1. MÉG MINDIG 20 SZÁZALÉK FELETT AZ INFLÁCIÓ
Bár lassult, továbbra is 20 százalék fölötti a magyarországi infláció, a múlt hónapban 20,1 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly júniusban – derül ki a KSH friss adataiból. Az élelmiszer-infláció 29,3 százalék volt. A háztartási energia 34,3 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkekért 6,1 százalékkal fizettünk többet, az üzemanyagok ára 20,2 százalékkal, szolgáltatások díja 14,4-gyel nőtt. A havi infláció júniusban 0,3 százalékos volt. Ezen belül az élelmiszerárak átlagosan 0,4 százalékkal csökkentek májushoz képest, a háztartási energiáé 2,1 százalékkal. Az üzemanyagok 2,2 százalékkal, a szolgáltatások 0,9 százalékkal drágultak. Mivel tavaly júniusban 11,7 százalékos volt az infláció, a most júniusival együtt két év alatt 34,15 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Ma is folytatódott a forint vesszőfutása, 390 közelében is járt az euró jegyzése, így néhány nap alatt 4 százalékkal értékelődött le a magyar deviza.
2. ÁTMENT A BÜDZSÉ, A JEGYBANKI VESZTESÉG KIMARADT
Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést: a kormány 4 százalékos gazdasági növekedéssel, 6 százalékos inflációval és 2,9 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol. Az államadósság-mutató 2024. végére 66,7 százalékra csökkenhet az idei év végére tervezett 69,7 százalék után. A jogszabály szerint ha a GDP az előre jelzett 4 százalék felett bővülne, akkor a többletbevételt a kormány a hiány további csökkentésére fordítaná. A költségvetés tartaléka mindössze 220 milliárd forint, ami karcsúnak tűnhet, ugyanis a várható jegybanki veszteség megtérítése – amely várhatóan 400 milliárd felett lesz – nem is szerepel költségvetési törvényben. Úgy tűnik, a kormány nem is akarja kifizetni ezt a tételt a Magyar Nemzeti Banknak, így valószínűleg a jegybanktörvényt kell majd újra módosítani. Decemberben azért volt szükség a módosítására, hogy az MNB várható brutális veszteségét ne egy összegben, hanem öt évre elhúzva kelljen megfizetni.
3. CSAKNEM KÉTSZÁZ MILLIÁRDOS ÁTCSOPORTOSÍTÁS AZ IDEI BÜDZSÉBEN
Komoly költségvetési átcsoportosítást hajtott végre a kormány. A Rezsivédelmi- és Központi Maradványelszámolási Alapból összesen több mint 192 milliárd forintot vontak el. A Rezsivédelmi Alapból elvont 169,4 milliárdból több mint 132 milliárd forintot a kórházak, iskolák, területi közigazgatási intézmények kaptak. Az egyházi intézményfenntartóknak 11 milliárd forint, az egyházi egészségügyi intézményeknek és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok alá tartozó klinikáknak 25 milliárd forint jut. A maradványelszámolási alapból elvont 23 milliárdból beruházások ösztönzésére 20 milliárd jut Szijjártó Péter minisztériumának.
4. TANÁRHIÁNY MELLÉ ISKOLAŐR-BŐSÉG
A most elfogadott pedagógus státusztörvény okozta pályaelhagyás, fokozódó tanárhiány mellett van felfutó sikerágazat is a magyar oktatásban: ez az iskolaőrség. Alighanem Pintér Sándor belügyminiszter rendvédelmi karakterétől sem áll távol a kormány döntése, amellyel majdnem 300 új iskolaőri állást hoznak létre. Az intézmények fegyelmét felügyelő biztonsági őrökre idén 650 milliós, jövőre 1,2 milliárdos pluszforrást biztosít a költségvetés. Februárban országszerte 581 iskolaőr teljesített szolgálatot, bérük bruttó 300 ezer körül alakul. Az iskolaőrség 2020 őszi bevezetése óta 618 esetben intézkedtek, ezek nyomán 152 büntetőeljárás indult.
5. NEMCSAK PAPRIKÁT, MÁR KÖNYVET IS FÓLIÁZNAK
A kertészetek után megjelent a fóliázás a magyar könyvesboltokban is: már több Libri-boltban átlátszó csomagolást kaptak olyan kötetek, amelyek lmbtq-tartalommal bírnak, s így a gyermekvédelmi törvény szigorodott előírásai alá esnek. A nemrégiben a kormányközeli MCC által megvett Libri-hálózatban a már elkezdődött fogyasztóvédelmi vizsgálatok miatt fóliázzák le a meleg tartalmakat is hordozó könyveket, más esetekben pedig kiveszik azokat az ifjúsági kategóriából. A Libri azt ígéri, a kínálatból egyetlen kötet sem kerül ki, csak a kihelyezés módja változhat. A napokban a másik nagy könyvterjesztő cégnél, a Líránál is indult fogyasztóvédelmi eljárás homoszexualitást megjelenítő tartalom miatt.
