1. UKRAJNA EGYRE NEHEZEBB HELYZETBEN
Két orosz telefonbetyár mondatta ki azt egy nyugati vezetővel, amit Ukrajna támogatói nyilvánosan nem szívesen vallanak be. A magukat afrikai vezetőknek kiadó rádiósoknak Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kijelentette, hogy mindenki kezd belefáradni a háborúba, ezért valamilyen kiutat kell keresni. A nagy nyári ellenoffenzíva kudarcának beismerését jelenti az ukrán hadsereg főparancsnokának nyilatkozata is. Valerij Zaluzsnij elismerte, hogy az „állóháború felé” haladnak, ami az oroszoknak kedvez, ezért még több és újabb nyugati fegyverekre és még több ukrán katonára van szükség. Oroszország nagyobb tartalékait jelzi az is, hogy az év eleje óta most intézték 24 óra alatt a legtöbb csapást ukrán célpontok ellen, amikor több mint száz települést támadtak egyszerre. Az oroszok nagy segítséget kaptak ehhez Észak-Koreától, dél-koreai becslések egymilliónál is több tüzérségi lövedékről szólnak, ami megegyezik azzal, amit egy év alatt szeretne leszállítani Európa Kijevnek.
2. A MAGYAROK FELE KIJUTOTT GÁZÁBÓL
Már több mint kilencezer halottja van Gázában a három és fél hete tartó háborúnak, mintegy 20 ezer a sebesültek száma, az elmúlt napokban iskolát és menekülttábort is ért izraeli légicsapás. Az Orvosok Határok Nélkül szervezet példátlan tragédiáról beszélt, elmondása szerint a gázai gyerekeknek már vizük és kenyerük sincs. Az izraeli katonák ezalatt egyre mélyebben nyomulnak be a területbe, hogy utcai harcokban számolják fel a Hamászt. Közben Egyiptom a külföldieknek és a súlyos sebesülteknek megnyitotta a gázai határátkelőhelyét, így nyolc magyar állampolgár is ki tudott jutni. Az övezetben rekedt hét másik magyar viszont nem mert nekivágni a határátkelőhelyig tartó útnak.
3. TERRORSZERVEZETEK A DÉLI HATÁRNÁL
Amit a kormány mond, azt mondják a titkosszolgálatok is: vagyis, hogy az illegális migráció és a terrorizmus összefügg – ez derül ki abból a titkosszolgálati jelentésből, amelyet Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető javaslatára tettek nyilvánossá. A jelentés szerint a déli hátárnál fokozódik a migrációs nyomás, éjszakánként 1000-1200 illegális határsértést fedeznek fel, de előfordult, hogy a határzár „egy pontján, egy órán belül 293 illegális átjutót észleltek”. Azt is állítják, hogy az afgán embercsempészeket az afganisztáni tálib kormány titkosszolgálata irányítja. A magyar titkosszolgálat olyan terrorszervezetnek a szervezett embercsempészethez kapcsolódó esetleges tevékenységére is figyelmeztet, mint amilyen az ISIS, az al-Kaida és a Hamász.
4. PADLÓN AZ EURÓINFLÁCIÓ – DE A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS IS
Három százalék alá esett az infláció az euróövezetben. Az októberi 2,9 százalékos adat nemcsak a szeptemberi 4,3-nál sokkal jobb, hanem annál is, amit a szakértők vártak. A gyors csökkenés oka leginkább az üzemanyagárak esésének köszönhető. Ugyanakkor az uniós jegybank infláció elleni sikeres harcának komoly ára van: a gazdasági növekedés. Az ugyanis szinte eltűnt az övezetben, növelve a recessziós félelmeket. A két legnagyobb gazdaság közül a német 0,1 százalékkal csökkent, a francia pedig csupán 0,1-gyel nőtt.
5. ELŐREHOZOTT MINIMÁLBÉR-EMELÉS
A szokásostól eltérően már decembertől emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum összege: a kötelező legkisebb kereset 15 százalékkal, a középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum 10 százalékkal lesz magasabb. A minimálbér ezzel bruttó 266,8 ezerre (kedvezmények nélkül nettó 177,5 ezer forintra), míg a garantált bérminimum bruttó 326 ezer forintra (nettó 216,8 forintra) nő. Legutóbb idén januárban emelkedtek a minimálbérek – a legkisebb adható bér 16, a garantált bérminimum 14 százalékkal nőtt. A szomszédos Romániában is előrehozták az emelést: október 1. óta 3300 lej (körülbelül 255 ezer forint) az országos bruttó minimálbér, azonban sürgősségi rendelettel egyes ágazatokban november 1-től újabb emelés volt – például az építőiparban a bruttó 4000 lejről 4582 lejre (353 ezer forintra) emelkedett a legkisebb kereset összege.
