1. TRUMP: PUTYIN MEGŐRÜLT Váratlanul Európa-barát napokon van túl az amerikai elnök: Donald Trump először is egy hónappal elhalasztotta az uniós árukkal szembeni büntetővámok kivetését. Múlt pénteken még azt mondta, hogy már ezen a héten jön az 50 százalékos sarc, most – miután beszélt Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel – visszatért a két hónappal ezelőtt bejelentett július 9-i dátumhoz. Ennél is nagyobbat fordult Trump véleménye, ami az orosz elnököt illeti: a hétvégi Ukrajnát ért orosz légicsapás sorozat után kijelentette, hogy Putyin teljesen megőrült és Oroszország bukásához fog vezetni, amit csinál. Persze emellett Trump azért bírálta az ukrán elnököt is,…
Szerző: mailblog.hu
1. AMERIKA KEGYETLEN VÁMMAL FENYEGETI EURÓPÁT Órákkal a legújabb amerikai-európai kereskedelmi tárgyalások előtt az amerikai elnök azzal fenyegette meg az EU-t, hogy június 1-től 50 százalékos vámot vet ki az európai termékekre. Donald Trump szerint erre azért van szükség, mert sehova sem vezetnek a tárgyalások, bár egyébként is az az amerikai elnök fixa ideája, hogy az unió eleve az Egyesült Államok lehúzására jött létre. Trump eredetileg 20 százalékos vámot vetett ki Európára, aztán ezt lecsökkentette 10 százalékra három hónapig, ami elvileg csak júliusban járna le. Brüsszel benne lenne a teljes kölcsönös vámmentességben, de ez a jelek szerint kevés Trumpnak, aki…
1. ÓRIÁSI ZUHANÁS A BERUHÁZÁSOKNÁL Repülőrajt, helyett zuhanórepülés: jó 12 százalékkal csökkentek a beruházások az idei első negyedévben a tavalyihoz képest – a beruházások zsugorodása 2022 közepe óta tart. A KSH adatai szerint az előző negyedévhez képest is rosszabb lett a mutató. A legnagyobb visszaesés a feldolgozóiparban, a szállításban, raktározásban történt, viszont az ingatlanügyletek és az energiaipar beruházásai javítottak a helyzeten. Részben a beruházások elmaradása okozta a vártnál is rosszabb első negyedéves GDP-adatot, miszerint 0,4 százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye. Így nemcsak az idei költségvetésben betervezett 3,4 százalékos gazdasági növekedés nem fog megvalósulni, hanem még a nemrég megadott 2,5 százalékos növekedési…
1. NEM CSAK A MAGYAR PARLAMENT TÁRGYALJA Sürgős vitát rendez az Európai Parlament a magyar kormány által beterjesztett szuverenitásvédelmi átláthatósági törvényről. Az EP magyarországi jelentéstevője, Tineke Strik holland zöld politikus a törvényt a magyar jogállamisági visszalépés újabb aggasztó elemének nevezte, az európai vitát a szuverenista frakciókon kívül mindenki támogatja. A javaslat ellen magyar sajtókezdeményezésre számos európai lap és média közösen tiltakozik. A hazai parlamenti vitán a beterjesztő Halász Jánost ellenzékből „szerencsétlen lúzernek” nevezték, Kocsis Máté fideszes frakcióvezető szerint nem zárják be a „szolgasajtót”, de nem lehet majd „külföldi spekuláns megbízásából hatalomra törni”. Kocsis közben szóváltásba került a Fővárosi Törvényszékkel is,…
1. HÁGA ELHAGYVA, POLT ÁTIGAZOLVA Megszavazta a parlament Magyarország kilépését a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) jogi kötelékéből. A szándékot a kormány Benjamin Netanjahu márciusi látogatásakor közölte, az izraeli kormányfő ellen elfogatóparancs van érvényben, az ICC ugyanis az egyéni felelősséget vizsgálja háborús bűncselekmények esetén – a szervezetbe egyébként szintén egy Orbán-kormány lépett be, még 2001-ben. Az országgyűlés ma arról is döntött, hogy az eddigi legfőbb ügyész, Polt Péter (Hende Csaba fideszes politikussal együtt) az Alkotmánybíróság tagja lett tizenkét évre. Poltból sajtóhírek szerint akár AB-elnök is lehet. Sportos szavazás is volt, a törvényhozás támogatta a Lex Milákot, mely szerint ezentúl akkor is…
