1. PÉNTEKTŐL HÉTFŐIG HOSSZÚ SVÉD HÉTVÉGE
A kormánypárti frakciók már hétfőn szeretnének szavazni a svéd NATO-csatlakozásról – jelentette be Kocsis Máté frakcióvezető. Az is eldőlt, hogy előtte pénteken érkezik Budapestre a svéd miniszterelnök, akkor derülhet ki, mi igaz a két ország nagy hadiipari megállapodását előrevetítő sajtóhírekből. De lehet, hogy a jövőbeli magyar-svéd viszonyt az együttműködésnél jobban leírja a magyar-finn kapcsolatok pályája. Miután ugyanis a magyar vezetés hosszú hónapokon át csuklóztatta a finneket a NATO-csatlakozásuk jóváhagyásánál, most meglepve veszi tudomásul a finn ellenszenvet. A finn kormányfő egy friss interjúban elfogadhatatlannak nevezte, amit a magyar kormány művel a svédekkel, és közölte, hogy Orbán Viktor szándékosan segíti Vlagyimir Putyint. A magyar külügy erre felháborodottan nevezte gerinctelennek a finneket, akik nemrég még „sírva könyörögtek”, hogy hagyjuk jóvá a csatlakozásukat.
2. NAVALNIJ NEVE TOVÁBB ÉL
Alekszej Navalnijról nevezik el az Európai Unió három évvel ezelőtt létrehozott szankciós rendszerét, amelyet súlyos emberi jogsértéseknél alkalmaznak az unión kívül élő elkövetőkkel szemben. Brüsszel így akar emlékezni a múlt héten egy orosz börtönben elhunyt ellenzéki vezetőről. Budapest is szeretne megemlékezni Navalnijról, akiről szeretnének egy fővárosi közteret elnevezni. Az orosz hatóságok a családtagokat továbbra sem engedik a holttest közelébe, így azt sem tudni, pontosan hogyan is halt meg a 47 éves Navalnij. Közben a spanyol tengerparton lelőtték azt az orosz helikopterpilótát, aki tavaly gépével átszökött az ukránokhoz. Az átállás után rengeteg pénzt kapott Kijevtől, de az orosz szolgálatok bosszút esküdtek, az ukránok meg hiába mondták neki, hogy maradjon inkább Ukrajnában.
3. FÉLMILLIÁRDOS BÍRSÁG AZ ELLENZÉKNEK
Összesen 520 millió forintos bírságot szabott ki hat ellenzéki pártra az Állami Számvevőszék. Az ÁSZ szerint a 2022-es választásokon közös listát állító DK, Momentum, MSZP, LMP, Párbeszéd és Jobbik kampányelszámolásaiban nem vette figyelembe a miniszterelnök-jelöltjük, Márki-Zay Péter mögött álló Mindenki Magyarországa Mozgalom költéseit. Márpedig a számvevők szerint az MMM-től érkező, most átvizsgált 261 millió forint a közös kampányhoz nyújtott vagyoni hozzájárulásnak minősül. Az ellenzéki pártok felháborodtak a szerintük a hatalom diktálta büntetésen idei kampányaik előtt, ám az igazán aggasztó az lehet számukra, hogy az ebben a körben vizsgált összeg még csupán töredéke annak a jobbára külföldről érkezett 1,4 milliárd forintnak, aminek jogszerűségéről még nem hozott ítéletet az ÁSZ, mert az adóhatóság vizsgálatára vár a guruló dollárok becenevű ügyben.
4. GÖDÖRBEN A LAKÁSÉPÍTÉSEK
Tavaly majdnem tizedével épült kevesebb lakás, mint 2022-ben: összesen 18,6 ezer új lakást adtak át, ez pedig 9,2 százalékos visszaesés. A kiadott építési engedélyek, valamint az egyszerű bejelentések száma 39 százalékkal 21,5 ezerre csökkent. A lakásépítések kilátásai épp emiatt nem is rózsásak: ugyan emelkedtek a kiadott engedélyek, de az továbbra is sokéves mélypontja közelében van. A használatba vett lakások száma leginkább a megyeszékhelyeken csökkent, majdnem 30 százalékkal. Majdnem minden második új lakás egyszerű bejelentéssel épült – Budapesten ez az arány 7, míg a községekben 89 százalék volt.
5. SZAKADÉK A JÁRÁSOK ÁTLAGBÉREI KÖZÖTT
Budapest II. és XII. kerületében tavaly már bruttó 950 ezer forint körül volt az átlagkereset, míg Cigándon, Fehérgyarmaton és Göncön a bruttó átlagbér nem érte el a 350 ezret. A KSH először tette közzé a fizetési adatokat az ország járásaira lebontva. A fővárosban a két éllovas kerület után a harmadik helyezett I. kerületben 860 ezer az átlag, Terézvárosban már csak 765 ezer. Az első tíz legjobban kereső járás közé Budapesten kívül csak Budakeszi tudott bekerülni. A fővároson kívül a győri, paksi, gárdonyi, gödöllői, szentendrei járásokban élők keresnek legjobban, a lista végén kizárólag kelet-magyarországi területek vannak.
