1. EGYRE TÖBB HALOTT IZRAELBEN ÉS GÁZÁBAN
Még az előző napnál is nagyobb erővel folytatódtak a szombati terrortámadást megbosszuló izraeli légicsapások, amelyek pedig már amúgy is a legkeményebbek voltak a Gázai övezet történelmében. A halálos áldozatok száma már 800 körül jár, ám közben ezer fölé emelkedett az Izraelben lemészárolt emberek száma is. A Hamász megfenyegette Izraelt, hogy ha tovább folytatja a gázai civil célpontok elleni légicsapásokat, akkor elkezdik kivégezni a magukkal hurcolt zsidó túszaikat, akik izraeli becslések szerint 100-150-en lehetnek. A palesztin szervezet azt is közölte, hogy amíg folynak a harcok, addig nem tárgyal a túszok sorsáról. Miközben az izraeli hadsereg a bevonulásra és véres utcai harcokra készül, addig legalább annak örülhet mindenki, hogy a háború egyelőre nem terjedt ki sem a palesztinok lakta Ciszjordániára, sem a Hezbollah által ellenőrzött Dél-Libanonra. Egyelőre nem voltak megtorló akciók a Hamasz arab országokban élő vezetői, sem a Hamasz első számú támogatójának számító Irán ellen sem. Teherán tagadta, hogy köze lett volna a támadáshoz, bár hangsúlyozta, mennyire örül neki. Az eddigi legfontosabb térségbeli diplomáciai hatása (és egyik fő célja) a Hamasz akciójának az volt, hogy megakasztotta a küszöbön álló szaúdi-izraeli kiegyezést.
2. MEGOSZTOTT SZOLIDARITÁS
Régi európai törésvonalakat szakított fel a közel-keleti háború. Miközben az európai kormányok egymás után ítélték el a Hamasz vérengzését, és az európai városok (Budapest is) sorra kék fénybe borították nevezetességeiket, addig New Yorktól Londonon át Sidney-ig számos helyen tartottak palesztin-barát tüntetéseket. Nyugati (szélső)baloldali politikusok, a brit Munkáspárt volt elnökétől a francia radikális baloldal vezetőjéig, nem voltak hajlandók elítélni a Hamaszt, aminthogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában sem sikerült elítélő határozatot elfogadtatni az orosz, és részben a kínai ellenkezés miatt. Amerika leghíresebb egyeteme, a Harvard diákszervezetei pedig nagy vihart kavaró nyílt levélben jelezték, hogy kizárólag Izrael a hibás. A Hamasz megértői szerint a konfliktus alapvető oka az izraeli megszállás. Brüsszel is magyarázkodni kényszerült: az EU bővítési biztosa, Várhelyi Olivér a terrortámadás hírére először azt közölte, hogy Brüsszel minden támogatást leállít a palesztinoknak, de gyorsan kiderült, hogy erre nem volt felhatalmazása, és nincs is erről szó. A legbizarrabb helyzetbe a pakisztáni származású skót miniszterelnök került, aki közölte, hogy feleségének palesztin szülei a lezárt Gázában rekedtek.
3. PUTYIN SZÜLETÉSNAPI AJÁNDÉKA
Az izraeli háború a zsidókon és a palesztinokon kívül leginkább az ukránokat tölti el aggodalommal, a nagy nyertesnek pedig az orosz elnök tűnik, akinek egyébként éppen a születésnapján történt a támadás. A Kreml szóvivője közölte is, hogy innentől csökkenő segítségre számíthat Kijev. Az ukrán vezetés legnagyobb félelme, hogy Európa és különösen Amerika figyelme elfordul az oroszoktól, és az erőforrásokat inkább Izraelnek juttatja. Kijev ezért azt hangsúlyozza, hogy Moszkva a Hamasszal és főleg Iránnal milyen jó kapcsolatokat ápol, és hogy az ukránoknak kell a támogatás, hiszen offenzívájuk továbbra is halad.
4. KACZYNSKI NÉLKÜL TARTOTTÁK A LENGYEL TÉVÉVITÁT
A kampány hevében indoklás nélkül lemondott a lengyel vezérkari főnök és a fegyveres erők műveleti parancsnoka. A lengyel parlamenti választás hajrájában pedig televíziós vitát rendeztek az öt induló pártszövetség részvételével. Az ellenzéket vezető PO-t Donald Tusk képviselte, a kormányzó PiS-t pedig Mateusz Morawiecki miniszterelnök. Kettőjük szópárbajának fókuszában a tavalyi magyar kampányt kísértetiesen idézően a migráció és a bevándorlás állt, amely témát az összes résztvevő forró krumpliként igyekezett eldobni magától. A vita alatt a TVP televízió székháza előtt a rendőrség által szétválasztott szimpatizáns csoportok skandálták jelszavaikat. A finisben a PiS 6-8 százalékkal vezet a PO előtt, de egyedül aligha tudna ismét kormányt alakítani.