1. A ROMÁNOK EURÓPÁBA MENNÉNEK – KIVÉVE, AKIK MÁR OTT VANNAK Fellélegezhetnek az erdélyi magyarok (és Brüsszel), ugyanis egészen elképesztő fordítás után a nyugatbarát bukaresti főpolgármester nyerte a román elnökválasztást. A román fővárost korrupciómentesen és technokrata szakértelemmel vezető Nicusor Dan óriásit fordított: miközben két hete alig 20 százalékkal csúszott be a második fordulóba, most 54 százalékot szerzett, miközben a szélsőjobboldali George Simion 41-ről csak 46-ra jutott. A románokat megmozgatta az óriási tét: a részvétel tíz százalékot emelkedett, az erdélyi magyarokat pedig nem zavarta meg a magyar miniszterelnök kétértelmű kommunikációja (Orbán Viktor előbb óvatosan támogatta a magyargyűlölő Simiont, majd óvatosan visszakozott):…
1. TALÁLKOZTAK, DE MINEK Isztambulban véget ért az első közvetlen ukrán-orosz megbeszélés, amelyet a háború kezdete óta tartottak. Mivel Moszkva eleve alacsony rangú delegációt küldött, nagy áttörésre senki nem számított, de a minden eredmény nélkül mindössze két óra alatt lezavart tárgyalás még ezeket a szerény várakozásokat is alulmúlta. A hétvégére Albániában csúcstalálkozón összegyűlő európai vezetők már újabb szankciós lehetőségeken gondolkoznak Oroszország megtörésére, miközben az amerikai elnök megint azt mondta, hogy nagyon gyorsan szeretne már találkozni Vlagyimir Putyinnal, igaz, ez hivatalba lépése óta nem sikerült Donald Trumpnak. 2. TRUMP SZABAD ÉS AMERIKAI GÁZÁT AKAR A tűzszünet márciusi vége óta a legnagyobb…
1. NEM FIDESZES POLITIKUS LESZ POLT UTÓDJA Tegnap este beadta lemondását az államfőnek a legfőbb ügyész, akit a Fidesz alkotmánybírónak jelölt. Ma pedig jogászi vezetőkkel konzultálás után Sulyok Tamás bejelentette, kit szeretne Polt Péter utódjának: Nagy Gábor Bálintot. A kiválasztott jelenleg is főosztályvezető ügyész a Legfőbb Ügyészségen, mellette pedig a Pázmány katolikus egyetem oktatója, jogi pályáját büntetőbíróként kezdte. A váltás Polt mandátumának lejárta előtt két évvel történik, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy a fideszes parlamenti többség még a választások előtt újabb kilenc évre bebetonozhassa új legfőbb ügyészét. A távozó Polt Péter Hende Csaba fideszes politikussal együtt alkotmánybíróként folytathatja tovább –…
1. TÖRVÉNYBEN A NAGYTAKARÍTÁS Benyújtották a parlamentben a közélet átláthatóságáról szóló törvényt, amelyet „tavaszi nagytakarításként” ígért meg Orbán Viktor. A javaslat a szuverenitás védelmére hivatkozva felülír több jogszabályt, s a jövőben ez alapján listáznák a külföldről támogatott szervezeteket, amelyek ilyet engedély nélkül már nem fogadhatnának el, nem részesülhetnének az egyszázalékos szja-felajánlásokból, vezetőik pedig vagyonnyilatkozatra kötelezhetőek. Külföldi támogatásnak minősül majd minden külföldről érkező pénz, természetes személytől ugyanúgy, mint szervezetektől, kettős állampolgároktól. Az ilyen szervezetek jegyzékére a Szuverenitásvédelmi Hivatal tesz javaslatot a kormánynak, a büntetés pedig az engedély nélkül elfogadott összeg huszonötszöröse. Karácsony Gergely főpolgármester szerint mindez „újabb lépés a putyini úton”,…
1. KÜLÖNGÉP AJÁNDÉKBA Akárcsak első elnöksége alatt, most is az Öbölbe vezetett Donald Trump első nagy külföldi útja. Hatalmas üzletemberi delegációval szállt le Szaúd-Arábiában, amelytől óriási üzleti lehetőségeket vár. A következő állomás Katar, amely egy 400 millió dolláros ajándékkal lepte meg előre Trumpot, közölték ugyanis, hogy ajándékoznak neki egy elnöki különgépet. A példátlan értékű gesztus óriási vitát váltott ki az amerikai politikában, de Trump közölte, hülye volna, ha nem fogadná el. Külön érdekesség, hogy az elnök közel-keleti útja nem érinti Izraelt, bár a zsidó állam háborúja a gázai palesztinok ellen ennek ellenére nyilván fontos szerepet kap a megbeszéléseken. A palesztinok…