1. NYOLC SZÁZALÉK ALÁ CSÖKKENT AZ INFLÁCIÓ
Az októberi 9,9 százalék után novemberben 7,9 százalékra csökkent az infláció éves bázison a statisztikai hivatal adatai szerint. Októberhez képest stagnálást mértek. Az élelmiszerek 7,1, az üzemanyagok 25,4, míg a szolgáltatások 12,6 százalékkal drágultak egy év alatt, de a háztartási energia 18,1 százalékkal olcsóbb lett, ahogy a tartós fogyasztási cikkekért is kevesebbet kell fizetni – igaz, csak 0,4 százalékkal. A nyugdíjasokat érintő drágulás mértéke 7,1 százalék volt. Mindeközben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat az energiainfláció számítási módszeréről tárgyal a magyar hivatallal, ugyanakkor a KSH ma cáfolta azt a hírt, hogy az Eurostat a magyar inflációszámítást vizsgálja.
2. TALÁLKOZTAK, DE NEM TUDJUK, MINEK
Nem számoltak be különösebb eredményekről a francia-magyar csúcstalálkozó résztvevői. Illetve egészen pontosan egyáltalán semmiről sem számolt be sem a francia elnök, sem a magyar miniszterelnök a munkavacsora után. Az eredménytelenségre a mély hallgatás mellett leginkább abból lehet következtetni, hogy Orbán Viktor az esemény kapcsán nagyinterjút adott egy francia lapnak, amelyben továbbra is fenntartotta a vétóját az ukrán EU-csatlakozással szemben. Orbán „egy viccnek” nevezte a „világ egyik legkorruptabb államának” a tagjelöltségét. Márpedig Emmanuel Macron éppen azért találkozott váratlanul Orbánnal, hogy a jövő heti uniós csúcs előtt jobb belátásra bírja a magyar kormányfőt.
3. FICO MÁRIS HARCBAN ÁLL BRÜSSZELLEL
Noha az Európai Bizottság figyelmeztette a szlovák kormányt, hogy szakmai egyeztetést vár el a politikai ügyekben eljáró különleges ügyészség státuszáról, ám Robert Fico kabinetje gyorsított eljárásban vitte a pozsonyi parlament elé a szervezet megszüntetését, elnökét pedig már előtte leváltották. A speciális ügyészség Ficoék számára egy negatív szimbólum, amelyet szerintük az előző kormányok a Smer-közeli emberek levadászására használtak, míg a mostani ellenzék a korrupcióellenes küzdelem garanciáját látta benne. Nem csoda, hogy az ellenzékbe szorult liberálisok vezetésével többezres tüntetést is tartottak Fico ellen az ügyben, ahol hangsúlyozták, a szlovák kormányfő Orbán Viktor módszereit átvéve kezdett a jogállam lebontásába.
4. NAGY ÉS NAVRACSICS ERŐSÖDÖTT VARGA ÉS PINTÉR ROVÁSÁRA
Az önkormányzati szféra is Navracsics Tibor januártól felálló minisztériumához kerül, Pintér Sándor belügyminiszter már hivatalosan el is búcsúzott e területtől, amelyet az új közigazgatási és területfejlesztési tárca felügyel majd. Navracsics Tibor a kancelláriától is vesz át jogköröket, így hozzá tartozik az államigazgatás, az önkormányzatok, a területfejlesztés és az uniós források kezelése. Nagyot erősödött Nagy Márton is, minisztériuma új nevet kap, gazdaságfejlesztési helyett nemzetgazdasági tárca lesz belőle, miközben a gazdasági növekedés ideológusaként ismert miniszter a kormány gazdasági kabinetjének vezetését is átvette Varga Mihály pénzügyminisztertől, aki pozíciói változását focihasonlattal kommentálta: a játékosok sem mondanak véleményt vezetőedzőjük taktikájáról, s amúgy is lesz (inkább csak formális) vétójoga költségvetési döntésekben.
5. A VOLÁNBUSZNÁL A SZTRÁJKOLÓKKAL, A MÁVNÁL AZ APPLIKÁCIÓKKAL NEM BÍRNAK ZÖLD ÁGRA VERGŐDNI
Vasárnapra és hétfőre sztrájkot hirdetett a Volánbusznál az egyik szakszervezet amiatt, hogy a 2024-re vonatkozó a bérfejlesztésről még tárgyalások se folynak. A sztrájk ideje alatt az elégséges szolgáltatásokat biztosítják, vasárnap a járatok 80, hétfőn 55 százaléka közlekedni fog, országosan 23 ezer járat kimaradásával számolnak. A Volánbusz vezetése indokolatlannak tartja a sztrájkot, mivel 2023-ra kötött bérmegállapodást betartották, a jövő éviről pedig januárban akarnak megegyezésre jutni. Ma reggel ismét zavarok léptek fel MÁV online jegyértékesítő rendszereinél, az utóbbi időkben sokadjára nem volt elérhető a Simple Pay fizetési szolgáltatás, emiatt nem lehetett jegyet venne a MÁV applikáción és az Elvirán.
