1. EGYMÁSRA VÁRNAK A SVÉDEK ÉS A MAGYAROK
Mégis lesz rendkívüli ülés a svéd NATO-csatlakozásról, de várhatóan olyan lesz, mintha nem is lenne. A házelnök az ellenzéki képviselők kérésére hétfőre tűzte ki az időpontot, de várhatóan a kormánypártok nem lesznek ott, így az ülés határozatképtelen lesz. A kormány ugyanis továbbra is a svéd kormányfő budapesti látogatását várja, ám svéd sajtóbeszámolók szerint Ulf Kristersson megmondta Orbán Viktornak most Brüsszelben, amikor negyedórára mégis találkoztak, hogy a parlamenti szavazás után jön Magyarországra. Az viszont az olasz sajtóból derült ki, hogy Orbán azt mondta, a Konzervatívok és Reformerek európai pártcsaládjába fog majd belépni a Fidesz, de csak az európai parlamenti választások után. (Előzőleg a konzervatívoktól is jobbra álló Identitás és Demokrácia csoport jelentette ki, hogy várják az Európai Néppártból kirakott Fideszt a soraikba.) S azért az olaszoknak beszélt erről Orbán, mert a pártcsalád legfontosabb embere az olasz miniszterelnöknő. Giorgia Meloni központi szerepet játszott most az ukrán döntésnél is Orbán meggyőzésében, méghozzá a francia elnökkel együtt, aki állítólag tényleg meglebegtette, hogy különben meg fogják vonni Magyarországtól a szavazati jogot és minden uniós forrást is.
2. AZ AMERIKAI VÍZUMMENTESSÉG ELTÖRLÉSE FENYEGET
David Pressman budapesti amerikai nagykövet hazalátogatva Washingtonban konzultált főnökével, Blinken külügyminiszterrel, s találkozott a szenátus külügyi bizottságának demokrata elnökével is, aki dicsérte a diplomata magyarországi tevékenységét, egyúttal erősen kritizálta a magyar kormányt. Ben Cardin szerint szövetségeshez méltatlanul támadják Orbánék Biden elnököt és Pressman követet. Éppen ezért kilátásba helyezte a 2008 óta meglévő magyar vízummentesség felülvizsgálatát, valamint szankciók alkalmazását. Ez utóbbiakat a 2016-os Magnyickij-törvény alapján pendítette meg a befolyásos demokrata politikus: ez alapján lehet korrupciógyanú esetén pénzeket befagyasztani, illetve kitiltani Amerikából külföldi kormánytisztviselőket.
3. MEGTOLTA A TŐZSDÉT ÉS A FORINTOT A BRÜSSZELI ALKU
Már tegnap is megtolta a tőzsdéket a gyors brüsszeli megállapodás – a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX csütörtökön történelmi csúcson zárt –, a pozitív nemzetközi hangulat pedig ma is megmaradt. A régiós részvénypiacok is jól teljesítenek: a varsói tőzsde közel egyhavi csúcson, a bécsi tavaly március óta nem látott magasságokban, míg a prágai két éve nem állt ilyen jól. A forint is kihasználta a pozitív befektetői hangulatot: az euróval szembeni hét eleji 390-es szintről egészen 382-ig erősödött a hét második felére, míg péntek délután 383,5 forint körül forgott az euró. Rossz hír viszont, hogy a benzin ára a mai újabb drágulás után átlépte a lélektani 600 forintos határt. A gázolaj meg már 640-nél tart.
4. NEM LESZ EUTANÁZIA-NÉPSZAVAZÁS
Elutasította a Nemzeti Választási Bizottság az aktív eutanázia engedélyezéséről szóló népszavazási kezdeményezés kérdéseit. A testület 8-4 arányban foglalt állást a benyújtott két kérdés hitelesítése ellen, az NVB elnöke szerint a megfogalmazások ugyanis nem az eutanáziáról szóltak, sokkal inkább „az asszisztált gyilkosság büntethetőségének szabályozásáról és mértékéről”. A referendumot a gyógyíthatatlan izomsorvadásos ALS-betegséggel szenvedő Karsai Dániel ügyvéd, alkotmányjogász és az ellenzéki párt Momentum együtt kezdeményezte, mert úgy látták, van igény az ügyben széles körű véleménynyilvánításra. Az elutasító döntést a Kúria még felülvizsgálhatja.
5. A VERSENY FÜSTJE NEM CSAPTA MEG A VASUTAT
Még tíz évig konkurencia nélkül működhet a MÁV Magyarországon. Az Építési és Közlekedési Minisztérium 2033 végéig meghosszabbította a MÁV-Start, a GYSEV és a MÁV-HÉV decemberben lejárt közszolgáltatási szerződését. Egy uniós rendelet tavaly december 23-ig adott lehetőséget arra, hogy a tagállamok még egyszer utoljára (legfeljebb tíz évre) a nyílt tendert mellőzve bízzák a szolgáltatókra vasútvonalaik üzemeltetését, a Lázár János vezette tárca e lehetőséggel élt. A nyílt verseny csak 2033 decemberét követően lesz kötelező az unióban. Amúgy a magyarokhoz hasonlóan a dánok és a hollandok is állami vasúttársaságaikra bízták a feladatot, míg a franciák és a csehek megnyitották a piacot a magáncégek előtt. Ez utóbbi előnye a versenyből fakadóan az olcsóbb és jobb színvonalú üzemeltetés, ugyanakkor megrendelőként továbbra is az állam szabhatja meg a jegyárakat és a menetrendet is.
