1. ORBÁN BÁBKORMÁNYOZIK Két év vidéki 1956-ünneplés után idén visszatért október 23-i beszédével a fővárosba a miniszterelnök. Orbán Viktor a Millenáris parkban szónokolva azt mondta, hetven éve nem volt ilyen közeli a világháborús veszély, az EU háborús győzelmi terve pedig odavezetne, hogy Magyarországon ismét szláv (ukrán) katonák állomásoznának. Orbán ezzel összefüggésben hangsúlyosan kitért új belpolitikai kihívójára is, szerinte Magyar Péter vezetésével új bábkormányt akar az unió a magyarok nyakára ültetni, a Tisza Párt „igazi aláíró-fajta” elnökének a néppárti vezető Manfred Weber a gazdája. Orbán új fordulatai erősen hasonlítanak a korábban kormányzó lengyel radikális jobboldali PiS taktikájára, amely Donald Tusk immár…
Szerző: mailblog.hu
1. TRUMP VISSZAJÖTT Két héttel az amerikai elnökválasztás előtt Donald Trump visszavette a vezetést a legtöbb kutatás szerint. A republikánus jelöltet utoljára két hónappal ezelőtt tartották esélyesebbnek a győzelemre, mint demokrata ellenfelét. Kamala Harrisnak jelöltté válása után gyorsan sikerült fellelkesítenie a szavazókat, ám a jelek szerint az elmúlt hetek Trump-kampánya megtette a hatását, mint például a hétvégén, amikor egy McDonald’sban szolgált fel, óriási visszhangot (és elhatárolódást a gyorsétteremlánctól) váltva ki. Bár a közvélemény-kutatások továbbra is azt jósolják, hogy Harris összességében több szavazatot fog kapni, a választásokat eldöntő hét állam többségében azonban jelenleg Trump áll kicsivel jobban. Eközben Brüsszelben már külön…
1. A LÉTEZŐ LEGKISEBB KÜLÖNBSÉG Nem sokon múlt, de vereséget szenvedett Oroszország a Nyugattól a hétvégi moldovai szavazásokon. A Románia és Ukrajna közé szorult, főleg románok lakta, de orosz kisebbséggel, sőt egy orosz katonák által megszállt területdarabbal is rendelkező 2,4 milliós országban elnökválasztást és egy EU-csatlakozásról szóló népszavazást is tartottak. Utóbbinak szimbolikus jelentősége volt, a fejletlen ország nagyon messze áll a tagságtól, de a Kreml nagyon szerette volna elérni, hogy az alkotmányba ne kerüljön be Európa, mint elérendő cél. Ennek érdekében több százezer ember szavazatát vásárolta meg, tüntetéseket szervezett, propagandával árasztotta el az országot és csaknem sikerült is megfordítania a…
1. MÁR NEMCSAK MOSZKVA, KIJEV IS ATOMMAL FENYEGET Az Európai Unió történetének leginkább bevándorlásellenes csúcsán vagyunk túl. A tanácskozáson a tagállamok vezetőinek többsége támogatta, hogy hozzanak létre az unión kívül olyan posztokat, ahol elbírálják a menedékkérelmeket, így az elutasított kérelmezőknek nincs esélyük eltűnni Európában. A deportálások felgyorsítását szorgalmazták és kiálltak a lengyel kormányfő mellett is, aki arra hivatkozva akarja teljesen felfüggeszteni a menekültkérelmek befogadását, hogy Moszkva és Minszk migránsok küldésével destabilizálni akarják az országot. Kérdés, mik lesznek a következményei ennek a hónapok óta érlelődő bevándorlásellenes szigorításnak, ugyanis a vezetők iránymutatásait Brüsszelnek olyan jogszabályokká kéne formálnia, amelyek megfelelnek a nemzetközi és…
1. UKRÁNOK ÉS MIGRÁNSOK A BRÜSSZELI ÉTLAPON Kijev után Brüsszelben is bemutatta régóta beharangozott „győzelmi tervét” az ukrán elnök, amely azonban inkább tűnik kívánságlistának, mint tervnek. Az uniós tagállamok vezetőinek találkozójára érkező Volodimir Zelenszkij elképzelése ráadásul több „titkos záradékot” is tartalmaz, amelyekről egyelőre nem tudni semmit. A legfontosabb részek: Ukrajna NATO-csatlakozása és a nyugati fegyverek bevetésének engedélyezése oroszországi célpontok ellen, vagyis olyan pontok, amelyekben már hónapok óta hiába próbál áttörést elérni Kijev. A magyar kormányfő rémisztőnek nevezte az elképzelést. A csúcstalálkozó másik kényes témája a migráció, s itt is jut szerep Orbán Viktornak, az általa létrehozott szélsőjobboldali európai pártcsoport vezetői…
