1. ORBÁN EU-TAGSÁG HELYETT VÉDELMET ÍGÉR KÁRPÁTALJÁNAK
Eredménytelenül lobbiztak Orbán Viktrornál kárpátaljai magyar politikusok, köztük Beregszász polgármestere. A kárpátaljai magyarok egyik szervezete, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség nyílt levélben kérte a magyar kormányfőt és az Európai Tanács elnökét, hogy támogassák Ukrajna EU-csatlakozását. Orbán levélben válaszolt is az UMDSZ elnökének, s a kisebbségi jogok védelmének ígérete mellett az Európai Bizottságra hárítja a felelősséget, mert az nem tudta megfelelően előkészíteni az Európai Tanács decemberi ülését, így az uniós tagság helyett Ukrajnával „stratégiai partneri viszony” kialakítását javasolja. Közben az osztrák kancellár is úgy nyilatkozott, Ausztria nem támogatja az ukrán csatlakozási tárgyalásokat. Brüsszelben pedig Szijjártó Péter a külügyminiszterek tanácsülésén blokkolta az ukrán csatlakozási javaslatot, helyette a nyugat-balkáni EU-bővítést javasolva.
2. JÓ ÁLLÁS LESZ A SZUVERENITÁSVÉDELMI HIVATALT VEZETNI
Az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan kétharmados mentelmi jog illetné meg a parlamenti szavazás után létrejövő új Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökét. Mentelmi joga még a kormánytagoknak sincsen, a képviselőkön kívül csak az államfő, a bírák, ügyészek és az ÁSZ-elnök élvez ilyet. A külföldi politikai-választási befolyásolási kísérleteket, anyagi támogatásokat vizsgáló hivatal elnöke hatéves mandátumot kap, fizetése a jegybank elnökének nyolcvan százaléka, azaz 5 millió forint körül indul. Az intézmény felállításához szükséges „nemzeti szuverenitás védelmével összefüggő” alaptörvény-módosításról a parlamenti menetrend szerint kedden este szavaznak.
3. ANTALL JÓZSEF NEVÉT KAPJA A FERIHEGYI GYORSFORGALMI
Ma harminc éve, hogy betegség miatt elhunyt a rendszerváltás akkor hivatalában lévő miniszterelnöke, Antall József. Ebből az alkalomból a konzervatív politikus demokratikus újjáépítő érdemeire emlékezve Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette: kezdeményezi, hogy a ferihegyi repülőtérre vezető, felújítás előtt álló, de eddig soha el nem nevezett gyorsforgalmi út Antall József nevét viselje Budapest egyik legfontosabb útvonalaként. Az 1990 utáni új magyar parlamentarizmus első államfőjéről, Göncz Árpádról már 2016-ban neveztek el városközpontot és metróállomást Angyalföldön.
4. MOMENTUM-NÉPSZAVAZÁS AZ EUTANÁZIÁRÓL
A Momentum bejelentette, hogy támogatja a gyógyíthatatlan beteg alkotmányjogász, Karsai Dániel ügyét, aki a strasbourgi bíróságához fordult, mert a magyarországi törvények nem teszik lehetővé, hogy segítséggel, eutanáziával fejezze be életét. A Momentum ügydöntő népszavazást kezdeményez arról, hogy az öngyilkosságban való közreműködés ne számítson bűncselekménynek, ha a meghalni akaró, teljes cselekvőképességgel rendelkező ember gyógyíthatatlan halálos betegségben szenved, illetve ha a fizikai állapota az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen, és semmilyen lehetőség nincs a javulásra. Karsai egyébként ma találkozott a kormánypárti Kósa Lajos képviselővel, aki az eutanáziát nem, de az arról tartandó népszavazást támogatja.
5. TUSK GÚZSBA KÖTVE TÁNCOLHAT
Most már tényleg véget ért egy korszak Lengyelországban: ahogy az várható volt, az országot nyolc éven át irányító ultrakonzervatívok nem tudtak többséget szerezni a parlamentben, amely a jobboldali liberális Donald Tuskot választotta miniszterelnöknek. Gyorsan ki is derült, hogy a baltól a középjobbig tartó színes koalíciót irányító kormányfőnek nem lesz könnyű dolga az előző rezsim által fontos posztokra kinevezett emberekkel, miközben Brüsszel feltételeinek is eleget kéne tennie, hogy hozzájusson a magyarországihoz hasonlóan visszatartott uniós pénzekhez. A jegybankelnök például máris védelmet kért (és kapott) az Európai Központi Bank elnökétől, mondván az új parlamenti többség fenyegeti az intézmény függetlenségét. Az alkotmánybírák alkotmányellenesnek nyilvánították az EU-ban Lengyelországra kirótt büntetések egy részét, és elkaszálták az igazságügyi reformot is, amelyet még az előző kabinet nyújtott be, bízva abban, hogy azzal hozzájuthat a brüsszeli pénzekhez. Az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig egy mai ítéletében jogellenesnek nevezte az azonos neműek házasságának lengyel szabályozását, aminek kijavítására Tusk amúgy már ígéretet tett. Tusk első kormányfői beszédében Ukrajna melletti feltételek nélküli kiállást, a jogállam visszaépítését és béremeléseket ígért.
