1. MEGLETT BUDAPEST KÖLTSÉGVETÉSE

A július elsejei határidő előtti utolsó pillanatban, hosszú viták után, de végül félrerántották a kormányt az egymással szemben, de egyaránt a csőd felé száguldó frakciók a fővárosi közgyűlésben és megszavazták Budapest költségvetését. A rendkívüli ülésen valójában kiigazították a korábban konszenzussal elfogadott 2025-ös büdzsét, ellenkező esetben súlyos korlátozásokra és pénzhiányra készülhetett volna a város. A többséget végül a Tisza Párt igenjével hozták össze, azt megelőzően Magyar Péter elnök tárgyalt Karácsony Gergellyel feltételeikről, ám azokat a főpolgármester elutasította, azonban a tiszások engedtek, így a Fidesz kivételével mindenki támogatta az új költségvetést, amely húszmilliárd forinttal nyolcvan milliárdra emeli az önkormányzat folyószámla-hitelkeretét, amelyet augusztus-szeptemberben vesz igénybe a város. Karácsony Gergely szerint Budapest így „élni akar, nem csak túlélni”.

2. KISEBB HIÁNY ELLENÉRE MEGSZORÍTÁS

Az első negyedévben 824 milliárd forint lett a kormányzati szektor hiánya, 234 milliárddal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A szektor bevétele 8639 milliárd, kiadása 9463 milliárd forint volt, a mérleget a nagyobb adóbevétel javította, ami 692 milliárddal volt több, mint tavaly ilyenkor. Ennek ellenére szigorú megszorításokat rendelt el a kormány az állami cégeknél: a személyi ráfordítások 5 százalékának félévnyi időarányos részével kell lefaragniuk kiadásaikat fizetés- vagy létszámcsökkentéssel. Ez alól az MNB-n kívül csak olyan nagy állami cégek mentesülnek, mint az MVM, a MÁV vagy a Magyar Posta. A Tisza Párt elnöke bírálta az intézkedést, Magyar Péter szerint miután a kormányfő a saját fizetését 30 százalékkal emelte, leépítéseket rendelt el és állami alkalmazottak bérét csökkenti.

3. BŐVÜLŐ CSALÁDTÁMOGATÁS

Számos kedvezménnyel bővül júliustól a családtámogatási rendszer. Mától munkavégzés mellett is jár a csecsemőgondozási díj (csed), az anyák a gyermek három hónapos korától vállalhatnak munkát a csed 70 százalékának megtartása mellett. A családi adókedvezmény 50 százalékkal magasabb összegben vehető igénybe, vagyis havonta egy gyermek után 15 ezer, két gyermek után 60 ezer, három, és minden további gyerek esetén eltartottanként 49 500 forint kedvezmény jár az adóból vagy járulékból.

4. PRIDE-BÜNTETÉST ÍGÉR ORBÁN

Nem engedi el a Pride-témát a miniszterelnök. Orbán Viktor a saját online aktivistáit tömörítő Harcosok Klubjában azt üzente, hogy a szombati 150-250 ezres budapesti Pride-vonulás résztvevői büntetésre számíthatnak. Orbán szerint a gyermekvédelmi népszavazáson a magyarok egyértelmű döntést hoztak 3,7 millió nem szavazattal a most látottakról, az új törvények ennek megfelelőek, a politikának itt már nincs dolga, a többi a hatóságok feladata. A Pride rendezését átvevő főpolgármester „az elmúlt évtizedek legnagyobb szabadságmenetéről” beszélt, Karácsony Gergely szerint Orbán legújabb „harci csatakiáltására a legjobb válasz a mosoly”. Az Ügyvédkör nevű társaság elnöke pedig azt mondta, miután nem volt rendőrségi felszólítás és oszlatás, ezért nem is szankcionálhatóak a Pride résztvevői.

5. TÖRÖK RENDŐRÖK DOLGOS HÉTKÖZNAPJAI

A török rendőrség nem csak betiltotta, de meg is akadályozta az isztambuli melegfelvonulást. A Pride 2015 óta be van tiltva, az idei évet ráadásul a török elnök a családok évének nyilvánította, s hangsúlyozta, hogy a homoszexuális propaganda miatt is zuhan a születésszám. A rendőrök több mint ötven felvonulót vettek őrizetbe. A Pride után volt egy másik összecsapás is a legnagyobb török városban. Itt viszont muszlim tüntetők próbálták megrohamozni egy újság szerkesztőségét, mert az szerintük Mohamed prófétáról közölt karikatúrát. A rendőrök könnygázzal és gumilövedékekkel fékezték meg a tömeget, miközben a szerkesztőség félreértésről beszélt: szerintük nem a próféta szerepel a rajzon, amellyel amúgy a palesztinok elleni izraeli brutalitást akarták elítélni.

