1. BRÜSSZEL ENGEDETT, MAGYARORSZÁG EGYELŐRE NEM Amit a magyar kormány már annyiszor megelőlegezett, most tényleg megtörtént: az Európai Bizottság feloldott 10,2 milliárd eurót a Magyarországnak járó, de befagyasztott pénzekből. Brüsszel szerint ugyanis teljesültek az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban ígért magyar vállalások. A benyújtott számlákra az első pénzek februárban érkezhetnek. Ugyanebből az alapból továbbra is zárolva van 12 milliárd euró, s egy másik forrásból van még egy további 10,4 milliárdos egyelőre elérhetetlen csomag is. Mindez azelőtt történt, hogy Orbán Viktor megérkezett Brüsszelbe az uniós csúcsra, amelynek legfontosabb kérdése az ukrán csatlakozási tárgyalások megindulása. A magyar kormányfő Brüsszelben is hangsúlyozta, hogy szó nem…
Hónap: 2023 december
1. ORBÁN PÉNZT VÁR BRÜSSZELBŐL, MIELŐTT ELFOGLALNÁ Az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások elutasításáról fogadott el parlamenti határozatot a kormánypárti többség. Előtte Orbán Viktor elmondta, egyetlen brüsszeli feltételt sem teljesít Ukrajna, EU-tagsága ma abszurd és komolytalan terv. Egy mai interjúban a miniszterelnök úgy fogalmazott, nem kivezetni akarja az országot az unióból, hanem nézeteivel éppen elfoglalni igyekszik Brüsszelt. Közben politikai igazgatója, Orbán Balázs egy külföldi nyilatkozatában elismerte, hogy a visszatartott magyar uniós források elindítása összeköthető az Ukrajnának nyújtott újabb európai háborús segély magyar támogatásával. Ezt Brüsszelben diplomaták zsarolásnak nevezték, Orbán Viktor szerint azonban kormányának a pénzek folyósításáért már semmit sem kell tennie. Novák…
1. ORBÁN EU-TAGSÁG HELYETT VÉDELMET ÍGÉR KÁRPÁTALJÁNAK Eredménytelenül lobbiztak Orbán Viktrornál kárpátaljai magyar politikusok, köztük Beregszász polgármestere. A kárpátaljai magyarok egyik szervezete, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség nyílt levélben kérte a magyar kormányfőt és az Európai Tanács elnökét, hogy támogassák Ukrajna EU-csatlakozását. Orbán levélben válaszolt is az UMDSZ elnökének, s a kisebbségi jogok védelmének ígérete mellett az Európai Bizottságra hárítja a felelősséget, mert az nem tudta megfelelően előkészíteni az Európai Tanács decemberi ülését, így az uniós tagság helyett Ukrajnával „stratégiai partneri viszony” kialakítását javasolja. Közben az osztrák kancellár is úgy nyilatkozott, Ausztria nem támogatja az ukrán csatlakozási tárgyalásokat. Brüsszelben pedig…
1. 350 MILLIÁRDDAL BELJEBB VAGYUNK Az uniós pénzügyminiszterek elfogadták Magyarország módosított helyreállítási tervét, ezzel Varga Mihály pénzügyminiszter szerint elhárult egy újabb akadály az uniós források folyósítása elől. A helyreállítási terv az 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatáson felül kiegészült egy 3,9 milliárd eurós hitelrésszel, valamint egy 0,7 milliárd eurós, szintén vissza nem térítendő kerettel. Varga szerint januárban 920 millió euró (jelenlegi árfolyamon 350 milliárd forint) előleget már folyósíthat is az unió. A tárcavezető azt is elárulta, hogy nem csak négy ország – Hollandia és a balti államok – nem szavazta meg a magyar terveket pénteken, de Svédország, Dánia és…
1. NYOLC SZÁZALÉK ALÁ CSÖKKENT AZ INFLÁCIÓ Az októberi 9,9 százalék után novemberben 7,9 százalékra csökkent az infláció éves bázison a statisztikai hivatal adatai szerint. Októberhez képest stagnálást mértek. Az élelmiszerek 7,1, az üzemanyagok 25,4, míg a szolgáltatások 12,6 százalékkal drágultak egy év alatt, de a háztartási energia 18,1 százalékkal olcsóbb lett, ahogy a tartós fogyasztási cikkekért is kevesebbet kell fizetni – igaz, csak 0,4 százalékkal. A nyugdíjasokat érintő drágulás mértéke 7,1 százalék volt. Mindeközben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat az energiainfláció számítási módszeréről tárgyal a magyar hivatallal, ugyanakkor a KSH ma cáfolta azt a hírt, hogy az…
