1. ÁTADTÁK A LÁNCHIDAT, AMELY AUTÓMENTES MARAD
Befejeződött a budapesti Lánchíd 2021 óta tartó felújítása, ma Karácsony Gergely főpolgármester piknikkel egybekötve átadta a hidat a gyalogosoknak. A két év és öt hónapos rekonstrukció az eredetileg tervezett határidőnél másfél hónappal hamarabb ért véget, a főpolgármester közlése szerint a költségkereten belül maradva, 26,7 milliárdért készült el. A Lánchíd a buszok, taxik, motorok, kerékpárok számára már tavaly december óta használható, viszont mostantól is megmarad az autómentes forgalmi rend, ami naponta húszezer gépjármű terhelésétől és dugóitól óvja meg a hidat.
2. MEGÁLLHATOTT A KISKERESKEDELEM ZUHANÁSA
Egészen a 2021-es szintre esett vissza a kiskereskedelmi forgalom az idén, azonban úgy tűnik, hogy megállt a zuhanás, mert júniusban az előző hónaphoz mérten már 0,7 százalékos emelkedést mért a statisztikai hivatal – ahogy egyébként márciusban is, csak aztán folytatódott a visszaesés, igaz, lassuló ütemben. Éves bázison nézve így is közel 8 százalékkal zsugorodott a boltok forgalma. A KSH szintén ma közölte legfrissebb ipari adatok: júniusban a termelés éves szinten majdnem 4 százalékkal esett vissza és az előző hónaphoz mérten is közel 1 százalékkal csökkent. A tavalyi teljesítményt még egyetlen hónapban sem sikerült elérnie idén az iparnak.
3. ELLENŐRIZTETI A KORMÁNY AZ ÖNKORMÁNYZATOKAT
A kormány közszolgálati ellenőrzéseket rendelt el az önkormányzatoknál, aminek levezénylését Gulyás Gergely kancelláriaminiszterre bízta. Az ellenőrzés keretében a 2022. január 1. és 2023. július 31. közötti időszak munkáltatói intézkedéseit világítják át a kormányhivatalok. Ellenőrizni fogják egyebek mellett a szabadságolásokat, a munkavállalói jogviszony megszűnése kapcsán a szabadság megváltásának gyakorlatát, az önkormányzatok vezetőinek díjazását és költségtérítésüket. Az ellenőrzéseket november 30-ig kell végrehajtani, és Gulyásnak 2024. január 31-ig kell beszámolnia a kormánynak. Ha az ellenzéki vezetésű önkormányzatoknál feltárt szabálytalanságok visszaköszönnek majd a jövő választási kampányban, az nem a véletlen műve lesz.
4. TÖBB SZÁZEZER ÁZSIAI VENDÉGMUNKÁSRA LESZ SZÜKSÉGE A MAGYAR GAZDASÁGNAK
A hazai munkaerőhiány miatt a következő években megduplázódhat-triplázódhat a mostani százezer külföldi vendégmunkások száma. Ez azt hozza magával, hogy az eddig főleg a szomszédos országokból érkezők mellett tömegesen jelennek meg az ázsiai munkások. Erre a novembertől életbe lépő új jogszabály ad lehetőséget, amely az Öböl-menti arab államokhoz hasonló szigorúsággal kezeli a vendégmunkásokat, a letelepedésükre nem ad esélyt. A toborzások már folynak, eddig huszonöt munkaerő-kölcsönző cég szerzett ehhez minősítést, a célországok élén pedig a Fülöp-szigetek, Vietnám, Indonézia, Mongólia és Kirgizisztán áll. A gyárak mellett már a szolgáltató szféra és az idegenforgalom is keresi a vendégmunkásokat, leginkább betanított munkákra, de egyre több szakmunkást is várnak, például teherautó-sofőr, hegesztő vagy targoncás munkakörökbe. A munkaerőhiány jelenleg 2,5 százalékos, míg a kissé rosszabb uniós átlag 2,8.
5. GABONASILÓÉRT HADIHAJÓ
Az orosz-ukrán háborúban a szárazföldi frontvonalak helyett a kikötők váltak az elmúlt napok fő célpontjaivá. Az oroszok egymás után lövik ki a gabonatároló- és exportáló infrastruktúrát, főleg a román határ menti ukrán kikötőkben. Az ukránok most azzal vágtak vissza, hogy az Ukrajnától, de még a megszállt Krímtől is messze lévő Novorosszijszk kikötőjében találtak el egy speciális drónnal egy orosz hadihajót. A robbanás után süllyedni kezdett hajót az oroszoknak sikerült dokkba vontatniuk. Az orosz flotta több hajója eközben a Balti-tengeren kezdett gyakorlatozni, ami még idegesebbé tette az elmúlt időszak fejleményei miatt már amúgy is roppant feszült baltiakat és lengyeleket, akik mind jobban tartanak a Belaruszban berendezkedő orosz zsoldosoktól. A Wagner harcedzett csapatainak ugyanis az lehet a feladatuk, hogy Fehéroroszországot beugrassák a háborúba, vagy hogy provokációkkal, kisebb fegyveres akciókkal zaklassák a határ túloldalán a lengyeleket, litvánokat és letteket.