6. VISSZAKÉRIK A ZSÍRLESZÍVÁS ÁRÁT

Lezárult a korábbi honvédvezérkari főnök pocakját körbejáró kormányzati vizsgálat, s nem meglepő módon arra jutott, hogy az azóta a Tisza Párt arcává lett Ruszin-Szendi Romulusz esztétikai célból, törvénytelenül, közpénzből végeztetett magán zsírleszívást a Honvédkórházban, amelynek 1,2 millió forintos költségét nem ő állta, hanem az állami intézmény. A jelentés kiemeli, a beavatkozást titkosították, s az azt szervező és végző orvos az akkor vezérkari főnök Ruszin beosztottja volt (hiszen minden katona az volt akkor). Az egészségügyi államtitkár felszólította Ruszint, fizesse vissza a műtét árát – ő viszont úgy reagált, itt csupán a karaktergyilkosság újabb fejezetéről van szó.

7. UNIÓ SZERTE VÁLSÁGBAN AZ EGÉSZSÉGÜGY

Az európaiaknak csak a fele érzi úgy, hogy mindenki egyenlő hozzáférést kap az egészségügyi ellátáshoz hazájában, 44 százalékuk „igazságtalannak” tartja saját rendszerét, és csupán 15 százaléknyian bíznak abban, hogy súlyos betegség esetén a rendszerük a szükséges ellátást biztosítani tudja. A felmérés szerint a bizalmatlanság nemcsak magyar, hanem európai jelenség. A 22 európai országot felmérő STADA Health Report szerint Magyarország az utolsó helyen áll a megelőző egészségügyi szolgáltatásokkal való elégedettség terén, és az egészséges életmód rangsorában is utolsó előtti. Utóbbi rangsort Spanyolország vezeti, ahol 68 százaléknyian mondhatják el magukról, hogy egészségesen élnek, Európában a spanyolok várható élettartama a legmagasabb, 84 év. A felmérés szerint az európaiaknak csak 51 százaléka él egészségesen annak ellenére, hogy 96 százalékuk tisztában van az egészséges életmód fontosságával.

8. AGYŐ GAULOISES ÉS GITANES

Mától tilos a dohányzás a francia strandokon és parkokban, utcákon és buszmegállókban, gyakorlatilag az összes olyan közterületen, ahol gyermekek is tartózkodhatnak. Aki megszegi a tilalmat, 90 eurós büntetésre számíthat. Az egyetlen szabadtéri kivétel, ahol továbbra is szabad füstölni, az éttermek és bárok teraszai. A szigorítás része a francia elnök programjának, amely az első dohánymentes generációt szeretné felnevelni, ami jó nagy váltás ahhoz képest, hogy a cigaretta sokáig elválaszthatatlan része volt a francia kultúrának, legyen szó filmekről vagy értelmiségi vitákról. Jelenleg a francia felnőttek harmada dohányzik, sokan közülük csempész cigiket szívnak: a francia a legnagyobb illegális dohánypiac Európában.

9. HALÁL A KÁVÉHÁZBAN, HALÁL A KONCERTEN

Több mint 130 nemzetközi segélyszervezet közösen követeli, hogy Izrael ne ragaszkodjon az új segélyezési rendszeréhez, amelyben a korábbi 400 helyett mindössze négy elosztási pont van, s az odaérkező palesztinokra gyakran nyitnak tüzet az izraeli katonák. A rendszer eddigi öt hetes működése alatt mintegy 500 palesztint lőttek le. Izrael vitatja a számokat, de azt ígéri, hogy dolgozik az amerikai üzemeltetésű központok biztonságosabbá tételén. Legutóbb nem segélyelosztót, hanem egy népszerű tengerparti kávéházat talált el egy izraeli rakéta, a halottak száma húsz körül jár. Közben a legnagyobb brit popfesztivál és a brit közszolgálati adó is részese lett az izraeli-palesztin konfliktusnak. Glastonburyben egy Bob Vylan nevű brit duó ugyanis azt skandáltatta a közönséggel, hogy halál az izraeli katonákra, a BBC pedig nem szakította meg az élő közvetítést, emiatt most többen az adó vezetőjének lemondását követelik.

10. AZ ETO NYERT A DAC ELLEN

A nemzetközi Sportdöntőbíróságnál fellebbez az UEFA döntése ellen a felvidéki DAC, miután a futballklubot kizárták a Konferencia-liga indulásból. Az európai szövetség azért nem engedi a szlovák liga negyedik helyezettjét a selejtezőkön elindulni, mert tulajdonosa (Világi Oszkár üzletember, Mol-vezető) az UEFA szerint valójában összeférhetetlen módon azonos a Győri ETO-éval, amely szintén a kupasorozat indulója. A két klub közül az UEFA-szabályok szerint azért a győriek kaptak szabad jelzést, mert a magyar NB I magasabb mutatókkal rendelkezik. Világi Oszkár korábban elkülönítette alapítványokban a két egyesület tulajdonlását, az ETO esetében Világi Réka a kedvezményezett, ám az UEFA ezt nem találta elégségesnek a családi kapcsolat miatt. A Győrre egyébként San Marinó-i vagy örmény ellenfél vár.