6. NER-LOVAG A ZAJDAI KÖRNYEZETSZENNYEZÉS HÁTTERÉBEN
A zajdai laktanya területén hegyekben áll több ezer tonnányi használt autógumi, amit június 30-ig el kellett volna szállítani a hulladékhasznosító cégnek, amely mögött Rogán Antal államtitkárának, Benkő Tamásnak a testvére áll, ám ehelyett a cég felszívódott. Benkőék korábban Devecseren is ottfelejtettek egy hasonló gumihulladék-lerakatot. A Zala megyei kormányhivatal tájékoztatása szerint a zajdai laktanya területén fiókteleppel rendelkező kft. nem veszélyes hulladék előkezelésére és hasznosítására kapott engedélyt 2018-ban, amit 2023. április 5-én visszavontak, mert engedélyezettnél több hulladékot gyűjtött össze, és elmulasztotta a hasznosítási kötelezettségét.
7. MAGYAR-OSZTRÁK-SZERB MENEKÜLTÜGYI FÉK NEWS
Bécsben találkozott migrációs csúcson a magyar, a szerb és az osztrák kormányfő. A legerősebbeket megint Orbán Viktor mondta, aki közölte, „Magyarország meg fogja találni a jogi és politikai módját”, hogy ne hajtsa végre Brüsszel migrációs döntéseit. A magyar miniszterelnök ezzel az EU nagy nehezen kiizzadt új menekültügyi rendszerét támadta ismét, amely bizonyos számú menekültet osztana el a tagországok között, s az ebből kimaradóknak pénzbeli megváltást kellene fizetniük. Karl Nehammer osztrák kancellár – akinek jobboldali néppártját a közvéleménykutatásban már lehagyta a bevándorlásellenes szélsőjobboldali FPÖ – úgy foglalta össze a csúcs üzenetét, hogy „Ausztria Magyarországgal és Szerbiával együtt behúzta a menekültügyi féket”.
8. ERDOGAN KEZE STOCKHOLMIG IS ELÉR
Nem tűnik eredménytelennek a török elnök zsarolása a NATO-tagsággal: Svédországban most először ítéltek el egy kurdot a múlt hónapban török nyomásra elfogadott új terrorellenes törvény alapján. A török származású férfi négy és fél évet kapott, mert fegyverrel fenyegetett meg egy üzletembert, hogy az támogassa a török állam ellen harcoló PKK fegyvereseit. A svéd ügyész nem győzte hangsúlyozni, hogy véletlen időbeli egybeesésről van szó, mindenesetre az ítélet napokkal a NATO jövő heti csúcstalálkozója előtt született meg, ahol a svéd tagságot (némi magyar segítséggel) blokkoló török elnök a svéd kormányfővel külön is találkozik majd, sőt Stockholm reményei szerint Erdogan be is jelenti, hogy zöld jelzést ad a svéd csatlakozásnak.
9. NEM HIVATALOSAN, DE TÁRGYALNAK
Valóban folynak tapogatózó titkos tárgyalások amerikaiak és oroszok között az ukrajnai háborúról – ismerte el a Fehér Ház, hozzátéve, hogy azokat nem az amerikai kormány szervezte és felhatalmazást sem adott rájuk. Mint kiderült, olyan egykor magas rangú hivatalnokokból és diplomatákból állt az amerikai tárgyalódelegáció, akik már nincsenek az adminisztrációban, ők találkoztak többek között az orosz külügyminiszterrel is. Szakértők szerint mégis kellett valamiféle amerikai felhatalmazásnak lennie, különben az oroszok aligha álltak volna szóba velük, ám Washington ezt hivatalosan nem ismerheti el, hiszen a nyilvános politikája továbbra is az, hogy nem tárgyal Ukrajnáról az ukrán vezetés nélkül.
10. SPLIT NEM TŰRI TOVÁBB A TURISTATOMBOLÁST
Magatartási kódex, kihirdetett tilalmak és 150-300 eurós pénzbírságok: elege lett Splitnek a turistahordák kulturálatlan viselkedéséből. A horvát nagyváros vezetése kifüggesztette táblákon is azokat az irányelveket, amit be kell tartaniuk a látogatóknak a jövőben. Eszerint mostantól tilos bikiniben vagy félmeztelenül járkálni a városban, nyilvánosan alkoholt fogyasztani, hangoskodni, a városfalakra vizelni. 300 eurós bírság jár parkokban alvásért, közterületi evésért, műemlékekre mászásért, szökőkutakban fürdésért – a nyilvános helyen, bulizás közbeni hányásnak pedig 150 euro a büntetési tétele. A világörökségi helyszín dalmát város egyébként nem az első fecske: Dubrovnik óvárosában 2016 óta büntetik a fürdőruhás és félmeztelen sétálgatást, a montenegrói Kotor pedig ezen a nyáron szintén bevezette ezt a tiltást.