1. MÁR BRÜSSZEL IS BELEÁLL A POFOZKODÁSBA Láthatóan szisztematikus hadjáratba fogott az Európai Néppárt Orbán Viktor kormányzása ellen. A magyar kormányfővel barátságból ellenszenvbe forduló viszonyban lévő Manfred Weber európai jobbközép pártcsaládja sorra indítja támadásait Orbán ellen a közösségi médiában, a következő felütésekkel: „Orbán maga a probléma”, „Szabadságharcosból elszigetelődött ember, itt a változás ideje” vagy „Ideje távozni”, „helyreállítani rossz vezetése kárait, közelebb Magyarországot Európához”. Ezúttal pedig a Néppárt a Tisza Párthoz hasonlóan 1956-ot állítja középpontba a fideszes elszólásokat meglovagolva, s megemlékezést kezdeményeznek a forradalomról az EP jövő heti ülésén. De jönnek a pofonok a jó orosz kapcsolatokat ápoló Szijjártó Péternek is:…
1. MEGINT NEMZETI KONZULTÁCIÓ Úgy döntött a kormányzópárt esztergomi frakcióülésén, hogy aládúcolja a kormányfő legújabb nagy tervét, amely az úgynevezett semleges gazdaságpolitikát célozza meg. Éppen ezért a Fidesz-frakció egy újabb nemzeti konzultáció elindítását javasolta ebben az ügyben, amelynek témái között a gazdasági semlegesség (Kelet és Nyugat között), a kisvállalkozások támogatása, a munkáshitel, a lakhatás kérdése és a béremelések szerepelnének. Nemzeti konzultáció utoljára tavaly novemberben volt, akkor másfél millióan töltötték ki, s mind a tizenegy kérdése Brüsszelre vonatkozott. Közben a párizsi székhelyű gazdasági együttműködési szervezet, az OECD lemondta magyarországi látogatását, mivel a magyar kormányzat nem hajlandó egyeztetni korrupcióellenes munkacsoportjával. 2. BORRAVALÓ…
1. FOLYTATÓDIK A SOKFRONTOS HÁBORÚ A Hamász és a Hezbollah után lassan az ENSZ ellen is háborút visel Izrael. A világszervezet libanoni békefenntartói szerint izraeli tankok törtek be egy bázisukra. A zsidó állam szerint a mintegy tízezer kéksisakosnak el kéne tűnnie a déli országrészből, ahol folyamatosak az összecsapások a Hezbollahhal. Bár ezekből rendre az izraeliek kerülnek ki győztesen, a hétvégén az Irán-barát szervezetnek sikerült egy drónját átjuttatnia a légvédelmen és megölnie négy zsidó katonát, s megsebesíteni másik hatvanat egy észak-izraeli bázison. Izrael most először bombázta Libanon északi részét, miközben folytatta a légicsapásokat Gázában is, ahol megint kilőtt egy kórházat, amelyben…
1. ORBÁN JÖVŐRE GAZDASÁGI BEROBBANÁST ÍGÉR A miniszterelnök szerint már 2025 első negyedévében 3-6 százalékos növekedést hoz a gazdasági semlegesség kormányzati stratégiája. Orbán Viktor szokásos pénteki rádiónyilatkozatában időpont megjelölése nélkül egymilliós átlagkeresetet ígért, valamint egy új kisvállalkozói programot, miközben változatlanul a hazai autóipar jövőre tovább bővülő húzóerejében hisz. Az Európai Parlamentben lezajlott, őt keményen támadó vitáról azt mondta, von der Leyen bizottsági elnök és Weber néppárti frakcióvezető ott nyíltan bejelentették, hogy meg akarják buktatni a magyar kormányt, hogy helyére Magyar Péter és Dobrev Klára „zsoldos koalícióját” delegálják. Orbán a migrációs és határvédelmi kérdések eldöntéséből kihagyná az Európai Bizottságot, s a…
1. MÁR CSAK HÁROM SZÁZALÉKOS AZ INFLÁCIÓ Szeptemberben három százalékos volt az infláció, vagyis ennyit nőttek az árak 2023 szeptemberéhez képest a statisztikai hivatal adatai szerint. Éppen ennyi volt az MNB inflációs célja is, amit ezzel sikerült elérni. A jó adat elsősorban az energia- és az üzemanyagárak csökkenésének köszönhető, ugyanakkor éppen emiatt törékeny is ez a siker. Hiszen a gyorsan változó tételeket figyelmen kívül hagyó maginfláció továbbra is magas, 4,8 százalékos, sőt még nőtt is az augusztusihoz képest. Márpedig ez sokkal alkalmasabb a középtávú előrejelzésre, azaz év végére ismét négy százalék felett lehet a drágulás. 2. MEGINT AZ ÖNKORMÁNYZATOK ZSEBÉBEN…