1. ÚJABB VÁGÁS AZ IRÁNYADÓ KAMATON
Ahogy azt a piac várta, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 százalékról 14 százalékra csökkentette az irányadó kamatot – sorozatban immár negyedszer. A 13 százalékos alapkamaton ezúttal sem változtatott a jegybank. Az MNB közleménye szerint, amennyiben marad a „javuló kockázati megítélés”, úgy folytatják az egynapos tenderek kamatkondícióinak mérséklését, így várhatóan szeptemberben összeérhet az alapkamat és az irányadó ráta. Ezt követően az év végére 10 százalék közelébe csökkenhet az alapkamat, hiszen a decemberi infláció ráta várhatóan már bőven egy számjegyű lesz.
2. AZ ÚJ OROSZ TANKÖNYVBEN 1956 A FASISZTÁK MŰVE
Putyin orosz elnök rendszerében nemcsak a térképet rajzolják újra, hanem a történelmet is átírják. A 17 éves korosztály oktatására szánt új állami orosz tankönyv szerint az 1956-os forradalmat a korábbi fasiszta Magyarország katonái robbantották ki. Az orosz elnök tanácsadója által írt könyv nagy hibának nevezi a közép-európai szovjet csatlós államok elengedését a rendszerváltáskor, s az orosz csapatkivonást újragondolandónak tartja. Mielőtt a magyar külügyminisztérium reagált az ügyben, az ellenzéki Momentum pártelnöke írásbeli kérdést intézett Szijjártó Péterhez, s a budapesti orosz nagykövet bekéretését sürgette. Ezután nyilatkozott Menczer Tamás külügyi államtitkár, aki ténykérdésnek nevezte, hogy 1956-ban a magyarok a kommunista diktatúra ellen lázadtak fel, s minden ezzel ellentétes állítást hamisnak minősített.
3. LEVIZSGÁZTAK A TANKERÜLETI VEZETŐK
Az oktatást is irányító Belügyminisztérium úgy készült fel a tanévkezdésre, hogy levizsgáztatta a tankerületi igazgatókat státusztörvényből, jóllehet annak a végrehajtási rendelete még nem készült el. A felelet-kiválasztós kérdőív kitöltése előtt a tankerületi igazgatók az új életpályatörvényről „eligazítást” kaptak. A végkielégítésre vonatkozó szabályokat szeptember végén gyakorolhatják is, ha igaz lesz a pedagógus szakszervezetek prognózisa az újabb felmondási hullámról. Szeptember 29-én derül ki ugyanis, hogy mekkora lesz a tanárhiány, addig kell a pedagógusoknak nyilatkozniuk, aláírják-e az új szerződést vagy végkielégítéssel távoznak a pályáról. A BM államtitkára, Rétvári Bence mindenesetre optimistán állapította meg, hogy a tanárok létszámában eddig nem történt „semmi rendkívüli változás”, és hogy szeptember elején elkezdődhet a tanítás.
4. AKI NER, AZ NYER
Az elmúlt négy évben 73 milliárd forintot kaptak kormányközeli vállalkozások különféle munkákra az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt.-től. A cég egyébként 2019 óta 1012 szerződést kötött, 123 milliárd forint értékben. Ennyit a lottóötösökre se fizettek ki ugyanennyi idő alatt – a négy év 22 telitalálata együttvéve 33,4 milliárd forintot vitt. A legtöbb munkát a kormány kommunikációs pályázatait életvitelszerűen megnyerő két cég kapta. Ezek tulajdonosa Balásy Gyula, akivel a szerencsejáték-vállalat 2021-ben kötött 2024 végéig szóló 35 milliárdos szerződést. A harmadik legnagyobb pénzösszeget a Hung-Ister nevű cég kaszálta, amely a kormányközeli sajtót működtetű KESMÁ-é, ezt követi a Jászai Gellért-féle 4iG a Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett vállalatbirodalomból. További 2,4 milliárd Pintér Sándor belügyminiszterhez közeli cégekhez került.
5. ÚJ REKTORA VAN A SZÍNMŰVÉSZETI EGYETEMNEK
Egyedüli pályázóként Sepsi Enikőt választották meg a Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE) rektorának. Sepsi Enikő a Károli Gáspár Református Egyetemről érkezett, egyetemi tanár, szakterületéhez tartozik többek között a színháztudomány. Elődje, Rátóti Zoltán színművész egészségügyi okok miatt mondott le még áprilisban. Az egyetem kancellárja, a biztonságpolitikai szakértőként ismert katonatiszt, Szarka Gábor pedig júliusban mondott le, mert az új rektor a kancellári jogkör szűkítésére készül.