6. 800 MILLIÁRDOSRA NŐTT A MAGÁNEGÉSZSÉGÜGYI PIAC
A magyar magánegészségügy a 2018-as 580 milliárd forintról több mint 800 milliárd forintra duzzadt 2022-re. Ez 40 százalékos emelkedés 4 év alatt – derült ki egy friss elemzésből. 2021-ben jóval az átlag fölött, 18 százalékkal ugrott a magánegészségügyi piac mérete. Ezt a Covid-járvánnyal, és az azzal járó állami terheltséggel magyarázzák a szakértők. A háztartások egészségügyi kiadásai 2020 és 2021 között 13 százalékkal nőttek, vagyis a hálapénz megszüntetésével nem csökkentek a lakosság egészségügyi kiadásai, viszont egyre többen fordultak a magánszolgáltatókhoz. Ez a trend 2022-ben sem állt meg, a hosszú várólistákat egyre többen úgy kerülik meg, hogy mélyebben nyúlnak a zsebükbe.
7. AZ EGYIK NER-BÁRÓ EGY SZÁLLODÁTÓL, A MÁSIK EGY LUXUSJACHTTÓL VÁLIK MEG
A kormányfő veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó cég, a BDPST Group eladta a mátraházi négycsillagos Lifestyle Hotel Mátra nevű szállodáját az orosz multimilliárdos Megdet Rahimkulov cégeit irányító Zentai Péter által jegyzett Peter’s Consulting Kft.-nek. A szálloda üzemeltetési jogát augusztus 1-jén adták át az új tulajdonosnak. A 114 szobás hotelt a Tiborcz-cég a másik oligarcha, Mészáros Lőrinc cégétől vették 2021-ben. A BDPST ez év elején már két ausztriai síhotelt is eladott a Peter’s Consultingnak. Egy másik kormányközeli nagyvállalkozó, Szijj László pedig 13 milliárd forintért árulja a Seagull MRD nevű luxusjachtját, amely a NER legbelső körének közös használatú Földközi tengeri bulihajójaként szolgált.
8. AZ ÓCEÁNBÓL EGY NAGY FÜRDŐKÁD LESZ
Megdőlt az eddigi melegrekord a világ óceánjain. A számos mérőpontról számolt napi átlagos hőmérséklet eddig 2016. március 29-én mérték, ezt sikerült most, augusztus 1-jén 20,96 fokkal az emberiségnek túlszárnyalnia. A szakértők különösen aggasztónak tartják, hogy ez nyáron következett be, hagyományosan ugyanis az óceánok átlaghőmérséklete márciusban éri el a csúcsot, vagyis a jövő tavasz sajnos újabb rekordokat hozhat. A meleg óceánok pedig kevesebb szén-dioxidot tudnak elnyelni, ami még további felmelegedést okoz.
9. EGY IGAZÁN ÉRZÉKENY POLITIKUS
A börtönt kockáztatja, aki szidja az olasz kormányfőt: Giorgia Meloni újfent megmutatta, hogy nem elnéző ilyen esetekben. Egy brit alternatív rockegyüttes, a Placebo frontembere kezdte el alpári módon gyalázni egy torinói koncerten Melonit. A sok káromkodás mellett rasszistának és fasisztának is nevezte a szélsőjobbról indult politikust. A hatóságok nyomozást indítottak, így a brit zenész hamarosan csatlakozhat az egyik legismertebb olasz író-újságíróhoz, a szervezett bűnözésről szóló könyveivel világhírűvé vált Roberto Savianohoz, akinek már a tárgyalása is ki van tűzve egy három évvel ezelőtti, Melonit ekéző nyilatkozata miatt, és akinek a büntetése – persze inkább csak elvileg – akár három év börtön is lehet.
10. A FRADI ÉS A DEBRECEN ÁLL MÁR CSAK EURÓPÁBAN
Sajnos ezen a nyáron is erősen kudarcos a magyar futballcsapatok nemzetközi kupaszereplése: egyedül a Ferencváros ment tovább magabiztosan, kettős győzelemmel (4-0, 2-0) a Konferencia Ligában az ír Shamrock Rovers ellen. Kínkeservesen, büntetőkkel, de túljutott örmény ellenfelén a Debrecen, viszont kiesett Rigában a Kecskemét, az Eszék ellen pedig a ZTE búcsúzott. A Fradihoz kötődő hír, hogy folytatta hősies menetelését a zöld-fehéreket a BL-ből kiverő feröeri amatőr csapat, amely ezúttal a svéd bajnokon lépett túl. A halvány eredmények, illetve az NB I-et ellepő légiós dömping miatt (150 külföldi focista a 12 csapatban) az ellenzéki Mi Hazánk parlamenti képviselője 50 százalékos magyar kvóta bevezetését javasolja a hazai csapatsportokban. Novák Előd pozitív példaként Romániát hozta, ahol tavaly nyáron bevezették a 40 százalékos hazai szabályt a kézilabdában.
