1. ÉTELRE VÁRTAK, GOLYÓT KAPTAK
A világ vezetői sorra ítélik el Izraelt, amiért katonái minden jel szerint segélyosztásra váró palesztinokra nyitottak tüzet, több mint száz embert megölve. Izrael egyelőre nem adott magyarázatot a történtekre, bár vitatja a halottak magas számát. Az Európai Unió közben bejelentette, hogy újrakezdi az ENSZ palesztin segélyszervezetnek a finanszírozását, amelyet egy hónappal ezelőtt függesztett fel, mert Izrael szerint annak tagjai részt vettek a Hamász októberi terrortámadásában, de a vádakat, Brüsszel hiába kérte, nem támasztotta alá bizonyítékokkal. A gázai háború a nyugati politikában is szedi áldozatait, most éppen a brit baloldalon. A következő parlamenti választások toronymagas esélyesének számító Munkáspárt jelöltje ugyanis nagyon kikapott egy időközi választáson egy palesztinbarát szélsőbalos politikustól, aki annyi voksot gyűjtött be a húsz százalékban muszlimok lakta körzetben, mint az összes többi hagyományos párt indulója együttesen.
2. ELTEMETTÉK NAVALNIJT
Eltemették Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezetőt. A 47 évesen börtönben elhunyt politikus gyászszertartása tegnap lett volna, de a hatalomtól félő temetkezési vállalkozók egymás után utasították vissza a megbízást, mint ahogy nem lehetett találni halottaskocsit és sírásót sem. A moszkvai temetésen több ezren rótták le tiszteletüket – és vállaltak ezzel óriási kockázatot –, de például Navalnij özvegye, egyben munkájának folytatója a letartóztatástól tartva nem mert hazautazni. Jelent volt viszont több nyugati diplomata is.
3. ORBÁN SZERINT TRUMP VÉGET VETNE A HÁBORÚKNAK
A magyar miniszterelnök az Antalyai Diplomáciai Fórumon a legfontosabb célnak nevezte előadásában, hogy véget érjen az orosz-ukrán háború. Magyarországnak ez különösen fontos, mondta, mert magyarok is élnek Ukrajnában, közülük többen elestek a harcokban. Donald Trumpról, akivel jövő héten találkozik, azt mondta, ha visszatérne, véget érne az orosz-ukrán háború és az izraeli konfliktus is hamarabb megoldódna. A fórumot 147 ország képviselőinek részvételével tartják. Erdogan török elnök felszólalásában arról beszélt, hogy a nemzetközi válságok a globális rend bukását jelentik, és szerinte a konfliktusokat a diplomácia eszközeivel kellene megoldani.
4. ITT AZ ELSŐ GYERMEKVÉDELMI SZIGORÍTÁS
A bicskei pedofil igazgatónak „börtönben kéne megrohadnia”, kegyelmet kapott segítőjének szintén rácsok mögött a helye, nem a presbitériumban – érzelemkorbácsoló téteket emelve szállt be a gyermekbántalmazási botrányba Lázár János. A miniszter azt is hangsúlyozta, a molesztáló intézményvezetőt 2010 előtt úgy nevezték ki, hogy tudták róla, homoszexuális – ez pedig nem független a történtektől, ez egy tény, nem pedig a melegség összemosása a pedofíliával. Szerinte a Demszky-korszakig, 1990-ig visszamenően meg kell vizsgálni az ügyet és kinevezéseket. Áder János korábbi államfő is megszólalt, egy interjúban azt mondta, egyetlen elnöki döntését sem befolyásolta kegyelmi ügyekben Orbán Viktor, szerinte most bele akarják keverni a miniszterelnököt a bicskei esetbe. Mindenesetre Orbán beígért szigorításait gyorsan megvalósítják, s máris megjelent a rendelet a gyermekvédelmi vezetők új kinevezési feltételeiről, melyek közé bekerült a pszichológiai alkalmassági vizsgálat, amelyen a „szexuális deviancia“ kizáró ok lenne.
5. A SZÉLRÓZSA MINDEN IRÁNYÁBÓL VÁRJUK A VENDÉGMUNKÁSOKAT
Mintegy 300 foglalkozást vettek tiltólistára a vendégmunkások esetében, de a munkaerőhiányos ágazatokba érkezhetnek majd az EU-n kívüli dolgozók, azaz azok, akiket munkaerőkölcsönző vagy stratégiai partner hoz be. Azért is volt sürgős, hogy megjelenjen az új bevándorlási törvény végrehajtási rendelete, mert mától indulnak újra a törvény decemberi elfogadásakor felfüggesztett idegenrendészeti eljárások. A friss rendelet megerősíti, hogy idén legfeljebb 65 ezer foglalkoztatási célú tartózkodási engedély adható ki. Egy másik rendeletből pedig kiderül, hogy az Európai Gazdasági Térségen kívül mely 15 országból érkezhet munkavállaló.