6. MÁGA ÉS MAGA TRUMP
Mága Zoltán hegedült az amerikai republikánusok évzáró gáláján, és akkora sikere volt, hogy Donald Trump felállva tapsolta meg, sőt, oda is hívta az asztalához. Mint azt a zenész elmondta, Trump azzal is viccelődött, hogy Mága nevével kampányol, hiszen valóban az a volt (és talán leendő) elnök Amerikát újra naggyá tenni kívánó kampányszlogenje, hogy MAGA, azaz Make America Great Again. Trump továbbra is toronymagas esélyese az egy hónap múlva kezdődő republikánus előválasztásoknak, és a felmérésekben szűkebben ugyan, de vezet Joe Biden elnökkel szemben is.
7. AZ EURÓPAI UNIÓ KIKERÜLT SOROSÉK FÓKUSZÁBÓL
Megkezdődtek az elbocsátások a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány európai központjainál: a barcelonait már bezárták, Brüsszelben 60, Londonban 40 százalékos elbocsátás zajlik éppen. Berlinben, ahol korábban 50 magyar is dolgozott, most fejeződött be a 80 százalékos leépítés, csak 34-en maradhattak. A magyarok öt éve költöztek Berlinbe, miután az Orbán-kormány intézkedései miatt a Soros-szervezetek kiszorultak az országból. Korábban, főleg az amerikai választásokra utalva, Soros többször jelezte, hogy Európa helyett az USA-ban erősíti tevékenységüket. A teljes kivonulást azonban még idén nyáron is cáfolta fia, Alex Soros, aki néhány éve vette át az alapítvány vezetését. Sorosék a jövőben az EU-n túli Európára, így Ukrajnára és a Balkánra, valamint Afrikára és az USA-ra fókuszálnak, a civil szervezetek helyett pedig a direkt politikai ügyeket és a klímaváltozás elleni küzdelmet támogatják.
8. BRÜSSZEL BETILTJA A GÁZKAZÁNOKAT
Egy friss uniós megállapodás ambiciózusabb energiahatékonysági követelményeket határoz meg az EU-ban az új és felújított épületekre. A cél, hogy megújuljon a tagállamok épületállománya – amely Brüsszel szerint az üvegházhatású gázok több mint harmadáért felelős az unióban –, így az EU közelebb kerülhet a 2050-re kitűzött klímasemlegességéhez. A megállapodás értelmében fokozatosan kivezetnék a fosszilis tüzelőanyagokat az épületek fűtéséből, erről nemzeti épületfelújítási tervek készülnek majd, melybe belekerül egy ütemterv is annak érdekében, hogy a fosszilis tüzelésű kazánokat – így a gázkazánokat is – 2040-ig teljesen megszüntessék Európában, s áttérjen a lakosság a hőcserélős megoldásokra.
9. AZ ELLENZÉKBŐL LETT A NÉPFRONT
A baloldalnak túl szigorú volt, a jobboldalnak túl enyhe, így a szélsőbaltól a szélsőjobbig ívelő összefogással sikerült elbuktatni a francia elnök bevándorlási törvénycsomagját. A szavazás után az ellenzék ünnepelt, a belügyminiszter pedig felajánlotta lemondását, amit azonban Emmanuel Macron nem fogadott el. A bevándorlásügyi reform Macron egyik nagy terve volt, így aztán nem is engedi el könnyen: most abban bízik, sikerül úgy átdolgozni a jogszabályt, hogy az megkapja a parlamenti többséget. A francia kormány a tavaly nyári parlamenti választások óta kisebbségben kormányoz, Macron elnöki ciklusa azonban csak 2027-ben ér véget.
10. BRAVÚRRAL OLIMPIAI ESÉLY A NŐI KÉZISEKNEK
Horrorból és thrillerből happy end lett a magyar női kézilabda-válogatott számára svéd-dán-norvég közös rendezésű világbajnokság. A csapat ugyanis utolsó középdöntős csoportmeccsén hatgólos hátrányból fordított a horvátok ellen az utolsó pillanatokban, így mégis nyitva maradt az esély a párizsi olimpiai részvételre. Golovin Vlagyimir gárdája ugyan így is csak a tizedik helyen végzett a vébén, ám ez még éppen olimpiai selejtezős helyet ért. Ráadásul az áprilisi, ötkarikás szereplésért vívott tornák legkönnyebb csoportjába kerültek a magyarok, ahol egy európai ellenfél mellett Kamerun és Japán szerepel majd, s a kvartettből két válogatott mehet Párizsba.