6. EMBER IS OKOZHATTA A BÉKÉSI FÖLDRENGÉSEKET
Meglepő, de tudományosan alátámasztani próbált megállapításokat írt le a békési földrengések lehetséges emberi tényezőiről a paksi atomerűmű 2014-19 közötti kormánybiztosa. Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára szerint emberi tevékenység is indukálhatta a Szarvas-Kondoros-Mezőberény-Gyomaendrőd négyszögben egy hét alatt kipattant 99 földmozgást, ezért komoly vizsgálatokra lenne szükség. Aszódi furcsának tartja a rengések nálunk atipikus gyakoriságát, valamint kipattanásuk 6-20 kilométeres, szokatlanul kis mélységét is. Megnevezi lehetséges magyarázatként a Békésben zajló földgázfúrásokat, valamint az ottani geotermikus energia-beruházásokat, amelyek egyik fontos környezeti következménye a szeizmológiai kockázat növekedése. Erre hozza bizonyított példaként a 2006-os bázeli földrengést. Aszódi cikkében sürgeti a magyarországi aktív törésvonalak felülvizsgálatát.
7. BOLYGÓMENTÉS VAGY AUTÓSÜLDÖZÉS
A baloldali városvezetés és a jobboldal által tüzelt autósok harcterévé változott a főváros – ezúttal a brit. Mától ugyanis egész Londonra kiterjesztették azt a zónát, ahova behajtva a nem elég környezetbarát járművek vezetőinek naponta több mint ötezer forintos díjat kell fizetniük. Ennek beszedéséhez összesen 2750 kamerát szerelnek fel, amelyekből azonban máris több százat összetörtek, elloptak a díjat hevesen ellenzők. London baloldali főpolgármestere ragaszkodik a szerinte a tisztább levegő miatt elengedhetetlen lépéshez, ráadásul hangsúlyozza, hogy a nem megfelelő kocsijukat leselejtezők 900 ezer forintnak megfelelő támogatást kaphatnak. Ugyanakkor még az országos pártvezetés sem volt ott a támogatók mögött, attól félve, hogy az pont a konzervatívok és a Munkáspárt között ingadózó szavazóréteget, a kétkezi munkából élőket sújtja a leginkább.
8. MEGSÁRGULT LEVELET HOZOTT AZ ANTIFASISZTA SZÉL
Egy tinédzser által 35 évvel ezelőtt írt levél lett az őszi német tartományi választások legnagyobb kampánytémája. Október 8-án tartanak a második legnagyobb német tartományban, Bajorországban és a feleakkora Hessenben is választásokat, az országot irányító szocdem-zöld-liberális koalíció pártjai mindkét helyen pocsékul állnak, a keresztény erők fölényesen vezetnek. Ebben a helyzetben derítette ki a legnagyobb német baloldali lap, hogy a bajor keresztényszocialisták koalíciós partnere, a szintén jobboldali (és igazán csak a bajoroknál erős) Szabad Választók vezetője, tartományi miniszterelnök-helyettes még 17 évesen Auschwitzon viccelődött egy röplapon. Erről később kiderült, hogy Hubert Aiwanger testvére írta, de ő is segített terjeszteni. Mindkét testvér elítélte akkori tettét, de a baloldali pártok a távozását követelik a szerintük náci politikusnak, aki az ő olvasatukban egyébként is olyanokat mond mindig, amilyeneket az igazi szélsőjobboldali (és roppantul megerősödött) párt, az AfD szokott. Aiwanger védői szerint viszont a baloldal pont az AfD-nek segít azzal, hogy azt a politikust támadja, aki el tudja szívni a szélsőjobbról a szavazókat.
9. HA NEM NYERNEK, JOBBAN JÁRTAK VOLNA
Egész Spanyolországot felforgatta az a csók, amit a női világbajnokság döntője után a labdarúgó szövetség elnöke adott a győztes gól szerzőjének. Luis Rubiales ellen már a rendőrség is vizsgálódik szexuális zaklatás miatt, a FIFA is felfüggesztette, miközben a baloldali kormánytól kezdve az összes játékoson át a szövetség regionális vezetőiig mindenki az elnök lemondását követeli. Ő azonban boszorkányüldözés áldozatának érzi magát, szerinte az eufórikus pillanatban megejtett csók spontán és kölcsönös volt, és jogi lépéseket ígér a játékos ellen, aki ugyan már az első pillanatban azt nyilatkozta, hogy nem egyezett bele a csókba, de akkor még megvédte az elnököt, csak később fordult ellene. Az ügy legbizarrabb fordulataként a csókos elnök édesanyja bezárkózott egy templomba, és éhségsztrájkba kezdett, így tiltakozva fia meghurcolása ellen.
10. ELŐSZÖR TALÁLTAK EMBERI AGYBAN ÉLŐ FÉRGET
Nyolc centiméter hosszú élő fonálférget találtak műtét közben egy ausztrál nő agyában. Ilyenre még nem volt példa az orvostudományban. A 64 éves páciens korábban hasi fájdalmakra panaszkodott, majd depresszió és memóriazavar alakult ki nála. MR-vizsgálat mutatta ki, hogy a beteg agyában vannak műtétet igénylő rendellenességek, ám még a beavatkozás után is életben lévő féregre nem számítottak a sebészek. Az eset magyarázata hasonlít a Covidnál felvetődött állatról emberbe kerülő fertőzésekre, a nő ugyanis gyakran szedett ehető növényeket a természetben, s vélhetően fertőzött piton ürülékéből jutott testébe a leveleken ragadva a parazita.