6. A KORMÁNY ZSUGORÍTANÁ AZ ÉLELMISZER INFLÁCIÓT
Mától érvényes a kormány zsugorinflációs intézkedése, amely miatt az élelmiszergyártóknak és -kereskedőknek jelenteniük kell a Nébih felé, ha egy termékük kiszerelését csökkentették, és azt is, hogy mennyivel. A Nébih oldalán adatbázisba gyűjtötték ezeket a változtatásokat. A boltoknak pedig mostantól két hónapon keresztül fel kell tüntetniük, ha egy termék kiszerelését zsugorították. A Nébih adatbázisában kenyérből egyelőre nem találtunk zsugorított kiszerelésűt, pedig a kenyerek ára az elmúlt négy évben átlagosan 2,5-szeresére nőtt, míg az uniós országokban öt év alatt csupán 37 százalékkal.
7. A BUDAPEST AIRPORTNÁL VIZSGÁLÓDIK AZ OLAF
Miközben a magyar kormány éppen a Budapest Airport visszavásárlását készíti elő, az EU csalás elleni hivatala, az OLAF vizsgálja a reptérüzemeltető cég 200 milliós hitelének ügyét, amit az Európai Beruházási Bank nyújtott még 2018-ban. A gyanú szerint a hitelezés során a bank munkatársai súlyos kötelezettségszegést követtek el. Az OLAF kihallgatta a bank korábbi alelnökét, Vazil Hudákot, aki a gyanú szerint a hitel jóváhagyásából személyes előnyhöz juthatott. Hudák 2019 októbere előtt három évig vezette a bank közép- és kelet-európai részlegét, majd 2000-től bekerült a Budapest Airport igazgatóságába. Az OLAF vizsgálatát magyar szervezetek kezdeményezték, mert szerintük a hitelből megvalósult reptérbővítés nem felelt meg a magyar környezetvédelmi hatósági előírásoknak, de a bank panaszaik ellenére hitelt nyújtott hozzá.
8. SÁMÁNDOB ÉS KULTÚRPALOTA
A Sámándob néven elhíresült épület végül otthonra talált – Karcagon. A konstrukció a 2015-ös milánói világkiállításra épült fel a magyar pavilonként, több mint 5 milliárd forintért, tervezői végül elhatárolódtak tőle, később elkezdett tönkremenni, aztán sztyeppemúzeumnak szánták. Végül most Varga Mihály miniszter avatta fel a Nagykunság központját jelentő szülővárosában Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ néven, ősi kultúrák találkozóhelyén, ahogy indokolta a Sámándob odatelepedését. Eközben Marosvásárhelyen pedig öt év után átadták a magyar szecesszió egyik gyöngyszemét, a felújított Kultúrpalotát, amely 111 éve működik – ez a beruházás 834 millió forintnak megfelelő lejért készült el, nagy csúszásokkal.
9. BERLIN LESZ AZ ÚJ BANGKOK
Németországban most engedélyezték, Thaiföldön most tiltják be a füvezést. Bangkokban az egészségügyi miniszter közölte, hogy az év végén vége a marihuána szabadidős használatának, de gyógyászati célú alkalmazását továbbra is megengedik. Thaiföld a térségben elsőként legalizálta 2022-ben teljesen a kannabiszt, amely pillanatok alatt milliárdos üzletté vált, de most a kormány azt mondja, különösen a gyerekeket éri rengeteg negatív hatás. Az ellenkező irányba halad Németország, amelynek liberális-baloldali kormánya beváltotta egyik választási ígéretét és a parlament a minap elfogadta a füvezést legálissá tévő törvényt. Vásárolni áprilistól sem nagyon lehet drogot, de otthon termeszteni igen, és össze lehet állni társaságokba, amelyek a tagjaiknak termelhetnek és oszthatnak füvet.
10. NŐ A VILÁG SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁSA
Nesze neked, Párizsi Megállapodás: nem csökken a vállalások szerint, hanem éppen nő a globális szén-dioxid-kibocsátás. A Nemzetközi Energiaügynökség új jelentése szerint hiába segített a szennyezés visszafogásában a szél- és napenergia, valamint az elektromos autók terjedése, közben a kínai gazdaság járvány utáni felpörgése, a légi közlekedés fellendülése és az alacsony vízenergiájú országok fosszilis tüzelőanyag-felhasználása összességében 1,1 százalékos emelkedést okozott tavaly. A globális felmelegedés újabb lokális jelét mutatta tegnap Budapest, ahol megdőlt a hajnali és a napi melegrekord is: a 17,5 fokos új csúcs másfél fokkal magasabb az 1992-es korábbinál. Két nappal korábban pedig Körösszakálon az 19,7 fokos korábbi országos csúcs ugrott az új, 21 fokos magasságba.