6. AZ ORBÁN-LEÁNY ESETE AZ ÁLLAM ELŐVÁSÁRLÁSI JOGÁVAL
Egy hónappal azután, hogy adásvételi szerződéseket kötött tokaj-hegyaljai földekre a kormányfő lánya, Orbán Ráhel nevében eljárva férje, Tiborcz István, törölték az ingatlanok tulajdoni lapjairól az állam elővásárlási jogát. Amikor április közepén Tiborcz aláírta az adásvételi szerződést a 94 hektárnyi földterületre, több helyi lakosnak és az államnak elővásárlási joga volt bejegyezve, ám ezzel senki nem élt, így a földhivatal bejegyezte Orbán Ráhel tulajdonjogát. Május végén azonban rejtélyes módon az állam elővásárlási jogát törölték a tulajdoni lapokról, aminek jogszerűsége kétséges, mert a földek világörökségi területen fekszenek.
7. A MI HAZÁNK SZERINT A FIDESZ PAKTUMOT KÖTÖTT A BALLIBERÁLIS PÁRTOKKAL
Egy módosító indítvánnyal a Fidesz a saját céljaihoz igazította a Mi Hazánk a fővárosi önkormányzati választási rendszer átalakításáról szóló törvényjavaslatát, ráadásul olyan időpontban, amikor azt már vissza se lehet vonni. A Mi Hazánk a korábbi, listás választás visszaállítását javasolta, amivel az 5 százalék feletti pártok (Kutya Párt, Mi Hazánk, DK) könnyen mandátumhoz jutnak, ám az az alattiak (MSZP, LMP, Párbeszéd, Jobbik) valószínűleg nem, akkor sem, ha egymással összeállnak, mert két pártnak 10, háromnál többnek 15 százalék lett volna a bejutási küszöb. Ugyanakkor a Fidesz esélyét is növeli ez a választási rendszer, főleg ha az ellenzékiek adják a kerületi polgármesterek többségét. A Fidesz támogatta is a Mi Hazánk javaslatát, ám módosító indítványa akárhány párt listája esetén is 5 százalékot javasol küszöbnek, vagyis a minél színesebb ellenzék megtartása a célja. A Mi Hazánk szerint „a Fidesz paktumot kötött a balliberális pártokkal”.
8. MEGÉPÜL AZ ELSŐ HAZAI MUSZLIM TEMETŐ
Hamarosan megkezdik az első muszlim temető építését Magyarországon. A Magyar Iszlám Közösség már megvásárolta a földterületet Budapest határában, az M0-ás sztráda közelében, és bírja a kormány hozzájárulását is. Saját temető építésére azért van szüksége az 50 ezer fősre becsült, tizedében magyar nemzetiségű hazai iszlám közösségnek, mert a Kozma utcai új köztemető muszlim parcellája rövidesen betelik, már csak alig több mint száz szabad hely van. Magyarországon először 1919-ben tartottak muszlim hagyományok szerinti temetést, amelyek szerint tilos a hamvasztás, helyette lepedőbe tekerik a testeket, s a félkoporsóban, a halottat lábbal Mekka felé földelik el.
9. GÖRÖG-TÖRÖK KÖZELEDÉS
Bár görög-török csúcstalálkozók voltak a múltban is, a mostani volt az első, amelyet nem a történelmi sérelmek, hanem a jövőbeli lehetőségek uraltak. A hagyományosan rossz viszony idén februárban kezdett látványosan enyhülni, amikor nagyvonalú görög segítség érkezett a török földrengések helyszínére. Erdogan török elnök és Micotakisz görög miniszterelnök most már Athénban egyenesen arról beszéltek, hogy az Égei-tengert a béke tengerévé kell tenni, a két ország közötti gazdasági forgalmat pedig meg kell duplázni. Miközben az illegális migráció ügyében valóban jól működött együtt a két ország, az igazi teszt az lesz, sikerül-e megegyezniük a komoly tengeri olaj- és gázlelőhelyek felosztásában.
10. A KÉPMUTATÁS CSÚCSA
A magyar államfő a honvédségi különgéppel érkezett a dubaji klímacsúcsra, ami azt jelenti, hogy Novák Katalin útja nagyjából annyi szén-dioxidot bocsátott ki, mint egy átlagos európai háztartás kilenc év alatt. Nem a magyar elnök az egyetlen, akinek a tettei és a klímacsúcson tett megszólalásai szöges ellentétben állnak egymással. A britek uralkodója, miniszterelnöke és külügyminisztere külön, három géppel érkezett, de magángépen utazott az Egyesült Államok éghajlatvédelmi megbízottja és az ENSZ-főtitkár is, aki landolás után azonnal éles szavakkal szólalt fel a fosszilis üzemanyagok használata ellen. Sajátos képet adott a csúcs ellentmondásairól az ott tartózkodó vezető magyar klímakutató, Ürge-Vorsatz Diána is, akinek fűtőtestet kellett kérnie a szállodai szobájába, miután nem lehetett lejjebb tekerni a jéghidegre állított klímát.