6. NÉMETRŐL KÍNAIRA VÁLTANAK
Az Opel-kereskedéseiről ismert magyarországi Schiller Autó bejelentette, hogy a német gyár kocsijai helyett a jövőben a kínai BYD elektromos autóit árulja majd. A Schiller 1991 óta volt az Opel hivatalos viszonteladója, a BYD a világ második legnagyobb elektromos autógyártója a Tesla mögött, de valószínűleg nemsokára az amerikai konkurenciát is megelőzi – a negyedéves eladásokat nézve ez tavaly év végén már meg is történt.
7. GOLYÓÁLLÓ HÚSZIK
Minél többet lövik a jemenieket a britek és az amerikaiak, hogy azok ne támadják a Vörös-tengeren közlekedő hajókat, annál több hajót ér támadás. Legalábbis a számok alapján eddig elég kontraproduktív a három hete zajló amerikai-brit mérleg. Ez idő alatt ugyanis az Irán-barát és a palesztinokkal szolidáris húszi lázadók kilenc támadást hajtottak végre, míg a megelőző három hétben hatot. Az elmúlt három évben az Európa és Ázsia közötti kereskedelmi forgalom szempontjából első számú útvonalon 30 százalékkal esett vissza a forgalom, aminek következtében most már pontosan ötször annyiba kerül eljuttatni egy konténert Shanghaiból Rotterdamba, mint három hónapja, ami egyre inkább jelentkezni fog a fogyasztói árakban is. Közben az amúgy Izrael legfontosabb szövetségesének számító Washington most először izraeli telepeseket sújtott büntetőintézkedésekkel, akik Ciszjordániában támadtak palesztinokra. Amerikában és Nyugat-Európában pedig mintegy 800 magas rangú köztisztviselő közös nyilatkozatban tiltakozott Izrael gázai háborúja ellen.
8. 40 ÉVRE KÜLDTÉK RÁCS MÖGÉ A CIA-S HEKKERT
Negyven év börtönt kapott a CIA történetének legnagyobb kiszivárogtatója. Joshua Schulte, a hírszerzés volt szoftverfejlesztő tisztje egyszerű munkahelyi konfliktus miatti bosszúból 2016-ban kiszivárogtatta, hogy a CIA miként hallgatja le a telefonokat, és közel 9 ezer dokumentumot meg is osztott a Wikileaksszel. Az már csak plusz volt, hogy a házkutatásnál „több tízezer, gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló képanyagot” találtak nála.
9. LESZ MAGYAR FOTÓMÚZEUM
Több évtizedes hányódás után a Városliget közelében kap helyet a Nemzeti Fotóművészeti Múzeum. A Városligeti fasorban, a magyar fotográfia jeles alakjának, Klösz György egykori villájában kap helyet a múzeum az épület felújítása után. A csaknem hétszázezer alkotásból álló Magyar Fotográfiai Gyűjteményt a 90-es évek elején a kecskeméti egykori zsinagóga épületében helyezték el, azóta alapítványi formában működik, de a megszépült Klösz villába költözés után, 2025-től a Szépművészeti Múzeum tagintézményévé válik. A múzeumban ezer négyzetméternyi kiállítótér mellett szakkönyvtár és előadótér is helyet kap majd.
10. ELHUNYT VITÉZY LÁSZLÓ FILMRENDEZŐ
Neves filmes és rendszerváltó értelmiségi távozott a 83 évesen elhunyt Vitézy László Kossuth-díjas rendező személyében. Vitézy pályáját világosítóként kezdte a Filmgyárban, 1973-ban végzett filmrendezőként a Színművészetin, dokumentumfilmesként a legendás Balázs Béla Stúdióban tevékenykedett, a Kádár-rendszer belső kritikusaként nevéhez olyan filmek fűződnek, mint az Úgy érezte, szabadon él, a Vörös föld és a Békeidő. A filmes 1990-től a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának ügyvivőjeként politizált. Színes közéleti tablót mutatnak családi viszonyai is: testvére Vitézy Tamás üzletember, felesége volt Szegvári Katalin tévés, Hankiss Ágnes pszichológus, fideszes EP-képviselő; leánya, Zsófia jelenleg bogotái magyar nagykövet, míg fia, Vitézy Dávid korábbi államtitkár, várospolitikus, s első felesége révén rokoni szálak fűzik az Orbán-famíliához is.
