1. ÚJABB NAP, ÚJABB MAGYAR NOBEL
Soha nem volt még két ilyen egymást követő napja a magyar tudománynak: a tegnapi orvosi után ma fizikai Nobel-díjat kapott egy magyar kutató. Az 61 éves Krausz Ferencet két francia fizikussal közösen tüntették ki, mindannyian a másodperc törtrészének a törtrésze alatti elektronmozgásokat vizsgálták, s eredményeik reményeik szerint majd a betegségek diagnosztizálásában jelentenek előrelépést. Krausz kétkezi munkások fiaként Móron született, a Műegyetem villamosmérnöki szakának és az ELTE elméleti fizika szakának párhuzamos elvégzése után ment ki Bécsbe doktorálni. Osztrák állampolgár is, bár az elmúlt két évtizedben alapvetően Németországban dolgozott és tanított, az utóbbi években pedig ideje egy részét a szegedi lézerközpontban töltötte. Krausz a negyedik magyar fizikus, aki Nobel-díjat kapott.
2. TALÁN MÉGIS ÉRKEZIK IDÉN PÉNZ BRÜSSZELBŐL
Magyarország megkaphatja Brüsszeltől azt a 13 milliárd eurós támogatást, amelyet eddig az igazságszolgáltatási rendszer hiányosságai miatt nem fizettek ki, ha cserébe hozzájárul az uniós költségvetés módosításához és az Ukrajnának nyújtandó segélyhez. Erről a brüsszeli alkuajánlatról több uniós forrás egybehangzóan számolt be a Financial Timesnak. Az Európai Bizottság 66 milliárddal akarja növelni a költségvetést és ebből 50 milliárdos támogatást adna Kijevnek. Mindez persze csak a Magyarországnak járó, de nem folyósított pénzeknek csak a kisebb része, de ez is nagy előrelépés lenne a kormánynak, amelynek egy másik követelése is részben teljesült a napokban, amikor Kijev feltételesen levette az OTP-t az orosz agressziót támogató cégek listájáról.
3. LENGYEL, MAGYAR KETTŐT GONDOL A HÁBORÚRÓL
Egy friss felmérés szerint jelentős eltérés van a magyarok és a lengyelek háborúval, Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos véleménye között. Ugyan mindkét országban többségben van Putyin és országa negatív megítélése, de a lengyeleknél kedvező véleményt mondók egyetlen százalékához képest ez az arány nálunk 23 százalékos. A NATO-t inkább kedvelik mindkét országban, de a kritikusok aránya 36-3 a magyarok javára. Az ukrán elnök személyével a magyarok 86 százaléka bizalmatlan, míg a lengyeleknél csak 21 százalék. A háborús szankciók enyhítését a magyarok fele támogatja, a lengyeleknél mindössze 3 százaléknyian. A háborús menekültek befogadásának támogatása mindkét országban jelentősen csökkent tavalyhoz képest, s most 50 százaléknál jár. Eközben megkapta az első nemzetközi figyelmeztetést a szlovák választások győztese, az oroszokkal békülni akaró Robert Fico: az európai szocialisták vezetője a pártcsaládból való kizárással fenyegette meg a Smer-t, ha nem változtat Ukrajna-politikáján. Fico válaszában elutasította a nyomást, azt az USA óhajának minősítve.
4. MAGYAR KATONA A BOSZNIAI EU-BÉKEMISSZIÓ ÉLÉN
Sticz László vezérőrnagy személyében magyar tábornok irányítja egy éven keresztül az Európai Unió bosznia-hercegovinai katonai misszióját, az EUFOR-t. Sticz 2024 januárjától egy évre kapott megbízatást, pályafutása során már szolgált a nyugat-balkáni békefenntartó műveletekben, dolgozott a NATO európai főparancsnokságán, most pedig a Magyar Honvédség haderőmodernizációs vezetője. Az EUFOR vezetését az osztrákok tizenöt év után adják át, a magyar parancsnok kinevezése ellen tiltakoztak a bosnyákok, s megpróbálták a kinevezést diplomáciailag akadályozni. A bosnyák védelmi miniszter indoklása szerint nem Magyarországgal, hanem a magyar kormánnyal van bajuk, amely a háromnemzetiségű államszövetség bosnyákokkal szembenálló szerb szeparatista vezetőjét, Milorad Dodikot és Banja Luka-központú miniállamát támogatja – utoljára éppen tegnap fogadta őt Orbán Viktor Budapesten.
5. HIÁNY: A KORMÁNY MÓDOSÍT, DE VALÓJÁBAN EMEL
A kormány 5,2 százalékra emelte a költségvetés hiánycélját – jelentette be a Pénzügyminisztérium, gondosan kerülve azt, hogy ez 1,3 százalékpontos emelést jelent az eddigi 3,9 százalékról. A tárca ehelyett „módosításról” írt közleményében. A statisztikai hivatal szintén ma hozta nyilvánosságra a kormányzati szektor második negyedéves adatait: a GDP-arányos hiány 6,3 százalék, mert amíg a kiadások 22,4 százalékkal nőttek, addig a bevételek csak 11,7 százalékkal. A kormány azt is bejelentette, hogy a hitelezési aktivitás érdekében az új vállalati- és a lakáshitelek esetén önkéntes kamatplafon bevezetését kéri, ettől a bankok sem zárkóztak el.