6. THAI ÁPOLÓNŐK A SOPRONI IDŐSOTTHONBAN
A rendszeres thai masszázs sem tűnik már elérhetetlen szolgáltatásnak a magyar idősotthonokban. Vagy legalábbis Sopronban, ahol akkora a munkaerőhiány, hogy húsz thai dolgozót kellett kölcsönözni a 270 magyar alkalmazott mellé. A thai ápolók a nyelvtudás hiánya miatti nehézségeket fordítóprogrammal oldják meg, de ezt a hiányosságot bőven ellensúlyozza, hogy szorgalmasak, rugalmasak, esti és éjszakai műszakokra, ünnepnapokra is beoszthatók, hogy minél több pénzt küldhessenek haza a családjuknak.
7. RETTEGHET A RYANAIR: BRUTÁLIS FOGYASZTÓVÉDELMI BÍRSÁGOK JÖNNEK
Több milliárd (!) forintos fogyasztóvédelmi bírság is kiszabható lesz az online kereskedőkre és a légitársaságokra egy új törvényjavaslat szerint. A kiszabható bírság alsó határát 15 ezer forintról 1 millióra, míg a felső határát 200 ezerről 3 milliárdra emelik. Keményebb fellépésre számíthatnak a tiltott szerencsejátékok szervezői is, azonnal blokkolhatják a szakhatóság engedélye nélkül működő oldalakat, a fizetési számláknál pedig korlátozhatják a pénzforgalmat. A légitársaságokkal szembeni panaszok kezelésére kibővítik a fogyasztóvédelmi hatóság jogköreit, a jövőben a bírságolás szankciójával is élhetnek, ami különösen a kormánnyal gyakran háborúban álló Ryanairt töltheti el aggodalommal.
8. KARÁCSONY SZERINT TIZEDÉVEL KEVESEBB A DUGÓ
A navigációs rendszerek mérései szerint tavaly 9 százalékkal kevesebb időt töltöttek dugóban a Budapesten autóval közlekedők, mint 2019-ben. A statisztikát bemutató Karácsony Gergely főpolgármester azt is közölte, az európai fővárosok közül csak Pozsonyban mérséklődtek még ennél is nagyobb arányban a közlekedési torlódások, míg Párizsban, Prágában vagy éppen Bécsben inkább stagnáltak. A budapesti városvezető visszafelé mutatva azt is hozzáteszi, hogy elődje, Tarlós István második ciklusában ugyanezek az adatok meredeken emelkedtek. Eközben egy friss közvéleménykutatás szerint a budapestiek az egészségügy rossz állapotát, a közlekedést és a forráshiányt nevezték meg városuk legfőbb gondjainak. Pártszimpátia alapján sem a dugók vezetnek, a fideszeseket leginkább a koszos, szemetes környezet zavarja, az ellenzékieket a forráshiány, míg a bizonytalanokat az egészségügyi intézmények, bár ez utóbbiakhoz nincs köze a fővárosnak.
9. A FIDESZES MÚZEUMIGAZGATÓ SEM VETTE KOMOLYAN A TILTÁST
Hiába a formális tiltás a World Press sajtófotó kiállításon, az ellenzéki Mi Hazánk képviselője által a kormányon számonkért törvény betartatása éppen egy fideszes kultúrpolitikus ellenállásán bukott el. Bár Dúró Dóra jelzésére Csák János kulturális miniszter elismerte, hogy 18 éven aluliak az LMBTQ-témák miatt nem látogathatnák a tárlatot a gyermekvédelmi jogszabály alapján, s kitettek figyelmeztető jelzéseket is, de csak a látogatói érdeklődés nőtt meg a botrány hatására. A Magyar Nemzeti Múzeum pedig jelezte, nem tudja végrehajtani a miniszteri felszólítást, ugyanis nem áll jogukban senkitől elkérni személyi igazolványt az életkor ellenőrzésére, így legfeljebb táblákon kérhetnek. Az intézmény főigazgatója ráadásul a közösségi médiában köszönte meg a radikális jobboldali képviselőnek a reklámot, miközben 2021-ben a parlamentben L. Simon László is igennel szavazott a korlátozásokat bevezető gyermekvédelmi törvényre.
10. AZ AI AZAZ AZ MI LETT AZ ÉV SZAVA
Papírformaeredmény született idén az év szava versenyében, hiszen a győztes az AI (Artifical Intelligence) mozaikszó lett, vagyis a mesterséges intelligencia, amit magyarul MI-ként rövidítünk. A brit Collins szótár szerkesztői mindig az adott év trendjeit leginkább kifejező szavak közül választják ki a legjellemzőbbet, amit az angolszász világ újdonságként épített be a köznyelvbe. A szótárkészítők idei listáján az AI után esélyes volt a gazdag szülők által előrejutó, nálunk is ismerős „nepo baby” kifejezés, valamint a „Ulez” is, ami olyan városi zónák rövidítése, ahova csak környezetbarát járművek hajthatnak be szabadon.
