1. AZ EP SZERINT VON DER LEYEN TÚL PUHA ORBÁNNAL Megint a magyar jogállamiság volt a téma az Európai Parlamentben, ahol magának az Európai Bizottság elnökének kellett megvédenie a Magyarországnak járó pénzek egy részének kifizetését. A szélsőbaltól a jobbközépig tartó népfrontos egység ugyanis bírálta a bizottságot, amiért szerinte engedett Orbán Viktor zsarolásának, sőt azt is belengette, hogy ha a testület a jövőben sem keményít be, bizalmatlansági szavazás is jöhet. Ursula von der Leyen azzal védekezett, hogy a felszabadított tízmilliárd euró az igazságügyi törvénycsomagért járt, és még mindig húszmilliárd van felfüggesztve. Mindenesetre a parlament elfogadott egy határozatot, amely számos ponton próbálja…
Hónap: 2024 január
1. TRUMP A RAJT UTÁN MÁRIS CÉLKÖZELBEN Ahogy az várható volt, rekordgyőzelmet aratott Donald Trump az amerikai republikánus előválasztások első államában. A volt elnök Iowában a szavazatok 51 százalékát szerezte meg, harminc százalékot verve a Ron DeSantis floridai kormányzóra, aki némi meglepetésre szerezte meg szoros versenyben a második helyet Nikki Haley volt dél-karolinai kormányzó előtt. Csak hogy érezni lehessen a diadal mértékét: eddig a legnagyobb különbségű győzelem, amit nem hivatalban lévő republikánus elnökjelölt aratott Iowában, 13 százalékos volt. Trump további szerencséje a két utána jövő jelölt kvázi holtversenye, így ugyanis nincs egyértelmű kihívója, a negyedik helyezett pedig Iowa után visszalépett…
1. EGEKBEN A MAGYAR ÜZEMANYAGÁRAK Tavaly nyáron jelentette be a pénzügyi tárca uniós előírásokra hivatkozva az idei januári 41 forintos üzemanyag-áremelést, amit a MOL két részre osztva terhelt a fogyasztókra, így mától újabb 21 forinttal drágult a benzin és a gázolaj a kutakon. A benzin átlagára ezzel literenként 578 forint, míg a gázolajé 609, de a dízelnél nincs megállás, szerdától újabb 3 forinttal emelkedik majd. A magyar benzin 2022 decemberéig a 480 forintos ársapka miatt a közép-európai régió legolcsóbbika volt, mostantól viszont már csak Szlovákiában tankolnak drágábban, mint mi, míg Horvátország és Szlovénia átlagára üzemanyagturizmusra csábítja a határ környékén élő…
1. NEGYEDÉVEL DRÁGULTAK TAVALY AZ ÉLELMISZEREK Az elemzői várakozásoknál is nagyobbat csökkent az infláció decemberben: a KSH adatai szerint 5,5 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban – novemberhez képest pedig már 0,3 százalékos csökkenést mértek a statisztikusok –, így 2023-ban átlagosan 17,6 százalék volt az infláció. Tavaly leginkább az élelmiszerek drágultak, 25,9 százalékkal, a háztartási energia ára 22,1, az egyéb cikkek, üzemanyagoké pedig 18,6 százalékkal emelkedtek 2022-höz képest. A statisztikai hivatal szintén pénteken tette közzé a novemberi részletes ipari adatokat: a szektor még az egész évre jellemző stagnálásnál is gyengébben teljesített, miután októberhez képest is 2,3 százalékkal…
1. MEGJÖTT A BRÜSSZELI GARANCIA Megérkezett az írásos garancia az Európai Bizottságtól a tanárok és az óvópedagógusok béremeléséhez szükséges uniós pénzről. Nemzeti forrásból a szakképzésben oktatók bérét is emelik, így január 1-től 140 ezer pedagógus fizetése nő 32,2 százalékkal, jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely ígérete szerint jövőre is jelentős (21 százalékos) béremelés lesz az ágazatban, két ütemben a diplomás átlagbér 80 százalékára emelik a fizetéseket. A béremelésből részesülni fognak az ország leghátrányosabb szegletében, Beregdarócon, Gemzsén, Gulácson és Tiszaszentmártonban a korábban Iványi Gábor egyháza által működtettek iskolák tanárai is. A magukat politikai üldözöttnek tekintő Iványiék ugyanis arra kényszerültek,…
