1. BÉKETERV IGEN, DE LENYELIK-E A BÉKÉT?

Az emberi civilizáció nagy napjáról és a közel-keleti örök béke lehetőségéről beszélt az amerikai elnök, amikor a Fehér Házban az izraeli kormányfő mellett ismertette húszpontos gázai béketervét. Benjamin Netanjahu azonnal közölte, hogy Izrael elfogadta Donald Trump javaslatait, bár kormányának néhány szélsőjobboldali tagja ennek azonnal ellentmondott, a Hamasz palesztin terrorszervezet pedig egyelőre tanulmányozza a pontokat. Amelyek között szerepel a fegyverszünet, az izraeli túszok szabadon engedése, a Hamasz lefegyverzése és egy nemzetközi kormányzat kinevezése az övezet irányítására. Ez utóbbit feltehetően Tony Blair egykori brit kormányfő vezetné. Az arab államok többségének elfogadható terv ellentmondásosan fogalmaz a palesztin államiságról, amelynek kérdése az egyezség egyik nagy buktatója lehet.

2. SAJTÓPERBŐL IS MAGYAR-ORBÁN MECCS

Habár a magyar bíróságok ítéletei gyakran valóban nehezen követhetőek, ellentmondásosak, ezúttal egyenesen a politika kereszttüzébe került az igazságszolgáltatás, miután az Index internetes lapnak adott igazat a Tisza Párt helyreigazítási perében. Az ellenzéki párt azt kifogásolta, hogy a hírportál közölte, brutális adóemelésre készülhetnek kormányra kerülve, amit egy jelöletlen dokumentummal és háttérnyilatkozatokkal támasztott alá, a bíróság pedig úgy indokolt, a lap csupán véleményt közölt egy lehetséges forgatókönyvről, nem tényeket. Magyar Péter a jogállam megcsúfolásáról beszélt a „diktatúrákat idéző ítélettel”, s azt ígérte, választási győzelmük függetlenné teszi a bíróságokat. Reagált a kormányfő is, Orbán Viktor szerint Magyarék reakciója hiszti és tombolás, mert a fővárosi törvényszék egyszerűen megállapította, hogy a sajtó létező tiszás tervekről írt, vagyis kiderült az átverés.

3. A MISKÁROLÁS A MI HAZÁNKÉ

Az őt ért pedofilvádak utáni botrány kapcsán megszólalt Semjén Zsolt is, a miniszterelnök-helyettes szerint a pedofilozás egy vörös vonal, olyan súlyú gyanúsítás, amit a kormánypártok feketekampányai (burkolt melegezések ellenére) sosem léptek át. Szabó Tímea ellenzéki képviselő arra emlékeztette Semjént, hogy őt a propaganda drogosnak, hazaárulónak is nevezte, s a KDNP-politikus vonuljon vissza vagy maradjon csendben, Zsolti bácsi pedig nem egy ember, hanem „a Fidesz bántalmazó politikájának szimbóluma”. Közben egy ügyészségi válaszból kiderült, a Szőlő utcai ügyben több szálon is nyomoznak, így emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt is. Parlament előtt van már a pedofil bűnelkövetők kémiai kasztrációját célzó javaslat, de nem a megoldást hangoztató Lázár János nyújtotta be, hanem az ellenzéki Mi Hazánk.

4. BELGAKÉNT BEMUTATKOZÓ ISMERŐS

Politikai mozgalmat alapít a korábban hírportált is működtető, manapság neres tulajdonosi hátterű videóműsorban biztonságpolitikai szakértő Tarjányi Péter, aki közben a DK tanácsadójaként és Gyurcsány Ferenc könyvkiadójaként is mozog. A kalandosan kacskaringós karriert futó Tarjányi fél évvel a parlamenti választások előtt a politikai térbe lépését azzal indokolja, hogy Orbán Viktort és Magyar Pétert egyaránt alkalmatlannak tartja az ország vezetésére. Azt állítja, a mozgalmat saját, néhány tízmillió forintos megtakarításaiból finanszírozza, 30-50 szakértővel dolgoznak publikálandó anyagaikon, de a 2026-os voksoláson pártként nem indulnak, nem is támogatnak majd miniszterelnök-jelöltet sem. Tarjányinak nem ez az első mozgalma, a 2018-as választás előtt is alapított egyet, akkor az MSZP-listavezető Botka László (amúgy aztán sikerült) visszaléptetése érdekében.

5. MÉG DRÁGÁBB AZ ÉLETED

Az elmúlt öt évben duplájára nőttek a magánkórházi ellátások árai. A vizsgálatok és kisebb műtétek 60–100 százalékkal, a nagyobb operációk 80–100 százalékkal drágultak. Például egy sérvműtét 2019-ben 250–400 ezer forintba került, ma 500–900 ezerbe, a térd- vagy csípőprotézis műtétek 1,2–1,8 millióról 2,5–3 millióra, a prosztataműtétek 500–800 ezerről 1–1,5 millióra drágultak. Sokak számára eddig is elérhetetlen volt a magánellátás, most már a középosztály is egyre inkább kiszorul belőle, s marad az állami várólista. A magánellátás drágulását az orvosi bérek és az eszközök árának emelkedésével indokolják. Nemcsak az egészségünk visszaszerzése kerül többe, hanem a betevő falat is, augusztusban 6,8 százalékkal drágultak az élelmiszerek az egy évvel korábbihoz képest a KSH adatai szerint.