5. LÁTVÁNYOSAN LELASSULT AZ INFLÁCIÓ
Tavaly nyár óta nem látott szintre lassult az infláció. Az augusztusi 16,4 százalék után szeptemberben már csak 12,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, az élelmiszerek ára 15,2 százalékkal lett magasabb egy év alatt a statisztikai hivatal friss jelentése szerint. Egy hónap alatt, augusztusról szeptemberre átlagosan 0,4 százalékkal nőttek az árak. A szolgáltatásoké 13,6 százalékkal, az alkoholoké és dohányáruké 12,3 százalékkal nőtt, 19,9 százalékkal drágultak üzemanyagok, a gyógyszerek és a háztartási eszközök – ugyanakkor olcsóbbak lettek a ruhák, a tartós fogyasztási cikkek és a háztartási energia (14,6 százalékkal) az egy évvel korábbihoz képest.
6. VEZETŐCSERE A KATONAI NEMZETBIZTONSÁGNÁL
Folytatódik a fiatalítás jegyében zajló tisztogatás és vezetői átalakítás a honvédségnél. Orbán Viktor a honvédelmi miniszter javaslatára november 5-i hatállyal felmentette Béres János altábornagyot a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatói pozíciójából. Utódjának Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Tajti Norbert tábornokot javasolja.
7. AZ MVM 8 MILLIÁRDÉRT REKLÁMOZOTT, HADHÁZY 300 EZERÉRT KORDONOZOTT
Két év alatt 8 milliárd forintot költött reklámra a Magyar Villamos Művek. A 2021-22-ben kiutalt pénzek háromnegyede kormányközeli médiumokhoz került: a TV2-csoport tagjai összesen 2,8 milliárd forinthoz jutottak, míg a Mediaworks kiadványai 2,9 milliárdhoz. A túloldalon az ATV 20 milliós, az RTL pedig 78 milliós reklámmegbízást kapott, kormánykritikus lapok egy fillért sem. A közpénzpazarlás és a korrupció ellen látványos médiaharcot vívó ellenzéki képviselő, Hadházy Ákos viszont nem kap, hanem befizet: méghozzá 300 ezer forintos bírságot a Karmelita kolostor előtti kodonbontó tüntetés szervezésében való részvételéért, miután a büntetést kiszabó rendőrség őt azonosította a rendbontások vezéralakjaként.
8. ELSŐ NAPJÁN LEROBBANT A MÁV ÚJ SZUPERMOZDONYA
Változatlanul nincs jó passzban a MÁV, úgy fest, amihez nyúlnak, az elromlik. Így jártak a most pályára állított új szupermozdonyukkal, a Siemens Eurosprinterrel is, amely első munkanapján, rögtön a Nyugati pályaudvari sajtóbemutató után már Kőbánya-Kispest állomáson lerobbant. A MÁV a cég életében jelentős napnak nevezte a tizenöt bérelt új mozdony érkezését, a bemutatott példány a Tokaj IC-t húzta, ám a szerelvényen ajtóvezérlési hiba lépett fel, a vonat pedig csak javítás után folytathatta útját – késéssel. Közben a kormány döntött arról, hogy a vasúti járműgyártást és karbantartást végző MÁV-leányvállalatot magánkézbe adják.
9. KORMÁNYRENDELET VISSZAVONÁSÁT KÉRTE DEBRECEN POLGÁRMESTERE
A fideszes Papp László debreceni városvezető elfogadhatatlannak tartja, hogy egy nemrég hozott kormányrendelet alapján bírság kiszabása helyett a hatóság egy környezetszennyező céggel olyan szerződést köthessen, amelyben az vállalja adott határidőn belül a jogsértés megszüntetését. A polgármester a rendelet visszavonását kérte, s félig nyitott kaput döngetett: ma Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt utasítással pontosította úgy, hogy akkugyárak esetében ne lehessen szerződni büntetés helyett. Mindeközben állásfoglalást adott ki Magyar Tudományos Akadémia az akkugyárak telepítésének problémáiról. Az MTA az okozott károkkal arányos szankciókat szorgalmaz, továbbá az üzemek víz- és energiafelhasználásának hosszú távú tervezését javasolja.
10. A LELÁTÓN CIGÁNYOZTÁK GYŐZIKÉT, KÉT FOCI EB RENDEZÉSE IS ELKELT
Hangos nézőtéri rasszizmussal szembesült családjával együtt a Fideszhez csatlakozott, s nemrégiben a Ferencváros szurkolójává is lett Gáspár Győző. A roma származású médiacelebet a Groupama Arénában az FTC-DVSC mérkőzésen találták meg gyűlölködő alpári rigmusok: „Mocskos cigány, büdös cigány, fideszes cigány! Győzike, Győzike, fideszes g*cike!”. Mindezt pedig a kormányellenes fellegvárnak nehezen, fideszes mintavárosnak annál inkább nevezhető Debrecenből érkezett Loki-szurkolók százai üvöltötték Gáspárnak, aki azt nyilatkozta, hogy még életében nem alázták meg ennyire. Kubatov Gábor Fradi-elnök közös fotójukkal vette védelmébe a showmant, jelezve: náluk nem számít, ki, honnan és mikor érkezett közéjük. Ma fontos európai futballdiplomáciai döntések is születtek: a 2028-as Eb-t Nagy-Britannia és Írország, míg a 2032-est Olaszország és Törökország kettőse rendezheti meg.