1. SOHA NEM VOLT FORRÓBB ÉVÜNK Amit eddig sejteni lehetett, azt most már hivatalosan is megerősítették: 2023 volt a Föld legmelegebb éve, amióta egyáltalán képesek ezt mérni. Az Európai Unió programjának tudósai szerint a tavalyi globális átlaghőmérséklet egészen pontosan 1,48 fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti átlagot. Bár visszagondolva nem tűnik úgy, de Európa még egész jól vészelte át a múlt évet, a földrészünkön ez csak a második legmelegebb esztendő volt. És a klímaváltozással foglalkozó tudósok idén sem kecsegtetnek sok jóval: szerintük ez lehet az az év, amikor átlépi a hőmérséklet-emelkedés a másfél fokot. 2. TALÁN MÉGIS MEGÁLLAPODHAT…
1. MACRON MELLÉ MINIMACRON Újrakezdés vagy önismétlés: megvan Franciaország új miniszterelnöke. A 34 éves eddigi oktatási miniszternél, a kiemelkedő népszerűségű Gabriel Attalnál soha nem volt fiatalabb kormányfője az országnak, s hozzá hasonlóan vállaltan meleg sem. A váltással Emmanuel Macron elnök szeretne javítani liberális centrumpártjának esélyein a nyári európai parlamenti választások előtt, jelenleg ugyanis a szélsőjobb és a szélsőbal is előttük áll. A váltás azonban egyben visszatérés is: a jó megjelenésű, intelligens, megnyerő Attal ugyanis kísértetiesen emlékeztet az annak idején hasonló tulajdonságokkal szintén üstökösként a politikába berobbanó Macronra, aki azóta azonban roppant népszerűtlen lett és kétségbeesetten harcol, hogy megmaradjon politikai öröksége,…
Egészségünk védelme érdekében a legfontosabb az elsődleges védelmi vonalunk, az immunrendszerünk erősítése.
1. ORBÁN LEHET BRÜSSZEL URA Infarktus közeli állapotot váltott ki Brüsszelben – valamint az európai sajtóban – annak a lehetősége, hogy egy rövid időre Orbán Viktor legyen az EU vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke. A lehetőség azért vetődött fel, mert a poszt jelenlegi betöltője, Charles Michel elindul a júniusi európai parlamenti választásokon. Megválasztása után, mielőtt júliusban leteszi a képviselői esküt, távoznia kell elnöki pozíciójából, amit az akkor a soros elnökséget betöltő ország, azaz Magyarország vezetője töltene be. Ami a brüsszeli félelmek szerint még nagyobb hatalmat adna Orbánnak, akitől sokan már legszívesebben a soros elnökséget is elvették volna. Ugyanakkor egy gyors…
1. AMERIKAI FEGYVERREL TÁMADT VOLNA A NYUGATRA AZ ISZLÁM ÁLLAM Az Iszlám Állam vállalta magára a szerdai teheráni merényletet, amelyben két öngyilkos merénylő száz embert ölt meg. Bár Irán is fundamentalista muszlim állam, a perzsák az iszlám síita ágához tartoznak, akiket a többségi szunnita ághoz tartozó ISIS terroristái eretnekeknek tartanak. Közben újabb részletek derültek ki arról a nagyszabású merénylettervről, amelyet az ünnepi időszakban a kölni dómnál akart elkövetni az ISIS, ám amelyet megakadályoztak az európai országok hatóságai. A letartóztatottak vallomásaiból sajtóinformációk szerint az derült ki, hogy Ukrajnából (is) akartak fegyvert vásárolni a támadáshoz, mégpedig vállról indítható amerikai légvédelmi rakétákat, amelyet…