6. KOZMETIKUSHOZ JÁRT A STATISZTIKA

Van, hogy bejön a legendás brit miniszterelnök mondása, miszerint „Háromféle hazugság van: hazugságok, aljas hazugságok és statisztikák”. Nyilvános sajtótájékoztatón ismerte be ugyanis a KSH, hogy éveken át hibás szegénységi adatokat közölt, vagyis a szegénység valóban nagyobb volt Magyarországon annál, mint azt a korábban közölt adataik mutatták. A hivatal szerint semmilyen módszertani hibát nem követtek el, így felelőse sincs az ügynek, ugyanis csupán véletlen, hogy éveken át éppen a szegénységi küszöb környékén volt „adattorlódás”. Most visszamenőlegesen módosították az adatokat, így a relatív szegénységi mutató például 2021-ben 12,1-ről 13,5 százalékra nőtt, és kiderült az is, hogy a relatív szegénység szempontjából Magyarországon 2017 óta valójában nem javult a helyzet.

7. LÁZÁR VAKVÁGÁNYON

Valaki elállította a váltót a mindig dinamikus közlekedési miniszter politikai páncélvonata előtt, mert Lázár János erősen félresiklott egy Magyar Péter elleni rohamban. Lázár azt állította, hogy a Tisza Párt vezetője személyes közbenjárásával megakadályozta a MÁV egymilliárd eurós hitelét a pályahálózat felújítására. A luxemburgi központú Európai Beruházási Bank viszont azt válaszolta, még egyáltalán nem született döntés a magyar igényről, elbírálása az egyik idei igazgatósági ülésen várható. Magyar Péter ezt úgy kommentálta, hogy „Mávos János végleg meghibbant”.

8. MALACLOPÓK HORRORVÁGÓHÍDDAL

A Tolna megyei kormányhivatal bezáratta a fideszes országgyűlési képviselő, Horváth István feleségének tengelici vágóhídját az ott uralkodó horrorisztikus állapotok miatt, de aztán mégis kinyithatott. A vágóhíd mögött álló agrárcég több száz millió forint európai uniós vissza nem térítendő támogatást kapott, hónapokkal ezelőtt azzal került be a hírekbe, hogy disznóhizlaldájából ötezer malacot loptak el az elmúlt években. Horváth – akinek gazdagodását Hadházy Ákos korrupcióüldöző képviselő a trafikmutyiban még polgármesterként játszott szerepe óta követi – a malaclopásért a szomszédos gazdát jelentette fel, mire a rendőrség kivonult és jelöletlen disznókat kobzott el bizonyítékok nélkül. A gazda viszont Horváthékat jelentette fel, és a NAV 250 millió forintos költségvetési csalás gyanúja miatt rendelt el nyomozást. Hadházy azt gyanítja, hogy a disznókat nem ellopták, hanem a vágóhídon végezték, ahonnan bomló tetemekről, kukákból kilógó belekről is kapott fotókat.

9. A HÁROMMILLIÓ MUNKANÉLKÜLI ORSZÁGA

Tizennégy éves csúcson a német munkanélküliség, a most publikált szeptemberi adatok szerint csaknem hárommillióan keresnek állást Európa legnagyobb gazdaságában. A 6,3 százalékos ráta ugyan még messze van a 2000-es évek drámai számaitól, ám így is rossz hír az országot irányító jobbközép-balközép koalíciónak. A legtöbb felmérés szerint már a szélsőjobboldali AfD a leginkább támogatott párt a szavaztok több mint negyedével, s egyelőre semmilyen botrány nem tudja megállítani a szárnyalását. Pedig most például egy jelenlegi német parlamenti képviselőjének volt beosztottját ítélték öt év börtönre, mert kémkedett Kínának.

10. DIGITÁLIS EURÓPAI KÖR

A gyanakvó svájciak második nekifutásra, hajszálnyi többséggel elfogadták, hogy legyen az országban digitális személyi igazolvány. Bár a lépés megkönnyíti az életet, főleg az online hivatali ügyintézést, vagy például az életkorigazolást internetes vásárlásnál, így is 49,6 százalék szavazott főleg adatvédelmi aggodalmak miatt a javaslat ellen. Lesz digitális személyi Nagy-Britanniában is, ám egészen más okból. A kormány ugyanis azzal akarja visszaszorítani az illegális bevándorlást, hogy kötelezővé teszi minden munkavállalásnál a személyazonosság igazolását, bár azt még nem tudni, pontosan mikor vezetik be az intézkedést.