6. BEZÁR AZ ÚJ M30-AS AUTÓPÁLYA EGY SZAKASZA
Elmozdult és megcsúszott az M30-as autósztráda útszerkezete Szikszó térségében több helyen, amitől repedések jelentek meg az aszfalton és 150 méternyi részen meg is süllyedt a burkolat. Emiatt hónapokon át biztosan nem lehet közlekedni ezen a lezárt szakaszon, s valószínűleg a teljes szerkezetet újra kell építeni. A kivitelező egyébként a Strabag, az osztrák céget már felszólította az állam a helyreállításra, ám az előre nem látható okokkal, a talajvíz mozgásával magyarázza a történteket. A 2021-ben átadott M30-as Miskolcról tart az országhatárig Kassa felé, a beruházás összértéke 200 milliárd forint volt, az EU-ciklus legnagyobb projektjeként.
7. MÁRCIUSTÓL ÚJ TARIFARENDSZER
Közzétették a márciustól érvényes új tömegközlekedési kedvezményeket. A 14 év alatti gyerekek, a nagycsaládosok, a fogyatékkal élők és a nyugdíjasok díjmentesen, míg a közalkalmazottak és a 14-25 közötti fiatalok 50 százalékos kedvezménnyel utazhatnak a helyi és helyközi tömegközlekedési járatokon. A határon túli magyarok is jelentős kedvezményt kapnak: 6 év alatt és 65 felett ingyenesen utazhatnak az összes járaton, míg a 6-14 közöttiek a helyközi közlekedést vehetik igénybe térítésmentesen, magyar igazolvánnyal.
8. LEÁLLT A KARDIOLÓGIA AZ UZSOKIBAN
A főváros egyik fontos kórházában, az Uzsokiban február 16-án megszűnt a súlyos szívbetegek ellátása, így nem tudják kezelni a szívinfarktusos betegeket sem. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ döntését azzal indokolja, hogy a kardiológiai osztályon és a kardiológiai őrzőben a „személyi feltétel hiánya miatt” nem tudják biztosítani a koszorúér-tágító beavatkozásokat, valamint a súlyos állapotú, folyamatos gépi megfigyelést igénylő betegek ellátását. Két hónapja éppen az Uzsoki főigazgatója hívta fel a figyelmet arra, hogy zavart fog okozni bérnővéri foglalkoztatás megszüntetése.
9. A CSEH ÉS SZLOVÁK TRAKTOROSOK EU-CSATLAKOZÁSA
Hétfőn a cseh gazdák bénították meg traktoraikkal Prágában a közlekedést. Félezer mezőgazdasági géppel vonultak a mezőgazdasági minisztériumhoz, hogy felhívják a figyelmet a gondjaikra. Azt követelik, hogy Csehország lépjen ki az Európai Unió által kidolgozott európai zöld megállapodásból, könnyítsen adminisztratív terheiken és támogassa jobban a mezőgazdaságot. Petr Fiala kormányfő politikai akciónak nevezte a tüntetést, a szervezők között szerinte „oroszbarátok” is vannak, akiknek a kormány Ukrajnát támogató politikája nem tetszik. A szlovák gazdák is tüntettek tegnap, csütörtökre pedig óriási megmozdulást terveznek, kétezer traktorral vonulnak majd utcára országszerte. Ők is az unió agrárpolitikája ellen tiltakoznak, csakúgy mint a francia, német, spanyol, bolgár, vagy a ma is tüntető olasz és görög gazdák, akik igazságtalannak tartják növekvő terheiket, a külföldi konkurenciát és főleg az olcsó ukrán termékek behozatalát.
10. ROMÁNIA A MINI ATOMERŐMŰVEKRE TESZ
Nemcsak Magyarország akarja átalakítani az energiatermelését, Románia is ezt szeretné, ám teljesen más módon, mint mi a paksi megaberuházással. Európában elsőként ugyanis Bukarest modern kis atomerőművekkel próbálkozik. Az ország déli részén lévő Doicestiben egy, eredetileg a roppant légszennyező lignitre épült erőmű helyén építenek hat kis atomreaktort, egyenként 77 megawatt kapacitással. (Vagyis az összkapacitásuk annyi, mint egyetlen paksi blokknak.) A minireaktorok előnye, hogy nem kínaiak vagy oroszok, hanem európaiak építik őket, elvileg sokkal olcsóbban és gyorsabban megvalósíthatók, ráadásul közelebb egy-egy nagyfogyasztó ipari létesítményhez. Hátrányuk, hogy még sehol nem működnek ilyenek – Románia az első EU-tagállam, amelyben engedélyezték ezeket.