6. HÁROMSZOR KELL ÁTSZÁLLNI SZOMBATHELY-BUDAPEST KÖZÖTT
Nem elég a MÁV pályafelújítás miatti menetrend-összeomlása a győri fővonalon, s a Budapestről érkező nemzetközi járatok több hetes levágása a nyugat-európai hálózatról, a hazai vasútközlekedés káoszát most egy GYSEV-rekonstrukció is fokozza. A Szombathely és Csorna közötti pályafelújítást a sárga-zöld osztrák-magyar vasúttársaság már jó előre jelezte, azt évek óta tervezik, ütemezéséről a MÁV-nál pontosan tudtak. Ezt el is ismerték az állami vasútnál, hozzátéve: a sürgető üzembiztonsági szempontok miatt nem volt lehetőségük a két vágányzár összehangolására. A kialakult helyzetben Szombathelyről csak három átszállással tudnak az utasok eljutni a fővárosba.
7. EGY ÉVIG 430 EZER EMBER LAKNA JÓL A KIDOBOTT ÉLELMISZEREKBŐL
Jóval kevesebb élelmiszert dobunk ki, mint hat évvel ezelőtt, de még mindig 230 ezer tonnát pazarlunk el, ami elég lenne egy éven át 430 ezer ember napi háromszori étkezésére. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal hulladékfelmérése szerint a magyar háztartásokban 2016 óta 27 százalékkal csökkent az élelmiszerpazarlás. Továbbra is főleg ételmaradékok, zöldségek, gyümölcsök és pékáruk kerülnek feleslegesen a szemétbe. Hat év alatt 60 százalékkal kevesebb pékáru ment a szemétbe, a készételekkel is tudatosabban bánunk, 25 százalékot sikerült lefaragni a pazarlásból, de még így is a készételek vezetik a kidobottak toplistáját, a zöldségek és gyümölcsök előtt.
8. OROSHÁZÁN MAGÁNKLINIKA, BUDÁN ÁGYI POLOSKA BORZOLJA AZ IDEGEKET
Az orosházi kórházigazgató, Duray Gergő magánklinikát alapított, ahol heti két órában maga is rendel. Az orosházi intézmény egyébként 2018-ban krízishelyzetbe került, mert a sürgősségi osztályon nem tudták kifizetni a vállalkozóként végzett pluszmunkát az orvosoknak és az ápolóknak, ezért sokan felmondtak. Mivel a kormány célja a köz- és a magánellátás szétválasztása, Duray akár ennek az elvárásnak igyekezhetett megfelelni a magánklinika alapításával. Az Országos Kórházi Főigazgatóság mindenesetre elrendelte a soron kívüli vizsgálatot a kettős igazgatói szerep miatt, amelyről nem kapott értesítést. Közben a fővárosi Szent Margit kórház egyik belgyógyászati osztályán megjelent ágyi poloskák ellen küzdenek, egy teljes osztályt át kellett költöztetni.
9. JÖN A HIRDETÉSMENTES, FIZETŐS FACEBOOK ÉS INSTAGRAM
A Meta az Európai Unióban bevezeti az Instagram és a Facebook hirdetésmentes, ám ezért cserébe fizetős változatát, a platform így azoknak marad ingyenes, akik elfogadják a személyre szabott hirdetéseket. Annak, aki nem szeretne hirdetéseket látni a hírfolyamában, tíz eurót (3900 forintot) kellene fizetni havonta, minden további fiókért 6 eurót (2300 forintot). A mobil eszközökön viszont 13 eurót (5000 forintot) kérnének egy hónapra fiókonként – a magasabb ár az Apple és a Google alkalmazásboltjai által felszámított jutalék miatt van.
10. KÍNAI NYOMULÁS A MALDÍVOKTÓL INDONZÉZIÁIG
A saját hátsó udvarában vesztett fontos politikai ütközetet India Kínával szemben. A Maldív-szigeteki választáson ugyanis a Kína-barát ellenzéki jelölt nyert a hivatalban lévő, „India az első” jelszóval kampányoló elnök ellen. Az Indiai-óceánon fekvő, félmillió lakosú szigetcsoport eddig egyértelműen India érdekszférájába tartozott. A kínai diplomácia egy másik fronton is ünnepelhetett. Indonéziában átadták az ország első nagy sebességű vasútvonalát. A kínai beruházás ugyan sokkal lassabban és drágábban készült el, mint tervezték, de most már akár 350 kilométeres óránkénti sebességgel is lehet robogni a főváros Dzsakarta és az onnan 150 kilométerre lévő Bandung között.
