a stábjával az elégedetlenekhez beszélgetni és vitatkozni. A szokatlan párbeszéd udvariassági körökből, panaszáradatból és államfői empátiából állt össze, hogy aztán vita is kialakuljon: a tiltakozók kérték, az elnök ne írja alá a pedagógus státusztörvényt, ő kitért a válasz elől, s amikor „kamu leereszkedésnek” nevezték megjelenését, ő „sértőnek” titulálta a kritikát. Amiben egyetértettek, az a pedagógusok jelenlegi alacsony bérének elfogadhatatlansága.
4. OLIMPIÁK UTÁN VÁLASZTÁST NYERT
Három olimpiai bajnoki cím után önkormányzati választáson is győzött a helyi politikába beszálló Kammerer Zoltán kajakos, aki 58 százalékot szerezve lett Göd új polgármestere. Kammerer függetlenként indult a városvezetői posztért, ám a Fidesz is támogatta, a második helyen végző, szintén civilként versenyző egykori DK-s alpolgármester ellenfele 30 százalékot kapott. A korábbi ellenzéki, momentumos polgármester, Balogh Csaba februárban azért mondott le, mert úgy érezte, munkakörét ellehetetlenítette a kormányzat és a helyi fideszesek vezette testületi többség összejátszása. A 45 éves Kammerer Gödön él, programja szerint lendületbe hozná Gödöt. A kajakokat – kettesben és négyesben, elöl ülve – rendre sikerült neki.
5. FÉLMILLIÓBA IS KERÜLHET A JOGSI
Brutálisan megdrágult a jogosítvány megszerzése. Míg 2020 végén átlagosan 216.300 forintba került eljutni a B-kategóriás engedélyig, 2022 végén ugyanez már 305 ezer, sőt, bizonyos esetekben akár 500 ezer forint volt a KSH adatai szerint. Ennek az egyik következménye, hogy a fiatalok közül sokan leteszik az államilag támogatott elméleti vizsgát, de elhalasztják az önköltséges gyakorlati részt. Összesen 30-40 százalékkal csökkent a tanulóvezetők száma, ami viszont kényszerhelyzetbe hozta az oktatókat, akiknek így árat kellett emelniük, ami még inkább elriasztja a jelentkezőket. A gazdaság szempontjából még aggasztóbb, hogy alig jelentkezik valaki teherautó- és buszvezetőnek: 90 százalékkal zuhant vissza az érdeklődők száma. Pedig a sofőrhiány már most is akkora, hogy egy cég több száz indiai nőt akar Magyarországra hozni és teherautósofőrré képezni.
6. EGY BETEGESKEDŐ NÉP NÉPBETEGSÉGEI
Egyre betegebbek a magyarok, pedig korábban sem voltunk valami egészségesek. A statisztikai hivatal most közölt legfrissebb (2021-es) adatai ijesztő képet festenek a krónikus betegségeinkről: leginkább az asztmások száma (272 százalékkal) és a daganatos betegek (158 százalékkal) száma nőtt tíz év alatt, de több mint duplájára emelkedett az agyi ereket érintő betegségekkel élők, valamint a cukorbetegek száma is. Jellemző adat még a magyarok általános egészségére, hogy a felnőtt lakosság 40 százalékát érinti a magas vérnyomás – ez 2011-ben még „csak” 34 százalék volt.
7. VIDÉKI ORVOS LETT A MAZSIHISZ ÚJ ELNÖKE
Véget ért a Heisler-korszak, új elnököt választottak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségében. Heisler András tíz évig vezette a Mazsihiszt, a szabályok szerint harmadszor már nem indulhatott a posztért. Utódja Grósz Andor kecskeméti orvosprofesszor lett, aki Nógrádi Péter budapesti ügyvédet győzte le magabiztosan. A szervezet és Heisler gyakori politikai megnyilatkozásaival, az Orbán-kormánynak célzott bírálataival került be rendszeresen a(z ellenzéki) sajtóba. Most Grósz arról beszélt, hogy a Mazsihisz alapvető érdeke, hogy ne politikával foglalkozzék, hanem vallási szervezetként működjék.
8. SOKASODNAK A DÉVAI ÜGYEK
A román bíróság jogerősen 28 év börtönre ítélte a dévai Szent Ferenc Alapítvány korábbi alkalmazottját, aki tíz éven át szexuálisan és fizikailag bántalmazott gyerekeket. Közben május elején kirobbant egy másik, Böjte Csaba alapítványához kapcsolódó ügy is: a szovátai gyermekotthon egyik volt neveltje mondta el újságíróknak, hogy a gyerekotthon volt vezetője megerőszakolta. A lány azt állítja, emiatt annak idején mindenkitől, Böjte Csabától is kért segítséget, de senki nem tett semmit. Böjte most azt nyilatkozta, hogy nem hitt és nem is hisz a lánynak. A ferences szerzetes helyzetét nehezíti, hogy kiszivárgott egy anyák napi vicces beszéde, amelyben többször is túlságosan kedélyesen beszél a nők bántalmazásáról.
9. HALÁLOS MAGYAR BUSZBALESET SZLOVÁKIÁBAN
Magyar busszal történt szerencsétlenség Szlovákiában. A magyar kirándulókat szállító busz eddig ismeretlen okból egy kamionnal ütközött, nem sokkal a cseh határ előtt az autópályán. A balesetnek eddig egy halottja és több mint ötven sérültje van, közülük nyolcnak az állapota kritikus.
10. DALOLGATNI KÖNNYEBB, MINT A NATO-HOZ CSATLAKOZNI
A várakozásoknak megfelelően északi siker született a világ legnagyobb könnyűzenei versenyén, ahol az első egy svéd, a második egy finn előadó lett. De úgy is mondhatjuk, mintha a magyar kormány írta volna az idei Eurovíziós Dalfesztivál forgatókönyvét, hiszen a győztes Loreen egy liberális muszlim bevándorlócsaládból származó biszexuális nő. Valószínűleg éppen ezekből az ideológiai okokból magyar zenész évek óta nem is indulhat a versenyen. Sajátos aktualitást adott az estének, hogy miközben Tarnopolból származó ukrán fellépők az előadásukra készültek, az oroszok pont a szülővárosukat bombázták.
