1. ÁRAM ÉS VÍZ HELYETT CSAK RAKÉTÁK JÖNNEK
Még ma is találtak újabb holttesteket Izraelben, így a terrortámadás áldozatainak száma 1200 fölé emelkedett, miközben újabb szörnyű részletek derülnek ki. A sivatagi fesztiválon a Hamasz fegyveresei a gyilkosságok mellett nőket erőszakoltak meg, az elfoglalt kibucokban pedig gyerekeket fejeztek le. Az izraeli válaszcsapásokban meghalt palesztinok száma is ezer fölött van már, a két és fél millió lakosú Gázában a légmentes izraeli zárlat miatt nincs már sem áram, sem ivóvíz, sem internet, miközben az ott lakók és a felsorakozott több százezer izraeli katona is a véres ostromra készül. Kisebb összetűzések és rakétacsapások történtek Izrael libanoni határánál is a Hamaszhoz hasonlóan szintén Irán által támogatott Hezbollah és az izraeli hadsereg között, fokozva egy esetleges második front kialakulásának veszélyét. Közben a szaúdi-izraeli megbékélés után a török-izraeli közeledést is tönkretenni látszik a háború. Erdogan török elnök mészárlásnak nevezte a Gáza elleni akciót, egyik miniszterhelyettese ennél is tovább menve az izraeli kormányfőnek azt üzente, hogy „egy nap majd téged is lelőnek”. Az EU főképviselője is felszólította Izraelt, hogy ne sértse meg a nemzetközi jogot. Brüsszelben továbbra is nagy a vita arról, az EU nem állt-e túlságosan egyoldalúan Izrael mellé.
2. ÚJABB BALTI VEZETÉK SÉRÜLT MEG
A NATO-főtitkára a szervezet csúcstalálkozóján igyekezett megnyugtatni az ott megjelenő ukrán elnököt, hogy a NATO továbbra is támogatja Kijevet. Jens Stoltenberg arról is beszélt, hogy a NATO határozott választ fog adni, ha bebizonyosodik, hogy a két tagállamot, Finnországot és Észtországot a Balti-tenger alatt összekötő gázvezetéket és telekommunikációs kábeleket tényleg szándékos támadás érte vasárnap. Márpedig pontosan erre gyanakszik Helsinki, a finnek szerint több hónapig is eltart a károk kijavítása és legközelebb tavasszal lesz újra üzemképes a vezeték. Közben korrupcióellenes razziát hajtottak végre az ukrán hatóságok a munkácsi stadionnál történt lenyúlások kapcsán, az őrizetbe vettek között van Munkács magyarellenes kijelentéseiről és intézkedéseiről hírhedt polgármestere, Andrij Baloga is.
3. FICO TUD KORMÁNYT ALAKÍTANI SZLOVÁKIÁBAN
Ma megegyezett a koalíciós kormányzás pontos feltételeiről a választásokon győztes Robert Fico (Smer), a harmadik helyen végzett Peter Pellegrini (Hlas) és a Szlovák Nemzeti Pártot (SNS) vezető Andrej Danko. A hármas együttműködése tegnap dőlt el azzal, hogy Pellegrini egyhetes lebegtetés után elutasította a második helyen végzett liberális Progresszív Szlovákia négypárti ajánlatát, amely felkínálta neki a kormányfői posztot. A Smerből kivált Pellegrini és pártja vezetése végül Ficóék mellett döntött, ebben a felállásban pedig ő lesz a parlament elnöke, míg Fico a miniszterelnök. A kormányban a Smer hat, a Hlas hét, az SNS pedig három tárcát kap. Robert Fico negyedik kormánya legfontosabb feladatának az életszínvonal emelését és az illegális migráció visszaszorítását nevezte. Mindhárom pártvezér elkötelezte magát az EU és a NATO mellett, a szlovák szuverenitás erősítését is hangsúlyozva. Az ügyvezető szlovák kormány közben november 3-ig meghosszabbította az ellenőrzést a magyar határon.
4. HASÍTANAK A NYUGDÍJPÉNZTÁRAK ÉS A LAKOSSÁGI ÁLLAMPAPÍROK
Látványos hozamokat értek el a nyugdíjpénztárak a tavalyi jelentős mínuszok után. A legtöbb portfólió történelmi csúcson jár: döntő részük 10-15 százalékos pluszban jár kilenc hónap után. Az állampapírok piacáról is kedvező hírek érkeztek: a gazdaságfejlesztési tárca szerint eredményesek a kormány terelőlépései, mert óriási mértékben nőtt a lakosság kezében lévő állampapír-állomány, így javult hazánk önfinanszírozási képessége. Augusztus végére eljutottunk oda, hogy a háztartások már több pénzt tartottak állampapírban, mint bankbetétben. A külföldiek kezében lévő állomány aránya eközben néhány tizeddel 30 százalék alá csökkent augusztus végére.