1. VAN, AHOL SZÍVESEN LÁTJÁK PUTYINT Kimozdult országából az orosz elnök. Vlagyimir Putyin a barátian semleges Arab-félszigetre utazott, ahol Szaúd-Arábia és az Emírségek vezetőivel is találkozott. Az orosz-ukrán háborúban remek üzleti lehetőséget látó olajállamok hozzáállása roppant fontos volt Moszkvának, hiszen azzal, hogy az amerikai kérés ellenére csökkentették a termelésüket, magasan tartották az olaj árát, sokat segítve a háborút finanszírozó orosz költségvetésnek. Egy friss elemzés szerint a térség – Kínával, Indiával és Törökországgal együtt – fontos szerepet játszott abban is, hogy jóval kevésbé bizonyultak hatásosnak az orosz olajtermelést sújtó nyugati olajszankciók, mint azt meghozóik remélték. Az elemzés nem beszél teljes kudarcról,…
1. ATOMPÁRTI SZÖVETSÉG AZ ENSZ-BEN MAGYAR RÉSZVÉTELLEL Az Egyesült Államok és Franciaország vezetésével huszonkét ország atomenergia-párti szövetséget kötött az ENSZ most zajló 28. klímacsúcsán Dubajban. Ezek az államok azt tűzték ki célul, hogy megháromszorozzák az atomenergia jelenlegi 9,2 százalékos arányát a világ energiamixében. A két nyugati nagyhatalom mellett Nagy-Britannia, Ukrajna, Belgium, Hollandia és Finnország is csatlakozott a tömbhöz, amelyben ott vannak a magyarok, románok, szlovákok, szlovénok is, Csehország ráadásul azt is vállalta, hogy 2050-ig hazai termelése felét az atomenergia teszi ki. Az atomszövetség váratlanul érte a klímacsúcsot, inkább a megújuló energiák megháromszorozására számítottak – az ellentmondást az atomlobbi államai úgy…
1. ORBÁN LEVELET KÜLDÖTT, MACRON MEGHÍVÓT A magyar kormányfő levélben kérte Brüsszelt, hogy vegyék le az ukrán csatlakozás témáját a jövő heti EU-csúcs napirendjéről. Orbán Viktor a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek azt írta, hogy mivel a kérdésben nincs konszenzus, csak így lehet elkerülni a kudarcot. A magyar miniszterelnök elhalasztaná az uniós költségvetésről szóló vitát is, ebben a kérdésben is szembemenve az unió kormányának számító Bizottsággal. Előzőleg Orbán a Magyar Külügyi Intézet konferenciáján mondott beszédet, amelyben kifejtette, nem szabad engedni „azoknak a szirénhangoknak, amelyek jól nevelt viselkedésre próbálják rávenni Magyarországot”, hanem vállalni kell a konfliktusokat. Mindenesetre egy…
1. MERÉNYLET PÁRIZSBAN, HARCOK GÁZÁBAN Párizsban az Eiffel-toronynál egy iszlamista halálra szúrt egy német turistát, majd még két embert megsebesített egy kalapáccsal. Az őrizetbe vett 26 éves támadó iráni szülőktől már Franciaországban született, és évek óta próbál csatlakozni az Iszlám Államhoz, a hatóságok is tudtak szélsőséges nézeteiről. Cselekedetét azzal indokolta, hogy nem bírta nézni a muszlimok halálát Palesztinában. Az amerikai Atlantában egy palesztinszimpatizáns tüntető felgyújtotta magát az izraeli konzulátus előtt, állapota kritikus. Közben egész Gáza területére kiterjedve folytatódtak az izraeli akciók, amelyek célja a területet uraló Hamász felszámolása, bár azt továbbra sem tudni, mi fog történni ezután. Az egyhetes tűzszünet…
1. A VÉTÓ, AMIT NEM HÍVUNK ANNAK Alakul a kőkemény harc a december közepi EU-csúcson: ma a magyar kormányfő a korábbinál is határozottabban jelentette ki, hogy még tárgyalásoknak sem szabad megkezdődniük Ukrajna EU-csatlakozásáról. A vétó szót gondosan kerülő Orbán Viktor ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy minden tagállam egyhangú támogatására van szükség. Brüsszelben valóban gőzerővel dolgoznak azon, hogy lehetne kikerülni a magyar ellenkezést, vagy esetleg megvásárolni a magyar kormány szavazatát. Az Európai Bizottságtól érkeztek is a minap olyan célzások, hogy most már tényleg hozzájuthat befagyasztott uniós pénzének egy részéhez Magyarország. Állítólag mintegy tízmilliárd euró szabadulhat fel még decemberben. 2. FRANCIA KÉSELÉS,…