5. SEMJÉN SZERINT SOKAN TITKOLJÁK VALLÁSUKAT ÉS CIGÁNYSÁGUKAT
Egy DK-s képviselő Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest kérdezte arról, hogy miért csökkent a katolikus hívők száma az elmúlt évtizedben. Semjén válasza szerint a helyzet nem tragikus, a népszámlálás is megerősíti, hogy Magyarország keresztény ország. Ezt egy Ipsos-nemzetközi felméréssel is igyekezett alátámasztani, amely 62 százalékra teszi Magyarországon a vallásosak arányát, és ennél csak Olaszországban (70) és Lengyelországban (76) mértek magasabb értéket. A választ adók csökkenésére meglepő okot talált, szerinte sokakat megfélemlíthetett a DK történelmi keresztény egyházakkal szembeni propagandája. A válaszmegtagadás okozta fals eredményre példaként hozta fel, hogy a népszámlálás eredménye alapján a roma nemzetiséghez tartozók száma százezerrel kevesebb lett, mint 2011-ben, eszerint kétszázezer roma él Magyarországon, amit kizártnak tart.
6. VESZÉLYHELYZETBEN ELTÖRÖLT REPIBORADÓ
November 16-tól mentesülnek az eddigi 33 százalékos adófizetési kötelezettség alól a reprezentációs céllal adott borászati termékek. Az ajándékborok adóját az ukrajnai háború kapcsán kihirdetett veszélyhelyzet miatt kormányrendelettel törölték el, ezért az adómentesség csak a veszélyhelyzet végéig él, vagyis összesen 10 napig, november 25-éig, hacsak meg nem hosszabbítják a veszélyhelyzet idejét, mert ha igen, akkor az idei karácsonyi repibor adómentes juttatás lehet a dolgozóknak, akár a minimálbér tizedével megegyező 23 200 forint értékben.
7. ÁLLAMI VEZETŐT GYANÚSÍTANAK GYEREKPORNÓ-FELVÉTELEK MIATT
A Nemzeti Földügyi Központ korábban eltávolított elnöke az a volt állami vezető, akit háza előtt szeptember 15-én elfogott a rendőrség, mert hivatali laptopján gyerekek szexuális kizsákmányolását ábrázoló pornográf videókat és 390 hasonló tartalmú fotót tárolt. A férfi jelenleg előzetes letartóztatásban van, és tagadja bűnösségét. N. J. egykor gimnáziumi osztálytársa volt Orbán Viktor kormányfőnek, a földügyi központ jogelődjénél, a földalapkezelőnél 2010-ben jutott magas hivatali beosztáshoz. A neve felbukkant a saját unokaöccse mellett Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és más NER-közeli személyek állami földbérleti pályázatai kapcsán, ezek hozzájárultak ahhoz, hogy Ángyán József államtitkár 2012-ben lemondott posztjáról. Később ennek ellenére nevezték ki N. J.-t a szervezet elnökének, a 2016-os földárveréses botrány is a nevéhez kötődött.
8. VÉGLEG ELVESZÍTETTE SZÉKELYFÖLD A BÉKÁS-SZOROST
Négy éve visszaszerezte Erdély Moldovától Székelyföld egyik természeti csodáját, aztán két éve jogerősen megint elvesztette, most pedig Hargita megye tanácsának beadványát is elutasította a román bíróság, így a Békás-szoros földrajzilag-közigazgatásilag végleg a Kárpátokon túli Neamt megye része lesz. A hargitaiak újabb fellebbezése azon alapult, hogy az 1998-as megyehatár-megállapítás nem esett egybe az 1968-as közigazgatási törvény határvonalával. A huzavonák végén a megyehatárt most végleg Gyergószentmiklóshoz közelebb tolták, ami a Karácsonkő székhelyű moldvai megye számára előnyös, amely az 1971-ben védetté nyilvánított turisztikai látványossággal lett papíron gazdagabb, a székelyek rovására.
9. AZ ÉV ZÖLD KIFEJEZÉSE
Biztonsági embereket kezdett el alkalmazni a legnagyobb brit autópálya-üzemeltető, akiknek az a feladatuk, hogy közbelépjenek az elektromos autótöltők körül kialakult veszekedéseknél. Egyre gyakoribbak ugyanis az összetűzések a töltőállomásoknál, ahol az oszlopok számának növekedése jócskán elmaradt az elektromos autók számának bővülésétől, ami frusztráló sorokat és várakozási időt jelent. A szintén hasonló gondokkal küszködő Egyesült Államokban már neve is van a jelenségnek: charge rage, a közlekedési verekedésekre alkotott road rage mintájára.
10. LEMONDOTT AZ ÖKÖLVÍVÓSZÖVETSÉG TELJES VEZETÉSE
A több sportágon is végigsöprő vezérkarcsere elérte a magyar ökölvívást is: lemondott a szövetség elnöke és teljes elnöksége is. A szervezetet idén január óta irányító Kurtucz Csaba azonban inkább előremenekült, hiszen újraindul a posztért, viszont előtte rendszerváltást szeretne a hazai boksz világában. Ezért jutott arra a sportág vezérkara, hogy teljes tisztújítással igyekeznek megreformálni az ökölvívást. A távozó, de újrázni készülő elnök szerint a pénzeket a jövőben objektív alapon kell szétosztani, mert ez az elv most nem érvényesül.
